Madarakra veszélyes 20 kV-os vezetékszakaszok madárbarát átalakítása a Hevesi Füves Puszták TK területén

A projekt célja

A projekt célja a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területének fontos részét képező Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet és tágabb környezetének területén húzódó, 406,7 km hosszúságú, még burkolatlan középfeszültségű szabadvezeték-szakaszok madárvédelmi szempontból veszélyes vezetékeinek és oszlopelemeinek burkolása, átalakítása, cseréje, egy különösen veszélyes szakasz földkábelbe helyezése.

A szabadvezeték-szakaszok országos jelentőségű természetvédelmi területeket (TT, TK), Natura 2000 területeket (amelynek legnagyobb eleme a Hevesi-sík különleges madárvédelmi terület /HUBN10004/, valamint több kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület), Érzékeny Természeti Területeket (ÉTT) és a Nemzeti Ökológiai Hálózat (NÖH) területeit érintik. A fent említett védett területeken és ezek környezetében több védett és fokozottan védett madárfaj számottevő állománya költ, illetve a területek között jelentős napi és szezonális madáraktivitás figyelhető meg. A fentiek okán a madárvédelmi szempontból nem megfelelő szabadvezeték-szakaszok folyamatos természetvédelmi káresemények helyszínei.

A projekt bizonyos szempontból országosan is egyedülálló vállalkozás, hiszen nem egy-egy adott helyszín, hanem egy természetvédelmi terület komplex kezelését kívánja összehangoltan és véglegesen megoldani.

A projekt által elvárt eredmények

A projekt megvalósulása esetén várható, hogy a tervezett madárvédelmi beavatkozás által érintett területen költő, átvonuló és telelő, védett, fokozottan védett és veszélyeztetett madárfajok állományai és egyedei között az áramütés következtében gyakorta előforduló, jelentős pusztulások megelőzhetők, megszüntethetők, jelentős mértékben csökkenthetők, megszűntethetők.

A vezetékszakaszok oszlopelemeinek burkolása, átalakítása a – korábbi években a területen megvalósult természetvédelmi, élőhelyfejlesztési programok eredményeként megnövekedett, több madárfaj esetén országosan is kimagasló – költő és vonuló, védett madárállományok áramütés következtében bekövetkező pusztulását megakadályozza, a zavartalan madárvonulást és telelést is biztosítja.

Alapvetően egy úgynevezett részben centralizált projektmenedzsment egységről van szó, amelyen belül a természetvédelmi, pénzügyi, jogi területeket a BNPI szervezetén belül látják el, míg a projektmenedzseri és közbeszerzési teendőket külső szakértő cégek végzik.

A munkák egy részének kiszervezésére azért van szükség, mert egyrészt az Igazgatóság mindennapi szakmai tevékenysége szinte teljes egészében leköti a rendelkezésre álló humán kapacitást, másrészt a jelenlegi projekttel párhuzamosan további fejlesztéseket is tervezünk. Ebben a helyzetben a projekt sikeres előkészítésének szempontjából kockázatosnak találtuk a fejlesztéshez kapcsolódó minden tevékenység „házon belül” történő elvégzését. Tapasztalataink alapján a hatékony megvalósítást a fent említett három tevékenységgel kapcsolatban jelentős szakmai tapasztalattal és referenciákkal bíró külső szakértők/szakértő cégek tudják leginkább szolgálni.

A projekt menedzsment szervezeti felépítése

A projekt hatékony megvalósításához és sikeréhez elengedhetetlen a megfelelő kommunikációs eszközök alkalmazása a projekt külső és belső környezetének informálása. A tájékoztatási tevékenységek általános célja a lakossággal és minden érintettel (a projekt célcsoportjával) való folyamatos kapcsolattartás, a projekt menetéről való folyamatos tájékoztatás, melyek nagyban meghatározzák a projekt végső sikerességét és támogatottságát is.

Kommunikációs terv

A különböző projektek tájékoztatás tevékenységei során nyílik lehetőség a nagyközönség számára kézzelfoghatóvá és anyagiakban mérhetővé tenni az Európai uniós tagságból származó előnyöket. Gyakorlatilag ezek a tevékenységek jelentik a projekt eredményeinek valódi kiterjesztését, disszeminációját.

