Vagyonkezelés

Az illetékességi területünkön lévő 153.998 hektárnyi védett területből a jelen pillanatig 32.166 ha került a Magyar állam tulajdonába és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésébe.

• Alapadatok (.xls, 33 KB)
• Vagyonkezelési koncepció (.pdf, 10MB)

A korábbi évek gyakorlatának megfelelően Igazgatóságunk a vagyonkezelésében lévő területek nagyobb részét külső segítség bevonásával kezelte. A partnerekkel történő együttműködés szerződéses alapon történik, így az alkalmazott öt éves használatba-adási megállapodások valamelyest szűkítik a saját kezelés lehetőségét. A kötött szerződések nem tipikus haszonbérleti szerződések, mivel Igazgatóságunk célja a természetvédelmi szempontokat figyelembe vevő hasznosításba adás. A szerződések mellékleteit képezik a művelési ágnak, hasznosítási célnak megfelelő kezelési előírásaink, amelyek a terület jellegének megfelelően változnak.

A gazdálkodáshoz szükséges kapacitásaink 2004-ben nem növekedtek, így rövidtávon a táblázatban ismertetett arányok jelentős változása nem várható. Jelenleg összesen 185 partnerrel működünk együtt 2004. évben az új és a módosított megállapodásokban összesen 10320 hektár terület volt érintett, amiből 2947 hektárral bővült a partnerek által használt védett állami tulajdonú terület. Ez utóbbi megállapodások többsége a tavaszi meghirdetések alapján jött létre, amit a területileg illetékes önkormányzatoknál eszközöltünk. A használatba adásokkal kapcsolatos ügymenet a hatályos törvényi előírásoknak, és az igazgatóság belső szabályainak megfelelően történt.

Az illetékességi területen tevékenykedő gazdák körében továbbra is népszerű az általunk kínált együttműködési lehetőség, bár a földhasználathoz kötődő támogatásokkal kapcsolatos bizonytalanság kissé demoralizáló hatású volt. Örömmel tapasztaltuk, hogy egyes gazdálkodók beruházásai révén a területeken lassan növekszik a legelő állatok száma. A 2004. év során megkezdtük a partnereink által tartott állatállományra vonatkozó információk összegyűjtését.

A támogatásokkal kapcsolatos pozitív várakozásoknak köszönhetően jelentős a nem helyben élő gazdálkodói érdeklődés is, aminek kezelése nagy odafigyelést igényel. (Sajnos találkoztunk pusztán anyagi megfontolású, spekulatív szándékú érdeklődőkkel is.)

Az utóbbi évek költségvetési megszorításai miatt a múlt évben felülvizsgáltuk és racionalizáltuk az együttműködések során alkalmazott bérleti díjakat. A földhasználathoz kapcsolódó mezőgazdasági támogatások fajlagos összegének növekedése miatt az év során kötött, vagy hosszabbított megállapodásokban a használat éves ellenértékét többszörösére emeltük. A bevezetett új díjak mértékével partnereink egyetértettek, a fizetési hajlandóságban negatív változások nem következtek be.

A tervezett feladatok ellátása során lehetőségeink szerint próbáltuk saját gépi kapacitásainkat teljes mértékben kihasználni. Tekintettel a kezelt területek mozaikos elhelyezkedésére, a munka megszervezése sokszor nehézségekbe ütközött. Saját gépekkel 2004. évben összesen 563 ha terület kezelését oldottuk meg, amelyből 251 ha-t Antonio Carraro, 195 ha-t Super Zetor, 117 ha-t Unimog típusú erőgépeink végeztek. A kézi munkákat illetve a helyi gépi kapacitásokkal végezhető munkákat a helybéli vállalkozók bevonásával bonyolítottuk.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében lévő erdők természetvédelmi célú kezeléséről

Az elmúlt tíz évben lejátszódó, magánosítással együtt járó tulajdonosváltás a védett természeti területek egy részére is kiterjedt, mert ezen a területen, 1992. évben, a törvénykezésben ellentmondásos helyzet alakult ki. A védett természeti területeken folyó magán erdőgazdálkodás azonban, éppen a területek rendeltetése miatt, sok esetben speciális korlátokba ütközik, ezért nem gazdaságos. Különösen igaz ez akkor, ha a földtulajdon elaprózódott. Ennek az ellentmondásnak a feloldása és a védett természeti területek megfelelő állapotban való megtartása érdekében az állam 1992-ben megkezdte a felszámolásra kerülő állami gazdaságok védett területeinek megtartását, majd 1996-tól a mai napig folyamatosan végzi a volt tsz területeken, majd a magántulajdonba került védett természeti területeken a felvásárlást. Ezeken a területeken az állam által kijelölt kezelő a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság lett.

Ezen okok miatt a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kezelésébe is nagy mennyiségű védett földterület került eddig, melynek egy része erdő.

