Navigáció:kezdőlap/Bükki Nemzeti Park Igazgatóság/Pályázatok/Lezárult pályázatok/Környezet és Energia Operatív Program (KEOP)/KEOP-7.3.1.1-2008 és KEOP-7.3.1.2/09-11 - Élőhelyvédelem, és -helyreállítás, élettelen természeti értékek védelme, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése/Elektromos szabadvezetékek/Madarakra veszélyes 20 kV-os vezetékszakaszok madárbarát szigetelése a Dél-Borsodi Tájegységben - KEOP-7.3.1.2/09-2010-0055
Madarakra veszélyes 20 kV-os vezetékszakaszok madárbarát szigetelése a Dél-Borsodi Tájegységben
Kódszám: KEOP-7.3.1.2/09-2010-0055
Előkészítés: 2011. május 1. – 2013. március 31.
A projekt előkészítés tervezett időigénye: 20 hónap
Az előkészítés becsült összköltsége: 25 200 000.- Ft
Megvalósítás: 2013. április 1. – 2015. április 30.
A projektmegvalósítás tervezett időigénye: 25 hónap
A megvalósítás bruttó összköltsége: 474 400 000- Ft
A projekt rövid célja
A projekt célja a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területének fontos részét képező Dél-Borsodi Tájegység (Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet és Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet, valamint tágabb környezetük) területén húzódó, mintegy 456[1] km hosszú, még burkolatlan középfeszültségű szabadvezeték-szakaszok madárvédelmi szempontból veszélyes vezetékeinek és oszlopelemeinek burkolása, átalakítása, cseréje. A szabadvezeték-szakaszok országos jelentőségű természetvédelmi területeket, Natura 2000 területeket (Borsodii-sík Különleges Madárvédelmi terület /HUBN10002/, Kesznyéteni Sajó-öböl Különleges Madárvédelmi terület /HUBN10005/, valamint több kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület), Érzékeny Természeti Területeket (ÉTT) és a Nemzeti Ökológiai Hálózat (NÖH) területeit érintik. A fent említett védett területeken és ezek környezetében több védett és fokozottan védett madárfaj számottevő állománya költ, illetve a területek között jelentős napi és szezonális madáraktivitás figyelhető meg. A fentiek okán a madárvédelmi szempontból nem megfelelő szabadvezeték-szakaszok folyamatos természetvédelmi káresemények helyszínei.
A projekt bizonyos szempontból országosan is egyedülálló vállalkozás, hiszen megvalósulása esetén nem egy-egy kis terület, hanem egy tájegység jelentős részének együttes kezelését kívánja összehangoltan és véglegesen megoldani.
A projekt által elvárt eredmény(ek)
A projekt megvalósulása esetén várható, hogy a tervezett madárvédelmi beavatkozás által érintett területen költő, átvonuló és telelő, védett, fokozottan védett és veszélyeztetett madárfajok állományai és egyedei között az áramütés következtében gyakorta előforduló jelentős pusztulások megelőzhetők, jelentős mértékben csökkenthetők, megszüntethetők.
A vezetékszakaszok oszlopelemeinek burkolása, átalakítása a korábbi években a területen megvalósult természetvédelmi, élőhelyfejlesztési programok eredményeként megnövekedett, több madárfaj esetén országosan is kimagasló számban előforduló, költő és vonuló, védett madárállományok áramütés következtében bekövetkező pusztulását megakadályozza, a zavartalan madárvonulást és telelést is biztosítja.
A projekt előkészítettsége
A projekt korábbi közvetlen előzményének az elmúlt évtizedben történt vezetékfelmérések tekinthetők, míg a legutóbbi részletes adatokkal szolgáló felmérések 2010. év második felében zajlottak. E felméréseket a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tagjai végezték. A felmérésekről, adatlapok és jelentések is készültek, melyek hozzáférhetők a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságán, az MME Monitoring Központjában, továbbá az Interneten. Az elvégzett munka nagyságára jellemző, hogy a BNPI illetékességi területén, főként az önkéntes segítők bevonásával évente esetenként több száz, az évek összességében néhány ezer kilométer szabadvezeték felmérése valósult meg. Hozzá kell tenni azonban, hogy a felmérések a legtöbb esetben lelkes természetvédelmi önkéntesek munkáját, dicséri, akik a közül ritkán akad olyan, aki a megfelelő oszlopfej-szerkezeteket ismerné, vagy egyáltalán egyéb átfogó ismeretekkel bírna az áramszolgáltatási rendszer működéséről.