A BNPI mind az előkészítés mind a megvalósítás során a hatályos jogszabályokban előírt tájékoztatási és nyilvánossági kötelezettségeknek eleget tesz, a tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó követelményeket rögzítő „Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei” című dokumentum, valamint az „Arculati Kézikönyv” útmutatása szerint.

Az útmutató szerint a BNPI a projekt megvalósítása során a fentiekben hivatkozott „Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei” című dokumentumban szereplő III. számú kommunikációs tervet kell végrehajtani, valamint tájékoztatási táblát („C” típus) és a megvalósítást követően emlékeztető táblát („D” típus) köteles elhelyezni a projekt megvalósításának helyszínén/helyszínein. A III-as számú csomag az előkészítés vonatkozásában csak ajánlott tevékenységeket tartalmaz, kötelezőket nem, de mi ennek ellenére beépítettünk néhány a csak magasabb szintű csomagokban megfogalmazott kötelező elemet. A BNPI kommunikációs kötelezettségeinek külső szakértő szervezet bevonásával tesz eleget.

A kiválasztott változat ismertetése

Az adott fejlesztés esetében nem határozhatók meg fejlesztési célokat teljesítő különböző változatok, így az alábbiakban egy változat kerül ismertetésre.

 A beavatkozások során a felsorolt műszaki berendezésekre eszközöket kell felszerelni, illetve átalakításokat kell végezni. A vezetékszakaszokon feszültség alatt vagy feszültségmentesítés után végezhetők el a munkálatok. Egyes megoldások esetében a választás opcionális (a feszültség alatti munkavégzés, annak anyag, idő és szakértelem igénye okán egyértelműen drágább), míg bizonyos átalakítási munkák csak feszültségmentesítés után végezhetők el.

Az áramszolgáltatónak áramszolgáltatási kötelezettségét jogszabály alapján folyamatosan biztosítania kell, így a szerelés idejére a teljes szakaszok feszültségmentesítése nem lehetséges. Ráadásul a téli időszakban a lakossági feszültségmentesítés ideje 4 órában van maximalizálva. A feszültség alatti munkavégzés viszont jelentősen megdrágítja a kihelyezést, ami így nem elégíti ki a költséghatékonysági szempontokat, ráadásul nem is alkalmazható minden esetben.

Az ÉMÁSZ Zrt munkatársainak tanácsa alapján, és a projekt ütemezését is figyelembe véve, mindenképpen egy tél végi, tavaszi időszak tekinthető ideálisnak, úgy, hogy viszonylag kisebb vezetékszakaszok „leszakaszolásával” azaz egyes vezetékszakaszok részleges feszültségmentesítésével ideális a kihelyezés. Ebben az időszakban a növényzet még lehetővé teszi a helyszínek megközelítését. Az emelőkosaras megközelítés egyébiránt természetvédelmi károkat nem okoz. További érv a kihelyezés idejéhez az ÉMÁSZ Zrt karbantartási tervéhez való igazodás.

 Középfeszültségű elektromos szabadvezeték földkábellel történő kiváltása

A Kisköre – Mezőkövesd vonal (7625) – Poroszló külterület (a Nagyállás-tanya és a Kiss-tanya közötti szakasz kb. 3 km-es szakaszán tervezzük 20kV-os szabadvezeték szakasz földkábelbe történő helyezését kívánjuk megvalósítani.

 A megvalósítás első lépése a meglévő szabadvezeték szakasz bontása. Bontandó a Kis-tanya leágazás és az erről leágazó Nagyállás-tanya leágazás mellékelt tervrajzok szerinti B4 – B6/19 jelű oszlopai, valamint a B4 jelű B12/13 típusú oszloptól a meglévő Ald 3x35 mm² típusú vezetékrendszer.