Erdőkezelési feladataink ellátása során több - egymásnak látszólag ellentmondó - problémával kerültünk szembe:

• egyrészt, mint erdőgazdálkodónak, meg kell felelnünk az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV.tv. és a végrehajtására kiadott rendelet valamennyi szakmai követelményének,
• másrészt meg kell felelnünk valamennyi természetvédelmi szempontú követelményeknek,
• ezen kívül szorosan behatárolt gazdasági feltételek mellett tehetjük mindezt.

Le kell azonban szögezni egy tényt, mely szerint Magyarországon a természetszerű erdők nem őserdők, vagyis nem képesek jelenlegi állapotukban önfenntartásra. Egy-egy erdőrészleten belül a fafajok és faegyedek kora és biológiai vágáskora egymáshoz közeli. Le kell szögeznünk egy fontos elvet is, mely szerint a természetvédelem kezelésében álló erdők nem képezhetik a pénzben kifejezett nyereségképzés eszközét, céljuk csak a hosszú távú ökológiai érdekek szolgálata lehet, melynek azonban rendkívüli jelentősége és pénzben ki nem fejezhető "haszna" van Földünk életében.

Minden erdőgazdálkodónak vannak jogai, ami annyit jelent, hogy az erdészeti szakmai fogalmak szerint vágásérett faállományt kitermelheti, és azt szabadon értékesítheti. Ezzel összefüggésben vannak kötelezettségei is, mely azt jelenti, hogy a fakitermelést követően a területen a termőhelynek megfelelő fafajú erdőt kell létesítenie meghatározott időn belül, majd pedig ezt az erdőt kezelni, nevelni kell annak érdekében, hogy a következő felnövekvő erdő is a termőhelynek megfelelő faj és korösszetételű legyen. Tehát a fakitermelés lehetőség, az erdőfelújítás kötelezettség. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, mint speciális erdőkezelő, azaz természetvédelemmel foglalkozó intézmény, fakitermelési jogaival csak abban az esetben kíván élni, ha ezzel a természetvédelem érdekeit szolgálja.

Annak érdekében, hogy az előbbiekben vázolt feltételeknek eleget tudjunk tenni, az erdők kezelésével kapcsolatban a következő koncepciót alakítottuk ki:

Erdőövezetben - a természetvédelem elsődleges célját tekintve - az erdő olyan életközösséget jelent, mely - a termőhelynek megfelelő bármely természetes fejlődési stádiumában van is, számunkra az optimális biodiverzitást jelenti. Feladatunk "csupán" annyi, hogy ezt a fejlődési folyamatot, a legkevésbé zavarva, teljes erőnkből támogassuk mely akár a teljes érintetlenség biztosítása is lehet, valamint az erdőterületeken belül található és külön védelmet igénylő faj vagy képződmény létfeltételeit biztosítsuk.

A védett természeti területen lévő erdőket övezetekbe soroltuk.

Erdőövezetben lévő, gyep művelési ágú, önerdősült területek megfigyelése és kezelése

Feltétlenül meg kell említenünk azokat a területeket is, melyek ugyan erdőövezetben találhatók, de a fás vegetáció záródása nem felel meg az erdő kritériumának, például: fás legelők, kisebb facsoportok, fasorok.

Fontos, hogy itt is megfelelő szakértelemmel és kímélettel lépjünk fel.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében lévő, erdőövezetben fekvő földterületeken belül, arányát tekintve jelentős a gyep művelési ágú, de a szukcessziós folyamatok megindulása miatt már erdőnek minősülő területek nagysága. Külön érdekesség és szakmai kihívás ez számunkra. Ezeknek a történelmi időkből származó irtásföldeknek, melyeken a rendszerváltást megelőzően állattartás folyt, a gyep művelési ágban való megtartása, illetve gyeppé való visszaalakítása csak a jelenlegi állapot drasztikus átalakítását követően legeltetéssel lenne lehetséges. Ez nem minden esetben felel meg a céljainknak, ugyanis ezek a területek a jövendő erdő bölcsői. Ezek a folyamatok alapjai lehetnek a természetes erdők kialakulásának, mely folyamatot kíméletes és észszerű emberi beavatkozással elő is lehet segíteni úgy, hogy a tájidegen, nem honos fafajok elterjedésétől védelmet kapjanak. Bízunk benne, hogy elég erősek a biológiai sokféleség megőrzésének érvei ahhoz, hogy törekvésünk megértésre találjon. A munkát megkezdtük Heves és Nógrád megye azon erdőövezetbe tartozó, nagy kiterjedésű peremterületein, melyek eddig nem képezték az állam tulajdonát, és amelyeken az erdő ismételt térhódítása, kialakulása fontos.

A természetvédelmi szempontú erdőkezelési feladatok ellátását rendkívül fontosnak tartjuk. Azzal, hogy a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kezelésébe erdőterületek kerültek, alkalmunk nyílik természetvédelmi érdekeket szolgáló, új erdészeti szakmai szemlélet, tendencia kialakítására és bemutatására, mellyel talán befolyásolni tudjuk a jövő erdészeti gyakorlatát a természet fokozottabb védelme érdekében.