Lótartás infrastrukturális feltételeinek megteremtése a Batúzban I. rész - KEOP-3.2.0/11-2012-0017

A Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzetben közel 15000 hektár tartozik a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésébe. A rögzítésre került tervnek megfelelően a jövőben kb. 1000 hektár egybefüggő terület kezelését az igazgatóság saját maga kívánja ellátni. Ebből a területből 661,0 hektár képezi jelen projekt célterületét. A célterületének lehatárolásakor a hasznosítási módok kialakítása a helyileg kialakult használati viszonyok figyelembe vételével történt. A projekt célterületén olyan használati viszonyokat kell teremteni, ami a lehető legnagyobb mértékben lehetővé teszi az élőhelyek vagy kiemelt fajok védelmét. A környező védett területeken továbbra is biztosítani szükséges a helyi gazdálkodók együttműködési lehetőségét. A saját gazdálkodás folytatása azokon a különösen érzékeny területeken valósul meg, ahol kifejezetten kívánatos a hagyományos, legeltetésen alapuló gazdálkodás. Jelen projekt megfelel annak a szakmai elvárásnak, hogy a különösen érzékeny élőhelyek, és védőzónáik kezelését egyre inkább az Igazgatóságnak kell ellátnia.

A saját kezelés arányának növekedése feltételezi egy telephely kialakítását, illetve a megfelelő gépek és egyéb eszközök beszerzését.

Mivel a tájvédelmi körzetben egyre kevesebb lovat tartanak, az optimális kezelési feladatok ellátása érdekében az igazgatóságnak ki kell alakítania egy a lovak (max. 212 db) tartására alkalmas, minden vonatkozó jogszabálynak megfelelő telepet. A szomszédos földrészleten jelen projekttel párhuzamosan egy juhok tartására alkalmas létesítmény is készül. Mivel a két állatfajnak nincsenek közös betegségei, állategészségügyi szempontból lehetséges a telepek egymás mellett történő elhelyezése. A beruházás költséghatékonyságának növelése, illetve az üzemeltetési kiadások racionalizálása miatt indokolt néhány létesítményt úgy kialakítani, hogy mindkét telep tudja használni az adott funkciót. Az állattartó hely kialakítását két lépcsőben tervezzük, jelen projektben 112 db ló szakszerű elhelyezési feltételeinek megteremtése a cél. Tekintettel a fenntartani kívánt célterület kiterjedésére, ménes egyedeinek számát 212 egyedben maximalizálnánk, ami további 100 férőhely későbbi kialakítását jelenti.

A magyar lófajták közül a furiosonak jelenleg nincs állami ménese. A talán a legnagyobb használati értékkel bíró fajtánk tenyészegyedei magántulajdonban vannak, így a tenyésztői munka részleteibe az állam részéről kicsi a beavatkozás lehetősége. A Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet kiváló élőhelye lehet egy furioso ménesnek, mivel a fajta nem idegen a térségben. Igazgatóságunkat évekkel ezelőtt megkereste egy tenyésztő a fajta megőrzésében történő együttműködési céllal. Akkor a tulajdonos felajánlotta az Igazgatóság részére állományát, de a vásárlással megfelelő infrastruktúra hiányában nem lehetett élni. Jelen projekt támogatásától függően tud az Igazgatóság a lovak megvásárlása felől dönteni. Amennyiben az elhelyezéshez szükséges feltételek rendelkezésre állnak, úgy a teljes állományt saját forrásból meg kívánjuk vásárolni. Optimális esetben 2015-ben a lovak már állami tulajdonban, az Igazgatóság vagyonkezelésében lehetnek.

A projekt keretében a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzetben egy 112 férőhelyes, extenzív tartástechnológiára alapozott lótartásra alkalmas állattartó hely kialakítását tervezzük. A telep működéséhez szükséges épületeken kívül beszerzésre kerül néhány erő-, és munkagép, ami elengedhetetlenül szükséges az állattenyésztési tevékenység folytatásához.

Megfelelő infrastruktúra hiányában a közel 700 ha kiterjedésű célterület szakszerű kezelése nem kivitelezhető. A területkezelés jövedelmezőségi viszonyaitól történő elvonatkoztatás csak abban az esetben lehetséges, ha az igazgatóság maga látja el a kezelési feladatokat.

A saját üzemeltetésű állattartó telep létrehozása ökonómiai szempontból sem kedvezőtlen. A kezelt területre igénybe vett közösségi támogatásokból, valamint az értékesítésekből származó bevételek kompenzálják a felmerülő működési kiadásokat.

A területen tartani és legeltetni kívánt Furioso-North Star lófajta kiválasztásánál figyelembe vettük a térség állattartási hagyományait, az állami tulajdonlás indokoltságát. A döntést befolyásolta a térségben rendelkezésre álló, magas genetikai értékű, magántulajdonú ménes fenntartási problémáinak ismerete is. A ménes - az éves szaporulatokkal is kalkulálva -  létszámában alkalmas a célterület egészének legeltetéses fenntartására, a fajtafenntartásra irányuló tenyésztői munka megalapozására.