A bontandó vezetékszakasz adatai:

                           Bontandó nyomvonal                                    2 800 m

                           Bontandó oszlopok                                      B12/4, B12/13, BB12/1350

                           Bontandó vezetékrendszer                            Ald 3x35 mm²   

                           Bontandó oszlopkapcsolók                           SZKV, SZKVf

                           Földkábel-szakasz hossza                             4 000 m

A meglévő szabadvezeték nyomvonala a tervezett kábel elhelyezésére nem alkalmas, mivel a terület vizenyős, az év nagy részében talajvizes, így a kivitelezéskor, illetve üzem közben fellépő kábelhiba esetén a megközelítés és a javítási munkálatok nehézségekbe ütköznének. Ezen túl a földkábel magántulajdonú ingatlanok közepén haladna keresztül, ami a földterületek hasznosítását is akadályozná.

 A tervezett hálózat a VÁTH-20 típusterv és az ÉMÁSZ 20 kV-os létesítési irányelve szerint létesül.

A Sertéstelep előtt meglévő (Kis-tanya leágazás indító) oszloptól az M2, M3 oszlopokon lévő vezetékrendszer megmarad. Ezeken az oszlopokon a fejszerkezetet madárvédelmi berendezésekkel kell ellátni.

A bontandó B4 jelű oszlop áthelyezendő a meglévő nyomvonalban 5,5 m-rel közelebb a 33. sz. MK úthoz (T4). Az út keresztezése irányában a kettős feszítőlánc megmarad, ellenkező irányban az egyes feszítőláncok elbontásra kerülnek. Erre kell ráfeszíteni az M1 oszlop felől a meglévő vezetékrendszert. A tervezett kábelt a meglévő vezeték alatt, az oszlop 33. sz. út felöli oldalán kell leágaztatni, az oszlop oldalán 3,0 m hosszú d200KPE típusú védőcsőbe húzva.

A T4 jelű oszloptól a kábel az útra merőlegesen halad a határtól 1,2 m távolságig, ott jobbra fordul a 031 hrsz. út elágazása felé, a telekhatártól 1,2 m távolságban a 032/1 hrsz. ingatlan területén, a 33 sz. út és a 031 hrsz. út kereszteződéséig, ahol a szintén újonnan létesítendő kompakt kondenzáló betonzáras transzformátor állomás 20 kV-os kapcsoló berendezésébe csatlakozik.

A kompenzáló állomás 20 kV-os kapcsoló berendezéséből az előzővel párhuzamosan le kell fektetni még egy 20 kV-os kábelt a telekhatártól 1,0 m távolságban a 032/1 hrsz. területen. A párhuzamosan haladó kábelek között műanyag kábelfedlapot kell elhelyezni a közös nyomvonal teljes hosszában.

 A 2. sz. kábelt a 33. sz. út mellett a 032/1, 032/6, 037/18 és 038/6 hrsz. ingatlanok területén kell lefektetni. A 040 hrsz. útkereszteződésnél a nyomvonal balra fordul a telekhatártól 1,0 m-re. A Nemzeti park tábla után a kábel jobbra fordul és d200KG típusú védőcsőbe  húzva keresztezi a 040 hrsz-ú aszfalt burkolatú út melletti árkot, majd annak padkájában a burkolattól 1,0 m-re ismét balra fordul az úttal párhuzamosan. Így halad a 037/6 hrsz ingatlan (Nagyállás-tanya) bejáratáig. A Nagyállás-tanyánál a kábel ismét balra fordul és d200KG típusú védőcsőbe  húzva keresztezi az út melletti árkot. Itt létesítendő 1 db. „A” típusú kompakt BHTR állomás a 037/6 hrsz. ingatlan területén, kikerítve.

 A fenti földkábel hálózat építése során a kábelárok kiásása, majd a földkábel fektetése történik meg. Szabályozatlan terepen a kábeleket min. 1 m mélységben, 0,5 m széles kábelárokban, valamint 0,2 m vastag homokágyba kell fektetni. A munka befejeztével a kábelárkot az eredetileg ott lévő föld tömörségével azonosan, vagy ezt meghaladó tömörséggel kell visszatemetni.

A talajba fektetett kábelekre az MSZ 13207:2000 3.12. pontja alapján kábeljelzőt kell rögzíteni, amely tartalmazza a kábelvonal azonosítási jelét és üzemi feszültségét.

