Szalakóta védelem és monitoring a Heves-Borsodi Síkon és a Jászság nyugati részén

A szalakóta Dél-Kelet Európa erdős pusztáinak egyre ritkuló, Európa szinte minden országában csökkenő állomány-tendenciát mutató madara. Tipikus életterét a fás - füves pusztákat nagyon jól reprezentáló, feltűnő szinű, erőteljes felépítésű madárfaj, melynek veszélyeztetettségét hazai és nemzetközi természetvédelmi besorolása is alátámasztja: Hazánkban fokozottan védett, EU Wild Bird Directive Annes I, Bern Convention Appendix II, Bonn Convention Appendix II. A hazai állományt 300-600 párra becsülik.

Hazánkban is rendkivüli állománycsökkenés és élőhely-vesztés volt tapasztalható az utóbbi 30 évben, melynek következtében egyes országrészekből teljesen eltűnt, máshol rendkivül megritkult.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) működési területén a Heves Borsodi Síkon volt ismert kisebb állománya, melyről első ízben Ambrus Béla számolt be. Ő kisebb arányú telepítést is végzett- sikerrel. Az állomány felmérését első ízben Fatér Imre kisérelte meg 1992-ben. Ekkor összesen 36 territóriumot ismertetett, melyből 15 volt konkrét fészkelés. Az 1993-as költési évet megelőzően kb. 50 mesterséges fészekodut helyezett ki a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 34. sz. Bükki Helyi Csoportja és a BNPI a területre. Ebben az évben az állomány 70 pár körüli volt, melyből 54 pár feltehetően természetes fészkekben, 16 műodukban költött. Ettől az időponttól kezdve indult meg az az aktív védelmi tevékenység, amely kapcsán az élőhely fejlesztése mellett folyamatosan végezték a fajnak megfelelő paraméterű fészekodvak kihelyezését a tájegységben és környezetében egészen a Jászság nyugati széléig. E munka eredményeként jelen időszakig valamivel 700 feletti odú került ki a területre, melyből jelenleg kb. 530 "aktív", funkcióját betöltő odu van a helyszinen (2005 júniusi állapot).

E védelmi munka már az első évben meghozta az eredményt, és 2000-ben már 118 (!) odut, 2001-ben 136 (!) odut foglalt el a faj. Ekkor a térség teljes állományát minimálisan 160 párra becsültük, ami az az eredetinek 2,5 -szöröse.!

2002-ben részben az "Üröm" Környezet- és Természetvédelmi Egyesület segítségével kiterjesztettük odusításunkat a Ny-Jászságra is, mely a hevesivel összefüggő, de annál gyérebb szalakóta állománnyal rendelkezik. 2002-ben összesen 313 költésre alkalmas odút ellenőriztünk le, melyből 161 (!) volt lakott szalakóta által.

A költésre alkalmas odúk gerinces állatok általi lakottsági aránya 86,58% volt (271 odu).

2002-ben az oduk 51,11%-ban fészkelt szalakóta(!).

A mesterséges fészkekből összesen 562 szalakóta fióka repülhetett ki 2002-ben!

2003 év költési időszakára a költésre alkalmas odúk száma kismértékben gyarapodott. Az újonnan kihelyezett odúk paraméterei és anyaga sajnos nem voltak megfelelőek a szalakóta (és más fajok) számára, ezért ezek lakottsági aránya minimális volt.

2003-ban az elvileg költésre alkalmas, ellenőrzött odúk száma 337 volt, ebből 176 odút foglalt szalakóta! Ez az odúk 52,22%-át jelentette. A természetes körülmények között költő párokkal együtt a projekt területén a szalakóta költő-állománya minimum 220-230 pár lehetett. 2003-ban a költésre alkalmas odúk gerinces állatok általi lakottsága 83,97% volt.

2004-ben 466 odút ellenőriztünk le összesen, ebből 42 lepusztult, vagy eltűnt, azaz a költésre elvileg alkalmas odúk száma összesen 424 volt.

Ezekben gerinces állat-fajok (idén kizárólag madarak) 382 esetben költöttek. Ezek közül 11 esetben a szalakóta bizonyítottan más madárfajok kirepülését követően fészkelt az odúban. 9 esetben seregély, egyszer mezei veréb és egyszer csóka előzte meg a szalakótát. E 11 "dupla" költést leszámítva az odúk 87,5%-ban fészkelt valamely madár-faj.

