Körzeti erdő- és vadgazdálkodási terv jóváhagyásában való közreműködés

Körzeti erdő- és vadgazdálkodási terv jóváhagyásában való közreműködés

Körzeti erdőterv

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén a védett erdők kezelését elsősorban állami erdőgazdasági részvénytársaságok, kisebb részben erdőbirtokosságok és magán erdőgazdálkodók látják el. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság mindössze mintegy 3000 hektár erdőt kezel. 75000 hektár védett erdőből 72 000 hektáron nem a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság az erdőgazdálkodó. Ebből következik, hogy a természetvédelmi szempontok érvényesítése az erdőgazdálkodási tevékenységek során kiemelt feladata a természetvédelmi hatóságnak és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságnak is.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén a természetvédelmi szempontokat a körzeti erdőtervek készítése kapcsán érvényesíti, ehhez jogkört a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 37. § a) pontja biztosít.

A nemzeti park igazgatóságok a körzeti erdőtervezésben a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2004. évben elkészített erdészeti koncepciója szellemében vesznek részt.

Igazgatóságunk az erdészeti kezelés egységeivel, az ún. erdőrészletekkel kapcsolatban a védelmi kategóriától és a természeti értékektől függően eltérő célkitűzést fogalmaz meg. A természetvédelmi szempontból értékesebb erdőrészletekben a szokásostól eltérő erdőkezelést szorgalmaz, amely természetközelibb állapotot eredményez.

Körzeti vadgazdálkodási terv

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén a természetvédelmi szempontokat a körzeti vadgazdálkodási tervek véleményezése kapcsán érvényesíti, melyhez jogkört a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 37. § a) pontja biztosít.

A nemzeti park igazgatóságok a körzeti vadgazdálkodási tervek véleményezését a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2004. évben elkészített vadászati koncepciója (A természetvédelem vadgazdálkodási - vadászati koncepciója és a koncepció végrehajtási feladatai) szellemében végzik.

Alapvető célkitűzés a védett, fokozottan védett fajok megóvása a vadászati, vadgazdálkodási tevékenység esetleges zavaró hatásaitól, továbbá a vadászható vadfajok állományának természetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő szabályozása.

Megítélésünk szerint a működési területünk erdeiben a szarvas, vaddisznó és az őz a természetes populációsűrűséget meghaladó egyedszámban található, a hazánkban nem őshonos muflon és dámvad jelenléte pedig egyáltalán nem kívánatos. Magyarországon a nagyvadlétszám általában magas, az okozott kár a védett természeti értékek károsodásában, a természetes erdődinamikai folyamatok lassulásában, vagy ellehetetlenülésében mérhető. Sokszor csak vadkárelhárító kerítés védelmében lehetséges az erdőfelújítás. Véleményünk szerint a fenntartható legnagyobb vadlétszámot nem lehet pontosan meghatározni a különböző, sokszor bizonytalan adatokra támaszkodó elméletekkel, hanem a nagyvad által a környezetében okozott kár mértéket kell folyamatosan nyomon kísérni, és ebből következtetni arra, hogy az adott területen a vadlétszámot csökkenteni kell, vagy esetleg növelni lehet. A nagyvad meghatározó élőhelye az erdő, ezért kritériumként szolgál, hogy olyan nagyvadlétszámot kell elérni, amely mellett vadkárelhárító kerítés nélkül az erdőt fel lehet újítani.