A tervezett nyomvonal több helyen érint akác facsoportot, illetve fasort, melyek kivágásra kerülnek.      

Tartóoszlopok főbb jellemzői és értékelése

Az összes oszlop 74,5 %-a (3047 db) alapvetően tartóoszlop, de a tartóoszlopok 9,2 %-ról (281 db) leágazás is indul, azaz feszítőszerkezettel is szerelt, illetve e leágazások 75,8 %-a (213 db) kapcsolóval is felszerelt, azaz a madarakra veszélyesebb, összetett oszlopnak minősül.  Fentiek szerint minősítve csak az oszlopok 67,6 %-a (2766 db) egyszerű tartóoszlop, míg a maradék 32,4 % (1323 db) a madarakra veszélyesebb összetett (leágazást indító, feszítő, kapcsoló, transzformátor) oszlop.

A tartóoszlopok 69,2 %-a (2108 db) háromszög, míg 30,8 %-a (939 db) egysíkú vezetőelrendezésű. A tartóoszlopok 50,7 %-a (1544 db) vezetőnként egy, 49,3 %-a (1503 db) vezetőnként kettő szigetelővel szerelt és ennek megfelelő típusú vezető és szigetelő burkolattal (madárvédő burkolat) és burkolathosszabbítóval tehető biztonságossá.

A korábbi évek áramszolgáltatói ígéretei ellenére a tartóoszlopok 9,26 %-a (282 db) továbbra is a madarakra különösen veszélyes szűkített fázistávolságú fejszerkezettel szerelt, ami a nagyméretű madarak esetén a jelenleg alkalmazott módszerrel sem tehető teljesen biztonságossá. A tartóoszlopok 11,4 %-a (348 db) ER 20-as, további 4,4 %-a (135 db) ER 35-ös szigetelővel szerelt. E szigetelőtípusokat több évtizede (legkevesebb 30 éve) szerelték, többségük sérült, üzembiztonságuk nem megfelelő, illetve méreteik miatt a madárvédő burkolatok sem illeszthetők rájuk, ezért cserére szorulnak. Az előbbiek eredményeként tartószerkezetük is erősen korrodált és elavult, ezért a szigetelőkkel együtt ezek is cserére szorulnak.

Mindezek alapján a tartóoszlopok 15,8 %-a, azaz 483 db oszlop tartószerkezet és szigetelő cserére érett, tehát a madárvédő burkolatokon túl a szerkezeti elemeket is biztosítani és finanszírozni kell. Mindössze a tartóoszlopok 21,3 %-a (649 db) van valamilyen madárvédelmi módszerrel, eszközzel kiegészítve. Ezek szerelési minősége és hatásfoka eltérő, többnyire nem megfelelő. Kereszttartó burkolattal (szigetelő papucs) a tartóoszlopok 16,2 %-a (494 db) van ellátva, de e madárvédelmi célú módszer hatása és értéke szerény, állapota gyakran rossz, esetenként elég hiányos. Vezető és szigetelő burkolattal (madárvédő burkolat) a tartóoszlopok 3,25 %-a (99 db) szerelt, azonban ezek közül csak 16 db-on (0,5 %) van burkolathosszabbító, ezek megfelelőnek minősíthetők, a többi madárvédelmi hatása nem teljes értékű, esetenként azonban kiegészíthető. Két rövidebb, jellemzően belterületen húzódó (Szihalom, Mezőtárkány) vezetékszakasz és az azt hordozó tartóoszlopok (35 db oszlop, a teljes mennyiség 1,1 %-a) burkolt vezetővel vannak kialakítva, ezek madárvédelmi hatása és értéke is megfelelő. Az összetett funkcióval is jellemezhető tartóoszlopok esetén a madárvédő burkolat mellett egyéb eszközök, módszerek alkalmazása is szükséges a madarak védelme érdekében. A vizsgált oszlopok esetén a leágazó áramkötéseket burkolt vezetővel (BSZV) lehet kialakítani, de a teljes tartóoszlop mennyiségen belül 9,2 %-ot kitevő (281 db) ilyen jellegű oszlop között csak 67 darabot (2, 2 %) egészítettek ki ezzel a megoldással, de a szerelési hibák és a szükséges kiegészítők hiányában ezek egyike sem megfelelő. A tartóoszlopok között mindössze 3,1 % (94 db) az, ami a legmodernebb kompozit szigetelővel szerelt, közülük is mindössze 10 db olyan, ami a madarak részére megfelelő biztonságú, függőszigetelős kialakítás. E 10 db oszlop nem igényel madárvédelmi célú beavatkozást. Ezek alapján a madárvédelemmel ellátott tartóoszlopok (21,5 %) közül 19,5 % (588 db) madárvédelmi minősítése hiányos, csupán 60 db tartóoszlop (2 %) madárvédelmi minősítése megfelelő.