Szalakóta 214 odúban kisérelt meg költést ! Ez az alkalmas odúk 50,47%-át jelenti! A projekt területén 2004-ben 250-300 pár szalakóta jelenléte feltételezhető.

148 kontrollált fészekből alsó értékekkel számolva 551 fióka repült ki. Ahol a kései kontroll miatt biztosra vehető volt, hogy már repült ki több fióka is az odúból (9 ilyen eset volt) ott fészkenként 1 fiókát (tehát minimális értéket) adtunk hozzá a konkrétan tapasztalt fiókaSZÁMHOZ. Így 156 + 9, azaz 560 fióka repülhetett ki a 8 meghiúsult költéssel együtt összesen 156 fészekből. A fészekaljankénti átlag 3,78 fióka volt. Ezzel beszorozva az ismeretlen (kontrollálatlan), de bizonyítottan sikeres 61 párt = 230,58 (230) fióka kirepülése feltételezhető ezekből.

Összesen tehát 560+230=790 fióka repülhetett ki odúinkból!

A vizsgált fészkeknél a fiókaszámok az alábbiak szerint alakultak:

• 1 fióka - 3 eset
• 2 fióka - 17 eset
• 3 fióka - 31 eset
• 4 fióka - 60 eset
• 5 fióka - 36 eset
• 6 fióka - 1 eset

241 fióka lett ellátva a Madártani Intézet jelölőgyűrűjével.

Az ellenőrzött odukból 69-et foglalt el veréb-faj (túlnyomórészt mezei veréb), 93-ban seregély fészkelt, 4-ben csóka, 1 oduban kuvik, 1-ben füleskuvik. 19 odut foglalt el valamely Hymenoptera-faj (lódarázs és vadméh), 34 volt üres. Utóbbi kategória nagy része az alkalmatlan új odúk közöl került ki.

A projekt 12 éve alatt összesen 2.369 ellenőrzött mesterséges odúban 1202 esetben költött, vagy kisérelt meg költést szalakóta. 12 év átlagában az odúk gerinces állatok általi foglalásának aránya 86,74% volt! A szalakóta általi lakottság mértéke 51,7% volt, ami kimagaslóan jó arányt jelent. Itt figyelembe kell venni azt is, hogy számos odú került olyan helyekre is, ahol csak hosszabb távon van remény a faj visszatelepülésére.

E projekttel az ország legnagyobb egzakt módon ismert szalakóta állománya alakult itt ki, melynek fenntartása, az oduállomány gyarapítása, a védetté nyilvánítások folytatása, az érzékeny természeti terület (ÉTT) modell általi védelem, az egykori erdős-puszta rekonstrukciója és még számos feladat szolgálja a faj védelmét.

A munka nagyságrendjére jellemző, hogy a 2000 km? körüli területen az oduállomány teljes leellenőrzése 3-4 csoportnak minimálisan 2-3 heti munkájába kerül a megfelelő technikai ellátottság mellett (terepjáró, fémlétra stb.) ! A faj költési időszaka rendkivül változó lehet. A legkorábbi és legkésőbbi költés között 1,5 hánap is lehet - ez tovább nehezíti a munkát. Az MME helyi csoportja folyamatosan végzi az odu-állomány kitisztítását, karbantartását is, ami növeli a ráfordított időt és költségeket.

A 2004-es költési szezont megelőzően közel 100 új, vagy felújított odút helyeztünk ki. A védelmi projekt kapcsán megvalósul a faj monitoringja is, mely nagyságrendjénél fogva az ország legalaposabb ilyen felmérésének minősül.

2004-ben kiterjesztettük odu-hálózatunkat a Kesznyéteni TK felé. Terveink között szerepel az állomány fejlesztése a hegylábak felé a még meglévő "ökológiai folyosókon", a jászsági és DNY. hevesi alkalmas területek, valamint a Tisza-gát környéki alkalmas területek odusítása. Lépéseket tettünk adatbázisunk korszerűsítésére, térinformatikai feldolgozására.