A projekt keretében a célterület lovakkal történő legeltetéséhez szükséges alapvető infrastruktúrát kívánjuk megteremteni.

A projekt keretében ménistálló, futóistálló, futószárazó csarnok (fedett körkarám) épül, kiegészítő építményként pedig trágyatároló, csurgalékvíz tároló, kommunális szennyvízgyűjtő, és tüzivíz tároló. Megépülne a telepen belüli úthálózat és a kerítés. Az építést természetesen tereprendezés zárja.

A célterület gyepkezelési feladatainak ellátására és egyben a lóállomány takarmány-szükségletének kielégítésére az alábbi gépek beszerzését tervezzük: 1db Kuhn GMD 802 F front kasza, 1 db Kuhn GMD 3110 hátsó kasza, 2 db Inventor PZK-9 rendsodró, 2 db New Holland BR7060 bálázó, 2 db FLIEGL DPW 180 B bálaszállító, 2 db NH T5 116 ( 105 LE) traktor, 1 db NH LM5060 rakodógép és 1 db HUMBAUR_Cleon lószállító utánfutó

A projekt eredményeként már rövidebb távon is biztosítható a területek természetvédelmi kezelését szolgáló állatállomány tartása. Ezáltal hosszú távon az érintett területeke állapotának megőrzése is biztosított. Külső haszonként hosszútávon biztosítható lesz a furioso fajta genetikai állományának a megőrzése.

A projekt teljes területe állami tulajdonban, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság vagyon-kezelésében van. Ezáltal a hosszú távú fennmaradás jogi és üzemeltetési feltételei is biztosítottak.

Az Igazgatóságnak törvényi kötelezettsége a védett természeti területek fenntartása, kezelése, fejlesztése. Ezért kerültek földalap kijelölés, illetve vásárlás útján állami tulajdonba és Igazgatóságunk kezelésébe ezen értékes élőhelyek.

Az élőhely-rekonstrukciós beavatkozások megvalósítását szolgáló infrastruktúra kialakítása lehetőséget biztosít a beruházás fenntartására, hosszú távú működtetésére. A legelő állatállomány alapjainak megteremtése a piacról történő vásárlással biztosítható. A szaporulat és a gyapjú, értékesítése hozzájárul ahhoz, hogy a projekt önfenntartó legyen, de önmagában ehhez nem elégséges.

A hagyományos legeltetés lehetőségének megteremtésével egyrészt törvényi kötelezettsége teljesítésének feltételeit teremti meg az igazgatóság, másrészt hozzájárul az állatállomány növekedéséhez, és ezzel munkahelyet teremt is egy foglalkoztatási szempontból igen hátrányosnak tekinthető térségben.

A létesítményeket és a gépeket olyan minőségben kívánjuk megterveztetni, illetve megvásárolni, hogy jó néhány évig jelentősebb javítási költség nélkül tudják betölteni funkciójukat. A fenntartási és működtetési költségeket az Igazgatóság működési és élőhelyfenntartási kerete, illetve a területek természetvédelmi kezeléséért kapott támogatás fedezni tudja.

A projekt hatékony megvalósításához és sikeréhez elengedhetetlen a megfelelő kommunikációs eszközök alkalmazása a projekt külső és belső környezetének informálása. A tájékoztatási tevékenységek általános célja a lakossággal és minden érintettel (a projekt célcsoportjával) való folyamatos kapcsolattartás, a projekt menetéről való folyamatos tájékoztatás, melyek nagyban meghatározzák a projekt végső sikerességét és támogatottságát is.

A különböző projektek tájékoztatás tevékenységei során nyílik lehetőség a nagyközönség számára kézzelfoghatóvá és anyagiakban mérhetővé tenni az Európai uniós tagságból származó előnyöket. Gyakorlatilag ezek a tevékenységek jelentik a projekt eredményeinek valódi kiterjesztését, disszeminációját.

A BNPI mind az előkészítés mind a megvalósítás során eleget tesz a hatályos jogszabályokban meghatározott tájékoztatási és nyilvánossági kötelezettségeknek, a tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó követelményeket rögzítő „Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei” című dokumentum, valamint az „Arculati Kézikönyv” útmutatása szerint.

Az útmutató szerint a BNPI a projekt megvalósítása során a fentiekben hivatkozott „Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei” című dokumentumban szereplő II. számú kommunikációs csomagot köteles megvalósítani, valamint tájékoztatási táblát („C” típus) és a megvalósítást követően emlékeztető táblát („D” típus) köteles elhelyezni a projekt megvalósításának helyszínén/helyszínein. A II-es számú csomag az előkészítés vonatkozásában csak egy kötelező tevékenységeket tartalmaz, de mi ennek ellenére beépítettünk néhány, csak a magasabb szintű csomagokban kötelező, tájékoztatási elemet is.

A BNPI kommunikációs kötelezettségeinek várhatóan külső szakértő szervezet bevonásával tesz eleget az előkészítő szakaszban és ez a szándéka a megvalósítás során is.

Letölthető dokumentumok:

Meghívó - Nyitórendezvény, 2013.05.30.

Sajtóközlemény - Nyitórendezvény