Tartóoszlopok madárvédelmi kiegészítésének módszere, anyagigénye:

A tartóoszlopok többségének madárvédelmi célú kiegészítését az áramszolgáltatói és természetvédelmi oldal képviselői által elfogadott vezető és szigetelő burkolattal (madárvédő burkolat) és burkolathosszabbító elemmel lehet megoldani.

A madarak védelme érdekében alapvető elvárás, hogy a felszerelt burkolat a szigetelő és a vezető oszlopközeli részét a szigetelő tengelyvonalától mért oldalankénti 800-800 mm hosszan hiánytalanul fedje.

A hazai piacon erre a célra két gyártó és/vagy forgalmazó terméke lehet alkalmas. Az egyik egy skandináv cég terméke, az ENSTO  SP 45.3 és SP 31.3 jelölésű burkolata, a másik egy hazai gyártó és forgalmazó MBR-1, MBR-1H ÉS MBR-2 jelölésű burkolatcsaládja.

Az ENSTO termék aránylag kedvező árú megoldás lehet, de a hazai vezetékhálózaton alkalmazott szigetelőtípusokhoz mérten túlzottan nagy méretű az illeszkedő felülete, ami ugyan könnyű szerelést eredményez, de a laza illeszkedés miatt könnyebben elmozdul, lefordul. Emellett nem nyújt megoldást a kettőzött szigetelővel szerelt tartó fejszerkezetek hiánytalan burkolására, arra egyáltalán nem alkalmas.

Ezzel szemben a hazai forgalmazó MBR- jelölésű termékcsaládja az általánosan alkalmazott szigetelőtípusokra pontosabban illeszthető, megoldható vele a kettőzött szigetelős fejszerkezetek hiánytalan burkolása, azonban jelentősen költségesebb burkolási lehetőség.

Fenti rövid jellemzés és a mindennapok terepi tapasztalatai alapján az MBR- jelölésű burkolatcsalád alkalmazása jelenthet biztosabb értékű madárvédelmi megoldást, ezért a költségbecslésnél is ez került figyelembe vételre.

Az MBR-1 jelölésű burkolat a vezetőnként egy szigetelővel szerelt tartóoszlopokra szerelendő és oszloponként 3 db-ra (egy készlet vagy csomag) van szükség. Ezekhez MBR-1H jelölésű burkolathosszabbítót is kell szerelni, melyből oszloponként 3 db-ra van szükség.

Az MBR-2 jelölésű burkolat a vezetőnként két szigetelővel szerelt tartóoszlopokra szerelendő és oszloponként 3 db-ra (egy készlet vagy csomag) van szükség. Ezekhez nem kell hosszabbító.

Azonban az MBR típusoknál bonyolultabb az anyagigény számítása, hiszen vannak oszlopok, ahol a korábbi, hiányos áramszolgáltatói burkolatszerelések miatt csak hosszabbítóval kell kalkulálni, de olyan is van, ahol az oda nem alkalmas burkolatot le kell cserélni és más, arra alkalmas oszlopra kell áthelyezni, illetve a leszereltet megfelelővel pótolni stb.

Az összetett tartóoszlopok esetében az előbbieken túl burkolt vezetős áramkötések kialakításával, madárszárny-terelők szerelésével is számolni kell, melynek egy-egy oszlopra eső anyagigényét a fejszerkezet kialakításának eltérései befolyásolják.