A felmérések eredményei alapján az áramszolgáltató – részben EU-s források (pl.: LIFE program) - megkezdte a legproblémásabb szabadvezeték-szakaszok oszlopainak burkolását. A BNPI illetékességi területén kb. 180 km hosszúságú középfeszültségű szabadvezeték-szakasz már részben burkolt, amelyből a Dél-Borsodi Tájegység területén mintegy 80 km húzódik. Az eddig rendelkezésre álló hazai és külföldi források a madárvédelmi szempontból jelentős területeken is csak az egyszerű szerkezetű tartóoszlopok egy részének burkolását tudták megoldani, úgynevezett „szigetelő papucsok” alkalmazásával.
A tanulmányok azt is kimutatták, hogy a „szigetelő papucsok” csak az egyszerű szerkezetű tartóoszlopokon és a teljes kereszttartó burkolásakor nyújtanak megfelelő védelmet a madarak számára, ugyanakkor a vezetékszakaszok kb. 40%-nyi részét kitevő egyéb, a madarak szempontjából általában nagyságrenddel veszélyesebb oszloptípusok burkolására nem alkalmasak (pl. feszítő-oszlopok, oszlopkapcsolók, oszlop-transzformátorok).
Az EDF DÉMÁSZ Zrt. jelenleg is alkalmaz olyan madárvédelmi átalakításokat, (tokozott oszlopkapcsoló, madárszárny terelő, madárkiülő stb.) vezető és szigetelő burkolatokat, melyek a BNPI illetékességi területén jelenleg használt „szigetelő papucsokkal” részben biztonságossá tehető tartóoszlopok mellett, más oszloptípusokon is alkalmazhatók. Kisebb technikai megoldásokkal kombinálva (pl. burkolt vezetékek) ezek a módosítások egyéb feltételek teljesülése esetén (nagy fázistávolságok, háromszög vezetőelrendezés) képesek az oszlopfejekre beülő madarak védelmét biztosítani. A madarak szempontjából biztonságosan használható új típusú oszlop-fejszerkezetek, szerelvények, készülékek, és a régebbi szerkezetek biztonságossá tételéhez szükséges burkolatok, szerelvények, stb. ma már gond nélkül beszerezhetők hazánkban is.
Fontos hangsúlyozni, hogy az elmúlt 2-3 év során végrehajtott fejlesztések nyomán már nem egyszerűen kereszttartó burkolásokról beszélünk, hanem valóban madárbarát vezeték vagy oszlop átalakításokról, amelyek minden bizonnyal hosszú távon nyújtanak maximális védettséget az áramütéses balesetek ellen.
A felmerült problémakört és projektötletet az illetékes áramszolgáltató (ÉMÁSZ Hálózati Kft.) ismeri, az előkészítést és a projekt kidolgozását nyomon követi, azt értékes észrevételekkel segíti. Az illetékes hatósági egyeztetések, tulajdonviszonyok feltérképezése is megtörtént.
Az átalakítandó infrastruktúra hossza
Szabadvezeték hossza / típusa- Szabadvezeték hossz: cc 456 km
- Szabadvezeték típusa: 3 * 95 mm2 AASC a gerincben és 3 * 50 mm2 AASC a leágazásokban
Oszlopok száma / típusa
Az oszlopszámok becslése durva becslés, az áramszolgáltatónál alkalmazott statisztikai adatok és saját tapasztalatok kerültek meghatározásra.
- Tartóoszlop: kb. 3800 db (négyféle fejszerkezet: T, T2, TE, TE2)
- Feszítőoszlop: kb. 530 db (kétféle fejszerkezet: F, FE)
- Oszlopkapcsoló: kb. 650 db
- Oszloptranszformátor: kb. 420 db
Rövidtávú cél a szabadvezetékekhez és oszlopfejekhez kapcsolódó madárpusztulások megakadályozása, csökkentése, az okozott madárvédelmi problémák (áramütés következtében fellépő madárpusztulás) kiküszöbölése, minimalizálása a madárvédelmi szempontból érintett vezetékszakaszokon. Hosszútávon, a madárvédelmi beavatkozással érintett területen az áramütés okozta madárpusztulás megszüntetésével – a projekt eredményeként és a fejlesztés hatásaként – az érintett fajok természetvédelmi helyzete jelentősen javul. Az általunk kivitelezni tervezett beruházások maximálisan illeszkednek az operatív programban megfogalmazott célokhoz. Az ott szereplő megfogalmazás szerint elektromos szabadvezetékek kiváltása, átalakítása esetén alapvető cél a védett illetve fokozottan védett madárfajok pusztulásának csökkentése.
