Navigáció:kezdőlap/Védett természeti területek/Tájvédelmi Körzetek/Kelet-cserháti TK/Természetvédelem a Cserhátban

Természetvédelem a Cserhátban

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tevékenysége a Cserhát területén

A Cserhát Nógrád megyéhez tartozó része a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez, az Igazgatóság szervezeti egységei közül a Nógrád-Ipoly Természetvédelmi Tájegységhez tartozik. A védett természeti területek és az Igazgatóság vagyonkezelésében lévő területek elhelyezkedése miatt, a személyi jelenlét nagymértékben a Keleti-Cserhátra koncentrálódik. Mint természetvédelmi kezelő, a teljes működési területén jelen van és feladatokat lát el, a napi szintű tevékenysége azonban a nemzetközi és országos jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területeken a legteljesebb.

Országos jelentőségű védett természeti területek a Cserhátban (az érvényes természetvédelmi kezelési tervvel rendelkezők aláhúzva):

Hollókői Tájvédelmi Körzet

Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet

Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület

Márkházapusztai Fás legelő Természetvédelmi Terület

Sóshartyáni Hencse-hegy Természetvédelmi Terület

Natura 2000 területek a Cserhátban (az elfogadott Natura 2000 fenntartási tervvel rendelkezők aláhúzva):

Bézma kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület

Bujáki Csirke-hegy és Kántor-rét kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület

Bujáki Hényeli-erdő és Alsó-rét kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület

Nagylóci Kő-hegy különleges természetmegőrzési terület

Nyugat-Cserhát és Naszály különleges természetmegőrzési terület

Sóshartyáni Hencse-hegy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület

Szandai Vár-hegy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület

Szentkúti Meszes-tető kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület

Tepke kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület

Természetvédelmi célú felmérés, monitorozás a Cserhátban:

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, mint természetvédelmi kezelő szervezet kiemelt feladatának tekinti a biológiai sokféleség védelmének szakmai megalapozását. Ehhez, mindenkori lehetőségeihez mérten, a legjobb szakemberek bevonásával igyekezett a megfelelő kutatásokat elvégezni. Így, a korábban alig feltárt Cserhátból az utóbbi 15 évben összegyűlt ismeretanyag már lehetővé teszi az adatokkal alátámasztott, szakmailag megfelelő színvonalú munkát a hatósági véleményezésektől a területkezelések tervezéséig. Több élőlénycsoport esetén az Igazgatóság munkatársai végezték el a felmérő munkát, a Cserhát flórájára és gerinces faunájára vonatkozó adatok döntő többsége nekik köszönhető. Néhány állatcsoport feltárása specialisták munkáját igényelte, így a puhatestűek, egyenesszárnyúak, egyes lepke- és bogárcsoportok vizsgálata múzeumok, egyetemek kutatóinak megbízásával történt. Ugyancsak megbízott kutatók készítették el a védett természeti területek és Natura 2000 területek élőhely-térképeit. A természetvédelmi célú növény- és állattani feltáró munka nagy jelentőségű eredményeket hozott. Így a Cserhátban került elő hazánk jelenleg ismert legnagyobb papucskosbor (Cypripedium calceolus) állománya, de több egyenesszárnyú faj esetén is a legjelentősebb hazai állományok közé sorolhatók a cserhátiak (álolaszsáska – Paracaloptenus caloptenoides, Fuss-pókszöcske – Poeciliomon fussi, pusztai tarsza – Isophya modesta). Az újonnan előkerült, kiemelt természetvédelmi jelentőségű élőhelyek, populációk megőrzésére az Igazgatóság több esetben természetvédelmi rendeltetésű területek létrehozását indította el, valamint egyéb, a lehetőségeiből adódó módszerek (hatósági korlátozások, tájékoztatás, tulajdonosi együttműködés kezdeményezése, kezelések elvégzése) alkalmazását végezte.

Egyes fajok esetén, például a pannongyík (Ablepharus kitaibelii fitzingeri) nemzetközi szinten is a legjelentősebbek közé sorolható cserháti állományát érintően a saját vagyonkezelésében lévő területek speciális kezelésében komoly eredményeket ért el.

A madárvédelem terén, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel közösen az Igazgatóság szintén jelentős előrelépéseket tett, kiemelten a parlagi sast (Aqulia heliaca), a fehér és a fekete gólyát (Ciconia ciconia, Ciconia nigra), a harist (Crex crex) és az uhut (Bubo bubo) érintő fajvédelmi intézkedések útján.

A természetvédelmi célú felmérések körében növekvő jelentőséggel szerepel az inváziós növény- és állatfajok előfordulásainak térképezése. A védett és Natura 2000 területek, valamint több cserháti vízfolyás inváziós növényfajainak térképezését az Igazgatóság munkatársai elvégezték, egyes állatcsoportok (inváziós puhatestűek, rákok, hüllők) felmérésében szintén nagy előrehaladás történt az utóbbi években.