A korábban ER típusú szigetelőkkel szerelt oszlopok madárbarát átalakítása érdekében az avult fejszerkezetek hagyományos felújítása és utólagos burkolása helyett az oszlopokra új fejlesztésű, madárbarát tartószerkezeteket (pl. függő szigetelős) tervezünk szereltetni. A külföldi tapasztalatok és saját szakmai egyeztetéseink, megfontolásaink alapján e megoldás sokkal biztosabb madárvédelmi hatású, évtizedekre tartós, eredményes, műszaki szempontból is üzembiztos, összességében költséghatékony megoldás.

Az EMT-ben 18 km hosszú szakaszon terveztük már létező hagyományos vezetékszakasz oszlop-fejszerkezeteinek átalakítását, amelyek helyén új fejlesztésű, üvegszál erősítésű epoxi-gyantából készített, háromszög vezetőelrendezésű keresztkarral szerelt szabadvezeték-szakasz – mintegy tesztszakasz – kialakítását.  Az EMT készítése óta eltelt időben több információ került birtokunkba ennek a módszernek a kedvezőtlen tapasztalatairól, ezért tesztszakaszként a tervezettől eltérően mintegy 65 km hosszon 470 db oszlop esetén 3 hazai villamosipari gyártó és forgalmazó 5 különféle, madárvédelmi szempontból is megfelelő fejszerkezetét tervezzük alkalmazni. A Pöyry Erőterv Zrt. TvBH II - SvBH II típusjelzésű vegyes szigetelős fejszerkezetéből 111 db, a TfBH - SfBH típusjelzésű függőszigetelős fejszerkezetéből 79 db, a Megawatt Mérnökiroda Kft. fejszerkezetei közül a TvBH III - SvBH III típusjelzésű vegyes szigetelős fejszerkezetből 78 db, az MFK 3 típusjelzésű függőszigetelős fejszerkezetből 85 db, míg a Nyír-Mix Kft. SZKK 25 típusjelzésű vegyes szigetelős kompozit anyagú fejszerkezetéből 117 db beszerzésével tervezünk. Ezen típusok alkalmazásával lehetőség nyílik a korábbi álló szigetelős fejszerkezetekkel kapcsolatos tapasztalatok, madárpusztulási adatok, valamint az egymással párba állítható, de eltérő új típusokkal szerezhető – várhatóan pozitív – madárvédelmi és műszaki tapasztalatok együttes begyűjtésére, összevetésére és értékelésére.

Az előző bekezdésben nevesített fejszerkezeteket mezőgazdasági, valamint természetközeli, madárvédelmi szempontból is jelentős élőhelyeken húzódó, egybefüggő vonalszakaszok mentén tervezzük felszereltetni. Alábbiakban a fejszerkezet-cserével kialakítható vezetékszakaszokat ismertetjük az érintett vonal nevével, madárvédelmi prioritásával és az érintett vonalrész első és utolsó oszlopának koordinátáival megjelölve. Felsorolásuk az előző bekezdésben megnevezett fejszerkezet-típusok sorrendjének megfelelő.