A projekt megfelel az akciótervben rögzített általános és speciális feltételeknek is:
A projekt megfelel az akciótervben rögzített általános és speciális feltételeknek is:
- A megoldás nem veszélyezteti a célterület Natura 2000-es jelölő fajait.
- Az általunk választott vezeték átalakítási módszer a KVVM-FI felkérése nyomán készített és az általa elfogadott MME tanulmányban rögzített módszereket követi, melyet a KKVM is jóváhagyott.
Első és legfontosabb cél a középfeszültségű szabadvezetékekhez és a vezetéket tartó különböző funkciójú oszlopokhoz és fejszerkezeteikhez köthető madárpusztulások megakadályozása, minimálisra csökkentése, az okozott madárvédelmi problémák (áramütés következtében fellépő madárpusztulás, állománycsökkenés, ivararány torzulás, genetikai sodródás és beszűkülés, legrosszabb esetben kipusztulás) megnyugtató orvoslása.
Második fontos cél a korábbi években a „Parlagisas-védelem a Kárpát Medencében” Life Nature projekt keretében megvalósított madárvédelmi szempontú keresztkar burkolások felülvizsgálata, szükséges módosítása, kiegészítése. Ennek egyik indoka, hogy az akkori ismeretek, illetve műszaki lehetőségek korlátozott keretei között – mint az azóta többször elvégzett ellenőrzések eredményeiből látszik – kevés és hiányos, további jelentős pusztulásokat eredményező „szigetelő papucsos” részmegoldások születtek.
A „szigetelő papucs” csak az egyszerű háromszög vezetőelrendezésű, valamint bizonyos egysíkú vezetőelrendezésű, keresztkaros beton tartóoszlopok nem teljesen megbízható madárvédelmi burkolására alkalmas. Ezek az oszloptípusok teszik ki a teljes mennyiség kb. 60%-át, ugyanakkor a fennmaradó kb. 40%-ot kitevő bonyolult fejszerkezetű oszlopok (kapcsolóoszlopok, oszloptranszformátorok, feszítőoszlopok, vezeték leágazások) burkolására a szigetelő papucs egyáltalán nem használható.
A „szigetelő papucs” csak az egyszerű háromszög vezetőelrendezésű, valamint bizonyos egysíkú vezetőelrendezésű, keresztkaros beton tartóoszlopok nem teljesen megbízható madárvédelmi burkolására alkalmas. Ezek az oszloptípusok teszik ki a teljes mennyiség kb. 60%-át, ugyanakkor a fennmaradó kb. 40%-ot kitevő bonyolult fejszerkezetű oszlopok (kapcsolóoszlopok, oszloptranszformátorok, feszítőoszlopok, vezeték leágazások) burkolására a szigetelő papucs egyáltalán nem használható.
Pedig éppen ezek a bonyolult oszlopok eredményezik a madárpusztulások nagyobb hányadát. Nemcsak a még burkolatlan vezetékszakaszokon, hanem a nyilvántartásokban burkoltnak minősülő, de egyébként a fentiek okán burkolatlan oszlopokkal bíró „Parlagisas-védelem a Kárpát-medencében Life projekt” szakaszokon is. E „korabeli” hiányosságok kiküszöbölését és a folyamatosan előforduló áramütések minimalizálását szolgálja ez a felülvizsgálat és a célszerű kiegészítés. Mivel ezeken a szakaszokon álláspontunk szerint új kiegészítő tevékenységekről van, ezért ezen néhány érintett szakasz is megfelel a pályázati útmutatóban rögzített elszámolhatósági követelményeknek.
Harmadik cél a Dél-Borsodi Tájegység különféle védettségi helyzetű területein és ezek környezetében húzódó szabadvezeték-szakaszok mentén mozaikosan előforduló, már részben burkolt, illetve még burkolatlan szakaszrészek összekapcsolása, egységes madárvédelmi kezelése. A vezetékszakaszok kisebb részeit már a korábbi pályázati forrásokból (Parlagisas-védelem a Kárpát Medencében, Kék vércse védelme a Pannon régióban, Kerecsensólyom-védelem a Kárpát-medencében Life Nature projektek) burkolták, más jelentősebb kiterjedésű szakaszrészei a már elnyert pályázati forrásból (Kerecsensólyom-védelem a Kárpát-medencében Life Nature Plusz) hamarosan burkolásra kerülhetnek. E szakaszok között azonban igen jelentős kiterjedésű vezetékszakaszok burkolatlanul maradnak, mintegy védelem nélküli „fehér foltokat” képezve. Ezért célszerű e vezetékszakaszok madárvédelmi szempontú átalakítása, hiszen az Akadálymentes Égbolt Megállapodás háttértanulmánya (Magyarország Középfeszültségű Elektromos Vezetékhálózatának Madárvédelmi Szempontú Értékelése) alapján a tervezett madárvédelmi beavatkozás által érintett területek vezetékei 5-ös és 4-es prioritásúak. A projekt eredményeként a Dél-borsodi területeken a madárvédelmi átalakításokkal kiegészített, többnyire egységes műszaki tartalmú, jelentős kiterjedésű vezetékhálózat alakul ki. A fejlesztés hatásaként – az áramütés okozta madárpusztulás kiküszöbölésével – az érintett madárfajok természetvédelmi helyzete nagymértékben javul, állományaik gyarapodhatnak.
Negyedik cél egy kb. 17 km hosszú, már létező hagyományos vezetékszakasz oszlop-fejszerkezeteinek átalakítása, amelyek helyén új fejlesztésű, üvegszál erősítésű epoxi-gyantából készített, háromszög vezetőelrendezésű keresztkarral szerelt szabadvezeték-szakasz – mintegy tesztszakasz – kerül kialakításra. Ez az új keresztkar a villamosipari és madárvédelmi területen dolgozó szakemberek közös gondolkodásának egyik kézzelfogható eredménye, amelyről azonban igen kevés gyakorlati tapasztalat áll rendelkezésre. Műszaki leírása és jellemzői szerint kiváló megoldás lehet, egyaránt alkalmas a megbízható villamosenergia szolgáltatásra és a madarak épségének biztosítására, amelyet azonban terepi körülmények között még vizsgálni kell. Alkalmassága esetén széleskörű használatára kerülhet sor, hasonlóan a többi, már tervezés alatt álló, az új madárvédelmi irányelveket megtestesítő megoldásokkal együtt.
E megoldások már eleve kizárják a madarakat érő áramütés esélyét, ezért alkalmazásuk esetén szükségtelenné válik a mai utólagos burkolás és átalakítás, amely költséges, ugyanakkor e módosítások élettartama és a madaraknak nyújtott biztonság kifogásolható.
E megoldások már eleve kizárják a madarakat érő áramütés esélyét, ezért alkalmazásuk esetén szükségtelenné válik a mai utólagos burkolás és átalakítás, amely költséges, ugyanakkor e módosítások élettartama és a madaraknak nyújtott biztonság kifogásolható.
Végül fontos cél a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság két jelentős, közel azonos természeti értékekkel bíró és azokat képviselő tájegységének, nevezetesen a Dél-Borsodi Tájegységnek és a Dél-Hevesi Tájegységnek a különböző védettségi státusú (TT, TK, SPA, SCI, NÖH, ÉTT) területein keresztül húzódó szabadvezeték-szakaszok egységes madárvédelmi célú kezelése, kiegészítése, átalakítása. A két területre hasonló értékrendű, műszaki tartalmú, költségvetésű stb. pályázati anyag készül, amelyek külön-külön is nagyon jelentős célkitűzéseket tartalmaznak. Megvalósulásuk esetén – akárcsak az egyik vagy másik valósul meg – számottevő, eddig példa nélküli előrelépést lehet elérni az áramütéses madárpusztulások megakadályozása, a madárvédelem terén. Ugyanakkor érdemes lenne a két projektet és a kiválasztott területek vezeték-átalakításait egymás mellett, párhuzamosan kivitelezni. Hiszen a két nevezett tájegység csak szervezeti működési szempontból van megosztva, természetföldrajzi, ökológiai, védelmi és kezelési szempontból szerves egységet képeznek, területük legnagyobb része – kisebb megszakításokkal – fontos madárélőhely. Jól tanúsítja ezt a jelen pályázati kiírás háttértanulmánya (Magyarország Középfeszültségű Elektromos Vezetékhálózatának Madárvédelmi Szempontú Értékelése), amely e területek meghatározó hányadát 5-ös és 4-es prioritási szinten értékeli, azaz a vezetékek madárvédelmi átalakítása és egységes kezelése nagyon indokolt. Fentiek párhuzamos megvalósulásának eredményeként a Dél-borsodi és Dél-hevesi területeken madárvédelmi átalakításokkal kiegészített, többnyire egységes műszaki tartalmú, jelentős kiterjedésű vezetékhálózat alakul ki, amely egyfajta mintaterületként is meghatározható. A fejlesztés hatásaként – az áramütés okozta madárpusztulás kiküszöbölésével – az érintett madárfajok természetvédelmi helyzete nagymértékben javul, állományaik gyarapodhatnak.
A projekt menedzsment szervezeti felépítése
Alapvetően egy úgynevezett részben centralizált projektmenedzsment egységről van szó, amelyen belül a természetvédelmi, pénzügyi, jogi területeket a BNPI szervezetén belül látják el, míg a projekt-menedzseri és közbeszerzési teendőket külső szakértő cégek végzik.
A munkák egy részének kiszervezésére azért van szükség, mert egyrészt az Igazgatóság mindennapi szakmai tevékenysége szinte teljes egészében leköti a rendelkezésre álló humán kapacitást, másrészt a jelenlegi projekttel párhuzamosan további fejlesztéseket is tervezünk. Ebben a helyzetben a projekt sikeres előkészítésének szempontjából kockázatosnak találtuk a fejlesztéshez kapcsolódó minden tevékenység „házon belül” történő elvégzését. Tapasztalataink alapján a hatékony megvalósítást a fent említett három tevékenységgel kapcsolatban jelentős szakmai tapasztalattal és referenciákkal bíró külső szakértők/szakértő cégek tudják leginkább szolgálni.
Kommunikációs terv
A projekt hatékony megvalósításához és sikeréhez elengedhetetlen a megfelelő kommunikációs eszközök alkalmazása a projekt külső és belső környezetének informálása. A tájékoztatási tevékenységek általános célja a lakossággal és minden érintettel (a projekt célcsoportjával) való folyamatos kapcsolattartás, a projekt menetéről való folyamatos tájékoztatás, melyek nagyban meghatározzák a projekt végső sikerességét és támogatottságát is.
A különböző projektek tájékoztatás tevékenységei során nyílik lehetőség a nagyközönség számára kézzelfoghatóvá és anyagiakban mérhetővé tenni az Európai uniós tagságból származó előnyöket. Gyakorlatilag ezek a tevékenységek jelentik a projekt eredményeinek valódi kiterjesztését, disszeminációját.
A BNPI mind az előkészítés mind a megvalósítás során a hatályos jogszabályokban előírt tájékoztatási és nyilvánossági kötelezettségeknek eleget tesz, a tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó követelményeket rögzítő „Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei” című dokumentum, valamint az „Arculati Kézikönyv” útmutatása szerint.
Az útmutató szerint a BNPI a projekt megvalósítása során a fentiekben hivatkozott „Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei” című dokumentumban szereplő III. számú kommunikációs tervet kell végrehajtani, valamint tájékoztatási táblát („C” típus) és a megvalósítást követően emlékeztető táblát („D” típus) köteles elhelyezni a projekt megvalósításának helyszínén/helyszínein. A III-as számú csomag az előkészítés vonatkozásában csak ajánlott tevékenységeket tartalmaz, kötelezőket nem, de mi ennek ellenére beépítettünk néhány a csak magasabb szintű csomagokban megfogalmazott kötelező elemet.
A BNPI kommunikációs kötelezettségeinek külső szakértő szervezet bevonásával tesz eleget az előkészítő szakaszban és ez a szándéka a megvalósítás során is.
Az alábbi tevékenységekkel számoltunk az előkészítési szakaszban:
- Civil szervezetek felkutatása, véleményük megismerése
- Cselekvési (kommunikációs) terv
-Sajtómegjelenések generálása a nyomtatott, elektronikus és on-line médiában
- Sajtómegjelenések összegyűjtése és elemzése
- Önkormányzatnál elhelyezett hirdetmények, képek, tájékoztatók
A z utolsó Projekt Fenntartási Jelentés letölthető innen: 3.sz. PEJ
A 2012.06.07-én készült sajtóközlemény letölthető: Sajtóközlemény
A nyitórendezvényre készült meghívó innen tölthető le: Meghívó
A projektek az Európai Unió támogatásával valósulnak meg !
A megjelent kiadvány letölthető INNEN.
Közreműködő Szervezet:
Nemzeti Energia Központ Nonprofit Kft.
H-1134 Budapest, Váci út 45.
H-1134 Budapest, Váci út 45.
[1] A projekt előkészítés jelenlegi szakaszában becsült hossz, a végleges adatok a felmérések után pontosíthatóak.
Utolsó módosítás: 2013. december 12., 13:22
