Fokozottan védett területek

A Bükki Nemzeti Parkon belül vannak kiemelkedő fontosságú, egyedülálló természeti, kultúrtörténeti és tájképi értékeket hordozó területek, amelyek fokozott védelmet élveznek. A BNP területén ezek az alábbiak (a 18/1976. OTvH határozatban 6009 hektár szerepel mint "szigorúan védett terület"):

• a dédesi vár és környéke,
• a Csondró-völgy és a Látó-kövek,
• a Garadna-oldal és a Három-kúti-völgy,
• a lillafüredi Szent István-barlang felszíne,
• a Szinva-oldal,
• a Sebes-víz-völgy,
• Jávorkút környéke,
• a Nagy-mező,
• a Balla-vögy és a Csúnya-völgy, valamint az általuk közrefogott terület,
• a cserépváraljai Kő-völgy,
• a Hór-völgy,
• az Ablakos-kő-völgy és a Leány-völgy,
• a "Kövek" vonulata,
• a Szalajka-völgy,
• a felsőtárkányi Vár-hegy,
• a szarvaskői Vár-hegy és környéke,
• az Imó-kő.

Az 1984-es bővítés után:

• a Bél-kő délnyugati orma (13,4 hektár).

A Bükki Nemzeti Park fokozottan védett területeinek kiterjedése jelenleg tehát 6009 hektár (a 18/1976. OTvH határozat és a 4/1984. OKTH rendelet szerint).

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 40 § (1) bekezdése szerint a fokozottan védett természeti területre csak a nemzeti park igazgatóság engedélyével szabad belépni. Kivételt a külön jogszabályok alapján erre feljogosított személyek képeznek, de ők is csak a feladatuk ellátáséhoz szükséges mértékben tartózkodhatnak fokozottan védett területen. Továbbá e tilalom nem vonatkozik a jelzett turistautakra és kerékpárutakra, valamint a közforgalmi utakra. Azokon a törvények, a szabályok és az előírások betartásával engedély nélkül lehet közlekedni, kirándulni, az utakról azonban nem szabad letérni.