A projekt kapcsán jelentős mennyiségű adat keletkezik a faj fenológiájáról, költésbiológiájáról, élettér-használatáról.

A szalakóta védelmével kapcsolatosan jelentős nemzetközi kötelezettségünk van, hiszen a tájegység IBA, illetve SPA területeinek meghatározásánál kiemelt szerepet kapott e SPEC 2 kategóriás madárfaj. Jelentős esélyünk van arra, hogy az EU tagállamai között az egyetlenek legyünk, ahol a faj állománya fejlődhet, ha megfelelő védelmi stratégiát alkalmazunk. Tájegységeink területén egyértelműen bebizonyosodott az állományfejlesztés kulcsfaktora, a megfelelő fészkelőhelyek kialakítása. Ez rövid távon fészekoduk kihelyezésével, hosszabb távon élőhely-fejlesztéssel valósítható meg. Kapcsolódik ehhez a komplex élőhely-menedzsment, melynek lényege az extenzív földhasználat, főleg a külterjes állattartás és a gyepterületek arányának növelése.

Jelen időszakban megkiséreljük a 15 éve felhalmozódott többezer adat adatbázisba rendezését, ami a feldolgozhatóság feltétele.

Utóbbi időszak aktualitásai

Az MME bükki csoportja 15 éve végzi szalakóta védelmi programját Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megye déli részén.
Ez idő alatt több mint 1000 odút helyeztünk ki Kesznyétentől a Jászság keleti részéig. Az odúk kb. 30%-a időközben lepusztult, így 2008 költési szezonjában összesen 707 odú kontrollja történt meg. Ezek közül is 52 lepusztult, vagy eltűnt, így 655 volt az ellenőrzött, költésre alkalmas odúk száma. Néhány egyébként alkalmas odú kontrollja nem történt meg idő hiányában, feltehetően ezekben is költött néhány pár szalakóta. Több odút foglalt szalakóta, de végül nem költött benne, ezek a párok nem szerepelnek a statisztikában.

Az odúk lakottsága az alábbiak szerint alakult:

A szalakóta által elfoglalt odúk aránya: 50,31%, 2% -kal kevesebb, mint a tavalyi évben. Több esetben a szalakóta (de néha más faj is) más fajok kirepülése után költ, így egy odút több esetben két faj is használt.
Gerinces állatok általi lakottsági arány az alkalmas odúk vonatkozásában 83,08%. Jelentős számú (37) odút foglaltak el hártyásszárnyúak elsősorban házi méh, másodsorban lódarázs. Ez az összes odú 5,69%-át jelenti, ami jóval kevesebb, mint tavaly.
10-20 % természetes körülmények között költő szalakótával számolva a projekt területének szalakóta-állománya legalább 350 -360 párból áll. Ez az ország legnagyobb és legjobban feltárt, dokumentált költőállománya. A fészekalj-méretek az alábbiak szerint alakultak:

Mindössze 8 költés hiúsult meg a tavalyi kilenccel szemben.
A 238 konkrétan megvizsgált fészekből összesen 799 fióka repült, a vizsgált fészekaljak átlaga: 3,35 fióka/fészek. Átlagos fiókaszámmal felszorozva az ismeretlen eredményességű 81 fészekaljat ez további 271 fiókát jelent. Mindezt összeadva legalább 1070 fióka repülhetett a projekt területén.
A 2008-es költési szezont megelőzően 57 új odú kerül ki a projekt területére. Folyamatosan végezzük a meglévő odúk tisztítását, karbantartását.
Jelentős számú – 300 fölötti- fiókát gyűrűztünk meg
A feladatokban 30 körüli MME tagtárs és BNPI dolgozó vett részt több csoportban dolgozva a munkaterületen. A munka csúcsidejében, a fészkek kontrollálásakor 4-5 csoport párhuzamosan dolgozott a különböző tájegységekben technikai felszereléssel ellátva (terepjáró, alumínium létra, mászó felszerelés, GPS-készülék stb.)
Projektünk területén 1993 és 2008 között összesen 4742 költésre alkalmas odút ellenőriztünk le, melyekben 2303 esetben költött szalakóta. A mesterséges odúkból kirepült fiókák száma közel 7000 volt!