Vizes élőhelyek rekonstrukciója a BNPI működési területén Pély-Ludas vizes élőhelyrehabilitáció III. ütem - KEOP-3.1.2/2F/09-2010-0015

A BNPI két Tájvédelmi Körzetének, a Hevesi Füves Puszták TK területén a már megkezdett komplex vizes élőhelyrehabilitációjának folytatása, ezáltal a sérülékeny és a tájból mára eltűnt, vagy erősen lecsökkent arányban meglévő élőhelytípusok visszaállítása. Ezek a jelentős beruházással járó tevékenységek, nem feltétlenül látványosak, viszont hatásukban kiemelt mértékűek. A térség jelenlegi adottságaihoz igazodó, megvalósításra váró komplex élőhely fejlesztési tevékenységek fő eleme a napjainkra kiszáradás, ezáltal a degradáció jeleit mutató vizes élőhelyek vízellátásának biztosítása, a szükséges pontokon a kívánatos mennyiségű csapadékvíz visszatartása. A fő elem mellett további cél a beruházásokhoz kapcsolódóan szárnyékerdők telepítése.

Az állandó víztér biztosításával megszűnik a vizes élőhelyek élővilágát érő káros vízszintingadozás, nem, vagy csak jóval később következik be a nyári kiszáradás és elérhető a kívánatos talajvízszint beállása is. 

A Dél-hevesi régióban, Tarnaszentmiklós és Pély térségében a cél egy komplex élőhelyfejlesztési stratégia mentén változatos élőhelystruktúra kialakítása, az ezekhez kötődő életközösségek, továbbá ezen életközösségekhez köthető zászlóshajófajok (kiemelten a Natura 2000 jelölőfajok) fennmaradásának biztosítása, állományuk növelése.

A beruházási elem végrehajtásakor nem egy teljesen új állapot eléréséről beszélünk, hanem egy meglévő adottság továbbfejlesztéséről, a térségben fellelhető élőhelyi elemek (vizes élőhelyek, különböző gyeptípusok, erdőssztyepp élőhelyek) és az ezekhez köthető, kiemelt természeti értéket képviselő társulások és fajok fennmaradásának és működésének jövőbeni biztosításáról van szó.

A projekt célok végrehajtása nem előzmények nélküli, jelen tevékenységek a folyamat III., az előző két szakasztól teljesen elkülönülő ütemét jelentik.

A változatos és stabil élőhelyi viszonyok biztosítása révén egy, a térségre jellemző sajátos életközösség kialakulásának, a természetességi állapotok javításával a meglévő közösségek „kiteljesedésének” teremtünk lehetőséget. A stabilitás pedig a kiemelt természeti értéket képviselő fajok védelmi helyzetét szolgálja. A projektben megcélzott tevékenységek a Hevesi-sík Natura 2000 terület három jelölő élőhelyének, huszonhárom jelölő madárfaja közül tizennyolcnak biztosít kedvezőbb életfeltételeket, ami várhatóan a természetességi állapotok és az állományviszonyok javulásában is megmutatkozik.

A projekt hatékony megvalósításához és sikeréhez elengedhetetlen a megfelelő kommunikációs eszközök alkalmazása a projekt külső és belső környezetének informálása. A tájékoztatási tevékenységek általános célja a lakossággal és minden érintettel (a projekt célcsoportjával) való folyamatos kapcsolattartás, a projekt menetéről való folyamatos tájékoztatás, melyek nagyban meghatározzák a projekt végső sikerességét és támogatottságát is.

A különböző projektek tájékoztatás tevékenységei során nyílik lehetőség a nagyközönség számára kézzelfoghatóvá és anyagiakban mérhetővé tenni az Európai uniós tagságból származó előnyöket. Gyakorlatilag ezek a tevékenységek jelentik a projekt eredményeinek valódi kiterjesztését, disszeminációját.

A projektkommunikációs eszközök alkalmazásának módját a korábbinál szigorúbb és pontosabb kötelezettségek útján határozta meg az EU. Ezeket a „Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei” és az „Arculati kézikönyv” dokumentumokban rögzített kötelezettségeket alkalmazzuk minden a projekthez kapcsolódó kommunikációs feladat meghatározásakor. A megfelelő siker elérése érdekében nem csak kötelező, hanem javasolt elemekkel is kiegészítettük a programot, illetve az egyes kommunikációs eszközöket minden tekintetben igyekeztünk a projekthez igazítani.

Az útmutatóban foglaltak szerint „ a III. kommunikációs csomag megvalósítása során az… előírt komplex tervezést és kivitelezést igénylő több szakaszból álló kommunikációs kötelezettség miatt … javasolt hivatásos kommunikációs szakember vagy külső kommunikációs ügynökség igénybevétele.” Ezt a javaslatot megfogadva a feladatot külső szakemberrel vagy ügynökséggel kívánjuk ellátni, akit vagy amelyet közbeszerzési eljárás során választunk ki.

A korábban említett útmutató három szakaszra osztja a kommunikációs tevékenységeket, előkészítési, megvalósítási és megvalósítást követő szakaszokra. Az előkészítési szakasz már a végéhez közeledik, ezért a következőkben a megvalósulást és az azt követő szakaszt mutatjuk be.

Letölthető dokumentumok

Nyitórendezvény meghívó

Sajtóközlemény

PEJ

Leporello