1. Heves – Verpelét vonal 4-es prioritás (111 oszlop)     első érintett oszlop EOV: 742756, 253320

                                                                                  utolsó érintett oszlop EOV: 742412, 264598

2. Kisköre – Heves vonal 5-ös prioritás (79 oszlop)        első érintett oszlop EOV: 742785, 249397

                                                                                  utolsó érintett oszlop EOV: 751751, 247286

3. Heves – Ludas vonal 4-es prioritás (78 oszlop)           első érintett oszlop EOV: 742735, 253129

                                                                                  utolsó érintett oszlop EOV: 732648, 258662

4. Heves – Pély vonal 5-ös prioritás (85 oszlop)             első érintett oszlop EOV: 742703, 249421

                                                                                  utolsó érintett oszlop EOV: 749516, 243911

5. Kisköre – Jászkisér vonal 5-ös prioritás (117 oszlop) első érintett oszlop EOV: 760042, 239901

                                                                                  utolsó érintett oszlop EOV: 747559, 237766

A vonalszakaszok jelzett végpontjai között a leágazások tartóoszlopai is érintettek. Fenti típusok alkalmazásával lehetőség nyílik a korábbi állószigetelős fejszerkezetekkel kapcsolatos tapasztalatok, madárpusztulási adatok, valamint az egymással párba állítható, de eltérő új típusokkal szerezhető – várhatóan pozitív – madárvédelmi és műszaki tapasztalatok együttes begyűjtésére, összevetésére és értékelésére. A tartóoszlopok madárvédelmi kiegészítésével kapcsolatos tételes eszköz vagy anyagigény, illetve ezek költségigénye – az összetett oszlopok (feszítő, kapcsoló, transzformátor) hasonló anyag és költségigényével együtt – a megvalósítás anyag és költségigényét összefoglaló táblázatban szerepel.

 Összetett oszlopok főbb jellemzői és értékelése:

Az egyszerű tartónak minősített 2766 db és az összetett tartónak minősített 281 db oszlop mellett 1042 db (25,5 %) összetett, a vezetők tartása mellett egyéb fontos műszaki célt szolgáló oszlop is érintett a tervezett madárvédelmi beavatkozással. Ezek alapvetően a szabadvezeték vezetősodronyainak vonali és végfeszítését (feszítőoszlopok), a feszültség szükségszerű megszakítását (vonali és leágazó oszlopkapcsolók), a középfeszültség (22 kV) kisfeszültségre (0,4 kV) alakítását (oszloptranszformátorok) és az összetett hálózat (gerinchálózat és leágazásai) kialakítását (leágazó oszlopok) teszik lehetővé.

Az előbbi 4 fő funkció főként feszítő fejszerkezettel szerelt oszlopokon valósítható meg, vagyis többnyire a feszítő szerkezet az alapja, a célszerű készülék kiegészítéssel. Ilyen alapon 1038 db különféle feszítőoszlop igényel madárvédelmi kiegészítést.

Részletesebben az alábbiak szerint lehet csoportosítani az összetett oszlopokat és fejszerkezeteket:

Vonali vagy végfeszítő oszlop: 328 db

Vonali és leágazó feszítőoszlop: 36 db

Vonali (oszlopcsúcson szerelt) kapcsoló: 260 db

Leágazó (alacsonyabb szinten szerelt) kapcsoló: 255 db

Vonal alatti (alsó térben szerelt) függőleges kapcsoló: 15 db

Tokozott (alsó térben szerelt) kapcsoló: 16 db

Oszloptranszformátor feszítés alatt: 201 db

Oszloptranszformátor feszítés túloldalán: 145 db

Oszloptranszformátor vonal alatt: 12 db

A fent sorolt darabszámok mennyisége több mint 1038 db, aminek oka az, hogy egy-egy oszlopon többféle szerkezet is található, éppen ezért összetett oszlopok.

 Az 1038 db (az összes oszlop 25,5 %-a) összetett oszlop között csupán 236 db (az összes oszlop 5,8 %-a) rendelkezik valamilyen madárvédelmi kiegészítéssel, ezek közül azonban csak 1, azaz egy darab madárvédelmi kiegészítésének minősége megfelelő. 218 db oszlopon csak burkolt vezetős áramkötés, 10 db oszlopon csak kereszttartó burkolat, 6 db oszlopon burkolt vezetős áramkötés és kereszttartó burkolat, míg 1-1 oszlopon vezető és szigetelő burkolat, illetve más nem megfelelő megoldás található, melyek madárvédelmi hatása változó mértékű, de nem kielégítő. Másként fogalmazva egyetlen összetett oszlop kivételével az alkalmazott madárvédelmi módszerek és anyagok vagy nem megfelelőek, vagy erősen hiányosak, soha nem teljes körűek.