A természetvédelmi szempontból kiemelt élőhelyek és populációk változásának, illetve az élőhelykezelések hatásának nyomon követésére az Igazgatóság munkatársai részt veszek az országos monitorozási programban, illetve saját monitorozási tevékenységet végeznek.

Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer keretében végzett monitorozás a következő fajokat érintően folyik a Cserhátban:

Papucskosbor (Cypripedium calceolus)

Piros kígyószisz (Echium russicum)

Janka-tarsóka (Thlaspi janklae)

Magyar kőhúr (Minuartia frutescens)

Pannongyík (Ablepharus kitaibelii fitzingeri)

Pelefajok

Egyéb (igazgatósági szintű) monitorozás:

Kétéltű szaporodóhelyek monitorozása

Fokozottan védett madárfajok (parlagi sas, fekete gólya, uhu, haris, gyurgyalag) monitorozása

Inváziós növényfajok monitorozása

Inváziós állatfajok monitorozása (új-zélandi vízicsiga, ékszerteknősök)

Természetvédelmi gyepkezelések a Cserhátban

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság meghatározóan a saját vagyonkezelésében lévő gyepterületeken (mintegy 350 hektáron) végez természetvédelmi gyepkezeléseket. A kezelések célja a másodlagos erdőssztyepp-mozaikok helyreállítása, fenntartása, mely részben gépi, részben kézi beavatkozásokkal történik. A gépi munka bázisát a Garábon kialakított területkezelési központ jelenti, ahol rendelkezésre áll a speciális kezelésekhez is megfelelő géppark. Így, kis talajnyomással bíró traktor, alternáló kaszák és egytengelyes önjáró szerszámhordozó is alkalmazásban van a fűkaszák mellett. A különböző típusú és természetességi állapotú gyepek más-más kezelést igényelnek, illetve a visszatérési idő sem azonos (vannak minden évben és néhány évente kezelendő gyepek). A kaszált gyepekben készített széna a Mátrában, Parádon található állattartó telepre kerül takarmányként. A legérzékenyebb gyepek csak kézi eszközökkel (sújtókés, mototros fűkasza, szénagereblye) kezelhetők, hogy a felszín és a növényzet változatossága ne csökkenjen (pl. az értékes csepleszmeggyes cserjés foltok fennmaradása csak így biztosítható). A gyepkezelések részét képezik a fásszárú inváziós fajok elleni vegyszeres beavatkozások. A Cserhátban a fehér akác kordában tartása jelenti a legnagyobb kihívást, ez elsősorban törzsinjektálással, szükség esetén szelektív gyomirtóval végzett lombpermetezéssel történik. Az inváziós lágyszárúak (leginkább a kanadai aranyvessző jelent fokozódó problémát), valamint az őshonos intenzíven terjedő siskanád visszaszorítására időzített gépi vagy kézi kaszálás, szárzúzás szolgál.

Természetvédelmi erdőkezelések a Cserhátban

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság saját vagyonkezelésében lévő erdőkben folyó természetvédelmi erdőkezelés célja az erdei biodiverzitás megőrzése, az erdőkben fellépő természetes folyamatok megsegítése, a természetes erdők szerkezeti és funkcionális jellemzőinek helyreállítása. Ezt a célt a korábbi években elsősorban a fakitermelések minimalizálásával (csak az idegenhonos fafajok visszaszorítását, illetve a hatóságilag előírt beavatkozásokat végrehajtva) próbálta megvalósítani, az utóbbi években több erdőtömbben a komlex, természetvédelmi célokat szolgáló kezelés irányába mozdult el az Igazgatóság. A Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet és a Tepke kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület részét képező garábi Varjú-bércen 2015-ben indult meg a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Intézetével közös erdőkezelési projekt. A tudományos kutatási háttérrel támogatott kezelési kísérletek a jelenleg meglehetősen homogén cseres-tölgyes és gyertyános-tölgyes állomány természetességét többféle módszerrel igyekeznek növelni. A természetközeli erdőgazdálkodásban is alkalmazott mesterséges lékképzés mellett nagy mennyiségű, különböző típusú holtfa és sebzett fa létrehozása, nagy biológiai értékű faegyedek (nagyméretű fák, ritkább elegyfafajok) és kevésbé gyakori cserjefajok megsegítése folyik. A kezelések hatásainak monitorozása az erdődinamikai (szerkezeti és kompozicionális jellemzőkön végzett) vizsgálatok mellett több élőlénycsoportot is lefed. Az itt szerzett kezelői tapasztalatok/kutatási eredmények várhatóan felhasználhatóak lesznek a hasonló erdőtípusokban folyó természetvédelmi erdőkezelés és erdőgazdálkodás során.

Vízi- és vizes élőhelyek védelme, kezelése a Cserhátban

A Cserhát felszíni vizekben kevéssé gazdag a környező középhegységekhez képest, az intenzívebb tájhasználat (mind történeti, mind jelenlegi viszonylatban) pedig a vízi és vizes élőhelyek gyorsabb eltűnését, leromlását okozta. A még kedvezőbb természetességi állapotban megmaradt vízfolyások, állóvizek megőrzése, helyreállítása ezért a természetvédelmi kezelő számára kiemelt feladatként jelentkezik. A Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet patakjait érintő egyik súlyos probléma olyan műtárgyak jelenléte, melyek meggátolják a vízi élőlények folyásirányban felfelé történő mozgását. Ilyen (az úgynevezett ökológiai átjárhatóságot gátló) műtárgyak vannak a Zsunyi-patakon, a Cserkúti-patakon és a Garábi-patakon, melyek természetvédelmi célú átalakítását az Igazgatóság egy 2017-ben megkezdődött projekt keretében végzi el. Ugyanezen projekt számos vizes élőhely (kisméretű időszakos állóvizek) helyreállítását, létrehozását célozza meg, elsősorban a kétéltű fauna védelme érdekében, a jelenleg korlátozottan rendelkezésre álló szaporodóhelyek mennyiségének növelésével. A Cserhát egyetlen ismert tőzegmohás lápja (a nagybárkányi Nádas-tó) körbekerítésével a nagyvad és az off-road tevékenység károsító hatásainak megszüntetése a projekt célja.

Természetvédelmi bemutatás, oktatás, szemléletformálás a Cserhátban

A Cserhát természeti értékeinek és a nemzeti park igazgatóság munkájának a bemutatását jelenleg néhány, igazgatósági kezelésű tanösvény és bemutatóhely biztosítja. Ezek közül kiemelendő a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzetben, Sámsonházán található Buda-hegyi tanösvény, valamint a Hollókői Tájvédelmi Körzet (részben igazgatósági, részben önkormányzati kezelésben lévő) tanösvény-rendszere. Több felhagyott kőfejtőben lett kialakítva geológiai bemutatóhely: Mátraszőlősön, Kozárdon, Felsőtoldon, Cserhátszentivánban. A világörökségi helyszínként is számon tartott Hollókői Tájvédelmi Körzetben az Igazgatóság kezelésében lévő Tájház kiállítása a település tájtörténeti bemutatását szolgálja, a kiállítás közeljövőben tervezett felújítása is ezt a témakört célozza meg.

Az oktatási és szemléletformálási tevékenység egyik rendszeresen végzett formáját a terepgyakorlatok, szervezett túrák, iskolai/óvodai kirándulások adják. Ezek részben a védett területek látványosabb, jól bemutatható részein (például a Hollókői Tájvédelmi Körzetben) zajlanak, emellett nagyon hasznosak az egyes települések lakóinak (elsősorban óvodáknak, iskoláknak) a saját településük természeti értékeinek bemutatása. A terepi programok mellett az Igazgatóság munkatársai rendszeresen tartanak beltéri előadásokat, foglalkozásokat oktatási intézményekben, művelődési házakban.

Egy 2017-ben indult, Natura 2000 bemutatás témájú projekt új tanösvény és bemutatóhelyek kialakításával, mobil kiállítási és oktatási anyagok elkészítésével fogja segíteni az Igazgatóság ez irányú tevékenységét.

További információk a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Cserhátban folytatott tevékenységeiről az alábbi linkeken érhetők el:

http://bnpi.hu/oldal/kelet-cserhati-tk-58.html

http://bnpi.hu/oldal/hollokoi-tk-56.html

http://bnpi.hu/oldal/soshartyan-hencse-hegy-tt-83.html

http://bnpi.hu/oldal/markhazapusztai-fas-legelo-tt-217.html

http://bnpi.hu/oldal/ipolytarnoci-osmaradvanyok-tt-82.html

http://bnpi.hu/doc/natura/BNPI_fterv_HUBN20060_Soshartyan_EGYEZTETESI.pdf

http://bnpi.hu/doc/2015/2/HUBN21095_Nagyloci_Kohegy_Naturaterv_Vegso.pdf

http://bnpi.hu/doc/2016/07/BNPI_fterv_HUBN20055_Szentkut_EGYEZTETESI.pdf

http://bnpi.hu/doc/2016/08/BNPI_fterv_HUBN20056_Tepke_EGYEZTETESI.pdf

http://bnpi.hu/doc/2016/08/BNPI_fterv_HUBN20057_Bezma_EGYEZTETESI.pdf

http://bnpi.hu/doc/2016/07/BNPI_fterv_HUBN20059_Szanda_EGYEZTETESI.pdf