Összetett oszlopok madárvédelmi kiegészítésének módszere, anyagigénye:

Általában a vonali, a leágazó és a végfeszítő szerkezeteket, valamint az összes oszloptranszformátort burkolt vezetős áramkötéssel, az áramkötések kialakításához szükséges bilincsekkel, csatlakozó elemekkel, a burkolt vezetőhöz illő támszigetelővel és a feszítőszigetelőkre rögzíthető madárszárny-terelővel lehet biztonságossá tenni. A leágazások kapcsolószerkezetei, a vonal alatti, függőleges helyzetű kapcsolók és a tokozott oszlopkapcsolók szintén az előbbi módszerekkel és anyagokkal tehetők biztonságossá. A vonali (oszlopcsúcson szerelt) csupasz kapcsolók esetében az előbbieken túl egy pár madárkiülő szerelése is szükséges. Az áramszolgáltató illetékes műszaki irányítóival egyeztetett és általuk is támogatott terveink szerint a fenti módszerek alkalmazása mellett 12 db oszlopcsúcson elhelyezett kapcsolót végleg leszereltetünk, illetve FAM áramkötéssel váltják ki. További 79 db oszlopcsúcson elhelyezett kapcsolót új fejlesztésű, az oszlop törzsén alacsonyabbra helyezhető kapcsolószerkezettel helyettesítünk, amely ugyan nyitott, de térbeli helyzetéből adódóan kevésbé vonzó kiülőhely, ezért kevésbé veszélyes a madarakra, emellett anyag és költségtakarékos megoldás.

17 db szintén oszlopcsúcson elhelyezett kapcsolót pedig tokozott oszlopkapcsolóra cseréltetünk, amely a jelenleg ismert legbiztonságosabb madárvédelmi megoldás, noha elég költséges.

Jelen helyen az előbbi egyszerű eszköz-meghatározáson és a főbb madárvédelmi célú szerkezeti változtatásokon túli tételes, méterre és darabra pontos anyagigényt és költséget nem ismertetek, hiszen ahogy már fentebb jeleztem, ezek az előbbiekkel együtt a megvalósítás anyag és költségigényét összefoglaló táblázatban szerepelnek.

A madárvédelmi célú beavatkozással érintett oszlopok, vezetékszakaszok munkálatainak időzítése, a kivitelezés idő és területarányos beosztása

E bekezdés címében megjelölt problémakörökben jelen pillanatban nem lehet pontos, részletes tervezést végezni. Ennek többféle oka is van. Egyrészt ezt megelőzően nem zajlott hasonló nagyságrendű és célkitűzésű projekt, ezért nincsenek figyelembe vehető, hasznosítható tapasztalatok.

Másrészt éppen a tervezett projekt nagyságrendje, az érintett terület nagysága, az oszlopok nagy száma igen körültekintő, sokrétű tervezést és előkészítést igényel. Ebben leginkább a hálózati engedélyes ELMŰ-ÉMÁSZ illetékes szakmai irányítói, technológusai, területi felelősei, üzemi irányítói stb. szerepe a legjelentősebb. Ezért ennek megítélése leginkább az érintett műszaki szakemberek feladata. Feltételezésük szerint a kivitelezés terület és időbeosztásának előkészítése több hónapos egyeztetést igényel, egyes vezetékszakaszok kiviteli terveinek elkészítése akár egy évre is tehető és menet közben is szükséges lehet az előzetes elképzelések módosítása, azaz folyamatosan feladatot képez.

Ezzel kapcsolatos egyeztetéseink eredményeként durva megközelítésben javasolható, hogy a kivitelezésre tervezett három év során az első, 2013-as évben a teljes mennyiség 20-25 %-a, a második, 2014-es évben 50-55 %-a, a harmadik 2015-ös évben pedig 25-30 %-a legyen elkészítve.

Szóba kerülhet olyan megosztás is, hogy az első évben a kiváltásra kerülő oszlopkapcsolók, és az összetett oszlopok egy részének madárvédelmi szerelése történjen meg. A második évben az érintett oszlopok túlnyomó része, míg a harmadik évben az új, madárbarát fejszerkezettel szerelendő szakaszok és ezek további részei kerüljenek kivitelezésre.

További időbeli és területi megosztást eredményezhet, ha az érintett oszlopok által képzett 19 vonal mindegyikét egy-egy egységként kezeljük. Ez esetben az oszlopszámok figyelembevételével a három év során arányosan elosztva, vonalanként kerülhet tendereztetésre és kivitelezésre a feladat.

Letölthető dokumentumok: