A Bükki Nemzeti Park települései és régiója szálláshelyekkel

Bánkút - Az ország legnagyobb és legtöbb lehetőséget biztosító téli sportközpontja. 8 lesiklópálya, 7 sífelvonó, 18 km sífutó pálya. Ismert turisztikai központ, több fontos turistaútvonal központja.

Nem messze innen, a Bálvány csúcsán (956 m) áll a Petőfi kilátó. A diósgyőri turisták által emelt 18 m magas kilátóról csodálatos körképben nyílik meg előttünk a Bükk erdős bérceinek világa.

A közeli Diabáz-barlang a nevét onnan kapta, hogy a barlangjáratok több helyen feltárják a nemkarsztos diabáz kőzetet. Maga a barlang a karsztos mészkő és a diabáz határán alakult ki, ami a földtani vizsgálatok miatt különösen jelentős. Hasonló geológiai érdekesség, hogy a barlangban pannon kori gyöngykavicsokat találtak, ami a Bükk-fennsík magas területeinek egykori, ma már lepusztult üledékkel való fedettségére utal. A barlangban a felszíntől 25 m-re állandó vízhozamú forrás fakad.

A gondtalan síelés élvezetéhez hozzájárulnak a bánkúti étterem és síházak szolgáltatásai is; a téli síszezonban elsősegélynyújtó hely is üzemel itt.

Műúton Miskolc felől, gyalogosan Ómassa felől, a Száraz-völgyön a S+ jelzésen közelíthető meg a legkönnyebben.

Bélapátfalva - a község nevében a honfoglalás idejére utal, amikor a Beél nemzetség birtokolta ezt a területet. 1232-ben II. Kilit, egri püspök a cisztercita szerzeteseknek apátságot építtetett. Az apátsághoz tartozó község nevét "villa abatis" - apátfalva - okleveleink először a 14. században említik. Bélháromkút Mátyás haláláig a legnépesebb apátságok közé tartozott. A 16. században, katonai zaklatások miatt a szerzetesek szétszéledtek, a monostor pusztulásnak indult. A helyreállítást 1732-ben kezdték meg, 1745-ben szentelte fel az újjáépített templomot gróf Erdődy Gábor, egri püspök. A Bélkő lábánál ma ez hazánk egyik legépebben fennmaradt román kori ciszterci apátsági temploma. A szerzetesek lakhelyéül szolgáló monostor a templom déli oldalához csatlakozott, melynek ma már csak a rekonstruált alapjait láthatjuk.

1810-ben megnyílt az Első Bélapátfalvi Kőedénygyár Rt., mely híres volt népies stílusú, szép majolikáiról. Az apátság melletti kis házban sokáig bemutatóterem üzemelt.

A vasút 1908-ban épült ki. A cementgyár a századelőn, a mészüzem a '40-es években nyitotta meg kapuit. A gyár 2002-ben befejezte működését, s a az eleddig nyersanyagot biztosító Bél-kő szétszedése is befejeződött.

A gyári-tó horgászok és kirándulók számára egyaránt kellemes kikapcsolódást nyújt, kellemes környezet az ifjúsági és cserkésztáborok számára is. Szálláslehetőségek

Bogács - dél-borsodi üdülőközség, a Bükkaljai Borvidék központja. Egertől 16 km-re fekszik a Bükk hegység kiszélesedő völgyében.

Nemzetközi hírű termálfürdőjével, szép környezeti fekvésével, gazdag kulturális programjaival, borkultúrájával, fejlett infrastruktúrájával és színvonalas szolgáltatásaival az észak-magyarországi régió dinamikusan fejlődő települése.

A település helyben bányászott, vörös kőből épült római katolikus temploma a 13. századból származik, a 14. században csúcsíves, majd barokk stílusban építették át.

A bogácsi termálfürdő a pihenni és gyógyulni vágyó vendégeket télen-nyáron fogadja. Bogács a nemzeti park közelsége révén a természetjáróknak, a téli sportok kedvelőinek, a horgászoknak és a vadászoknak is lehetőséget kínál az év minden hónapjában. A faluban számos vendéglátó egység, apartmanház, fizető-vendéglátó hely és kemping áll a vendégek rendelkezésére.

A közeli dombokon borospincék kínálják a Bükkalja híres borait kóstolásra, a fürdő szabadtéri színpada helyi hagyományőrző együttesek előadásaiban gyönyörködhetnek a látogatók, s a Bogácsi Nyár rendezvényei várják ide a látogatókat. Szálláslehetőségek

Bükkszentkereszt - Újhuta - a Bükk legmagasabban fekvő települése, Miskolctól néhány kilométerre. Magyarország egyik kedvelt üdülőfaluja. Hírnevét különleges természeti környezetének, élővilágának, gyógyhatású levegőjének, ahol egész évben lehetőség nyílik aktív pihenésre, sportolásra, illetve időszakosan kulturális és sport rendezvények megtekintésére.

A község kialakulását a diósgyőri koronauradalom által 1755-ben létrehozott üveghutájának köszönheti, eredeti nevét - Újhuta - is innen kapta. A település fejlődése, a lakóházak építése az üveghuta körül indult meg. Az 1850-es években már 47 lakóháza volt a községnek. Egy-két régi, épen megmaradt, szép lakóházat még mai is lehet látni. Népességének nagyobb része még ma is szlovák.

A régi fakápolna helyett 1801-ben épült kőtemplom belső berendezései a diósgyőri volt pálos kolostor templomából származnak. Értékes emléke a mennyezetről lecsüngő üvegcsillár, melyet a Bükk hegység utolsó üveggyárosa ajándékozott a templom részére 1887-ben.

1989-ben nyílt meg az Bükki Üveghuták Ipartörténeti Múzeuma, mely a négy, bükki üveghuta településtörténetéből, a huták termékeiből ad ízléses bemutatót; bemutatja a manufakturális üveggyártás eszközeit, alapanyagait, az 1860-as évektől fennmaradt üvegeket, illetve az alapító családok történetét.

A falu határában található a IV. Béla emlékmű.

Aki itt és a közelben kíván megszállni, az a faluban és Hollóstetőn is számos falusi vendégház, panzió és üdülő közül válaszhat.

Bükkszentlászló - Óhuta - kis hegyi település a Bükki Nemzeti Park határán, mindössze egy 2,5 km-es utcából áll. Csendes, erdős környezet, a falusi üdülés lehetőségeivel. Jelenleg közigazgatásilag Miskolchoz tartozik. Nevét 1939-ben változtatták Óhutáról (huta = kisebb üveggyár) Bükkszentlászlóra.

A települést már az ősember is lakta; a népvándorlás korai időszakában a Bányabükk D-i oldalát alkotó sziklafennsíkon a kotinus kelta néptörzs sáncokkal, árkokkal védett földvárat épített, melynek maradványai a településtől keletre, a Nagy-sánc tetején ma is látszanak.

A kelták eltűnése után a terület a 18. századig lakatlan volt. A völgyet Márkus-völgynek nevezték, melynek szomszédságában a 18. sz. végén a Diósgyőri Koronauradalom üveghutákat létesített. A falut a huták szlovák munkásai alapították, melynek generációi és a betelepült lakosai ma is az erdőben élnek: faszénégetéssel, mészégetéssel és favágással foglalkoznak.

A Miskolc Újgyőri főtérről óránként közlekedik a 68-os számú helyijáratú autóbusz Bükkszentlászlóra.

Bükkszentlélek (Szentlélek) - 710 m tengerszint feletti magasságban páratlan természeti környezetű üdülőtelep. A vendégházak és az étterem szomszédságában található a 14. századi pálos remeték által alapított, a Szent Lélekről elnevezett Pálos templom- és monostorrom. A szentléleki monostort Ákos nembeli Ernye bán fia István alapította 1260 körül. Pusztulását a Mohács utáni zavaros belpolitikai viszonyok, pártküzdelmek okozták, amelyek lehetővé tették a kolostorok, rendházak feldúlását. A romos épületeket a szerzetesek 1540 körül hagyták el végleg. Az 1739-ben Diósgyőrbe visszatelepülő pálos szerzetesek már nem tudják újjáépíteni a rommá vált monostort.

Bükkzsérc - a jó levegőjű falu a Bükki Nemzeti Park déli határa mentén, a Cseresznyés-patak partjait övezve helyezkedik el. A település gazdag történelmi hagyományokkal rendelkezik; "Serch" írással első alkalommal 1248-ban említette egy királyi oklevél, ekkor az egri püspökség birtoka volt.

A falu nevezetességei közé tartozik az 1779-ben, Eszterházy Károly egri püspök által építtetett copf stílusú, műemlék római katolikus templom.

A pünkösdi falunap keretében borversenyt rendeznek. Szeptember harmadik vasárnapján búcsút tartanak.

A községtől 1,5-2 km-es távolságban sorakoznak a riolittufába vájt pincék, amelyekben a kellemes zamatú, a zsérci bükkalján termett borokat érlelik.

A falu középpontjában található vendégfogadó és az évről-évre növekvő számú falusi vendéglátók bírják maradásra a vendégeket. Szálláslehetőségek

Magyarország első zsűrizett tufapince faragása Bükkzsércen található egy 20 méter hosszúságú riolittufa pincében, amely eredetileg a katolikus egyház tulajdona volt. A faragásokat Soltész Sándor helybeli tufafaragó mester készítette, 2000-től, kisebb nagyobb megszakításokkal, amely 2003-ra véglegesedett. 2006-ban, a "BOR -ÉS GASZTRONÓMIA " évében a Népi Iparművészeti Tanács mindhárom tufafaragást zsűrizésre méltónak találta.

Azóta a zsűrizett tufapince faragott pince feletti présházban magánmúzeum is nyílt a szőlő-bor és sütő-főző edények bemutatásával, amely a helyi lakosság adományaiból gyűlt össze. A Pincemúzeumot Jéger Károly mezőkövesdi atya szentelte fel 2006. augusztus 18-án, a múzeum megnyitót dr. Barsi Ernő, sályi születésű néprajzkutató tartotta, a sályi kórus gyönyörű előadásával.

Cserépfalu - a Bükki Nemzeti Park szomszédságában, a Hór-völgy bejáratában elhelyezkedő 750 éves település, a Bükkalja borvidék része.

A "tiszta falu" elnevezést a fehérre meszelt házairól és kerítéseiről kapta; ma több mint negyven védett, eredeti állapotú parasztház található a faluban. Híresek voltak a cserépi fafaragók, a régi mesterségek közül ma még megtalálható a mészégetés, faesztergálás és a falusi kovács űzi még a mesterségét.

A Hór-völgyben sétálva felfedezhető a falutól É-ra, mintegy 2 km-re Suba-lyuk ősemberbarlangja, az Oszlai tájház, az Odorvári rom, egykori vaskori erőd, középkori magyar vár, huszita vár.

Házainak jelentős része korábban barlanglakás volt, melyet riolit tufába vájtak. Néhány jellegzetes, tufába faragott portát a falu K-i részén még ma is láthatunk.

A falut hat pincesor fogja körül, igazi különlegesség a Berezdaljai háromsoros pincesor, ahol a Gacsó Sándor pincéjében látható a tufába vésett, Boroshordókat őrző I. világháborús hat kőkatona, melyek igazi népi remekművek. A Berezdaljai sétány déli részén a "Kisamerika" nevű barlanglakások tekinthetők meg.

A felújított református templomban, a Gang-galériában a "Cserépfalu képeken" állandó festménykiállításban, az I.-II. világháborús, Honfoglalási, 1848-49-es emlékműben, a Suba-lyuk Múzeumban a neandervölgyi ősember leleteivel, a Cserépfalvi Imre emlékszobában és a Gazdaházban gyönyörködhetnek a látogatók.

A cserépfalui faragók munkái (díszes, faragott szerszámok, faeszközök) messze vidékre is eljutottak.

A faluban szállásközvetítést, programszervezést, lovaskocsikázást, pincéztetést az Önkormányzat (Tel.: 49/423-132) és a vendégfogadók is szerveznek. Szálláslehetőségek

Cserépváralja - szép természeti környezetben fekvő bükkaljai település. Ősrégi település, a magyarok előtt is lakott volt. Nevét a valamikor ott magasodó várról kapta. Cserépvár romjait közvetlenül a község felett K-re, a Várhegy tetején találjuk 288 m magasan. Építésének idejéről nem sokat tudunk, egy oklevél említi Waralya néven a települést 1248-ban, ekkor már állott a vár. Pusztulása a török időkben indult meg; falait a 18. században a kastélyépítéshez szétbontották.

Nevezetességei: az 1987-ben megnyitott barlanglakásos tájház, műemlék kápolna, modern római katolikus templom, kaptárkövek, Coburg herceg kastélyának maradványa és annak környezete egy török kori kúttal és kútházzal.

Az Önkormányzat egy 50 férőhelyes Ifjúsági Tábort is működtet, ahová az ország minden tájáról jönnek az üdülni, kirándulni vágyók. Szálláslehetőségek

Csipkéskút - A Szilvásváradi Állami Gazdaság építette ki 1952-ben, amikor a lipicai ménes csikóállományának kellett Lipicához hasonló körülményeket biztosítani. Ezt a megfelelő környezetet Szilvásváradon és a fennsíkon találták meg. A csikók Szilvásváradon születnek, majd elválasztásuk után 3 éves korukig Csipkéskúton és környékén, a Nagy-fennsíkon nevelkednek. Innen kerülnek el aztán betanításra.

Dédestapolcsány - a falut a nemzeti park, a Lázbérci-tó és a Lázbérci Tájvédelmi Körzet határolja. Neve két árpádkori község, Dédes és Bántapolcsány egyesítéséből jött létre. A Dédestapolcsány feletti kősziklán áll a katolikus templom, szemben vele a Serényi-kastély. Szép látnivalót ígérnek a dédesi református fatemplom restaurált mennyezeti fakazettái.

A vár - melynek ma már csak a romjai láthatók - a településtől 5 km-re található. A vár a Bán-patak szűk völgye fölött emelkedő mészkőszirten állt, egy bronzkori földvár helyén, melynek sáncrendszere még ma is felfedezhető.

A községben érdemes megtekinteni Dr. Kiss Miklós 2 000 darabból álló cserép- és keménycserépedény-gyűjteményét is.

A település határán, az Upponyi-hegység festői mészkőszirtjei között elterülő, mesterségesen kialakított Lázbérci-tó számos látogatót vonz ide. A tó partjáról indul a Szalamandra-tanösvény. Szálláslehetőségek

Eger - Magyarország harmadik leglátogatottabb városa, évente több mint egymillióan keresik fel Egert. Turisztikailag kiemelt szerepét kedvező fekvésének, gyógyfürdőinek, bor- és fürdőkultúrájának, a lakosság vendégszeretetének köszönheti. A leghíresebb látnivaló az évszázadok alatt több ostromot is megélt vár, amelynek falain belül nyugszik Gárdonyi Géza, aki halhatatlan regényben örökítette meg a várvédők hősiességét.

Eger megyeszékhely és barokk város, számos nevezetes épülettel, így az Eszterházy téren az Eszterházy Károly Főiskola található, melyet a XVIII. sz. végén egyetem céljából építtetett Eszterházy Károly gróf. A Líceummal szemben emelkedik Eger egyetlen klasszicista építménye, Magyarország második legnagyobb temploma, a Bazilika. Hild József tervei alapján 1831-1837 között épült meg.

Az Érsekkert 22 hektáros parkját Eszterházy püspök idejében építették, közepén 2000-ben szökőkutat emeltek.

Az egriek és az ide látogatók gazdag fürdőhelyek közül válogathatnak; az egri termálfürdő hét szabadtéri medencével és immáron fedett élménymedencével, szaunával, a török fürdő melegvizű medencékkel és gőzfürdőkkel várja a látogatókat. A fedett uszodában számos szolgáltatásával vonzza látogatóit a téli hónapokban is.

A megyeháza épületébe Fazola Henrik egyedülállóan szép, kovácsoltvas kapuján juthatunk be. Gárdonyi Géza emlékháza a vár fölött található. A Minaret Európa egyik legészakibb török korból származó emlékműve. A Dobó tér Eger egyik legzártabb tere, Kisfaludi Stróbl Zsigmond és Stróbl Alajos alkotásai állítanak emléket az 1552-es dicsőséges győzelemnek. Itt emelkedik Közép-Európa egyik legszebb és egyedi templombelsővel rendelkező barokk temploma, a Minorita templom. A Széchenyi utca végén magasodik a különleges atmoszférával rendelkező Görögkeleti vagy Szerb (Rác)templom. A Széchenyi utcán található az Érseki palota, mely 1740-től az egri érsek rezidenciája. Ebben az épületben található az Érseki Gyűjteményi Központ kiállítása, ahol értékes egyházi kincseket őriznek.

A ma közel 200 pincét számláló Szépasszony-völgy az elmúlt évszázadokban szorosan összekapcsolódott az egri borok hírnevével.

A város évről-évre rendezvényekkel, hagyományőrző fesztiválokkal és vásárokkal kínál élvezetes kikapcsolódást a vendégeket. Borozók, sörözők, színvonalas éttermek és szállodák, panziók gondoskodnak a városközpontban teljes körű ellátásról. Szálláslehetőségek

Felsőhámor - a települést Alsóhámortól a Hámori-szoros választja el, ahol a Szinva-patak medre fölött látható Vadas Jenő főiskolai tanár, természetkutató domborműves emléktáblája. Itt található a Herman Ottó-barlang és kőfülke, és a Puskaporosi-kőfülke.

Felsőhámorban a szép, palazsindelyes templom mellett áll a Kohászati Múzeum, mely ipartörténeti gyűjteményt mutat be. Érdemes ellátogatni a hegyoldalban fekvő kis temetőbe, mely Herman Ottónak, neves polihisztorunknak is nyughelyet ad.

A történetileg érdekes "Molnár-szikla" alatti álló Molnár-csárdában étkezési lehetőségek, a Hotel Szeleta és Kempingben étkezési és szálláslehetőségek várják a vendégeket.

Felsőtárkány - A nemzeti park nyugati kapuja kiváló tájképi és éghajlati és infrastrukturális adottságokkal. Ez a törésekkel határolt, Tárkányi-medencében fekvő település az egri püspökség egyik legrégebbi birtoka. II. Miklós egri püspök a közeli Barát-réten klastromot alapított, melynek helyét ma egy fa kereszt jelzi. A karthauzi rendnek a középkori Magyarországon lévő öt kolostora közül a felsőtárkányit sorrendben negyedikként alapították 1332-ben.

A település lélekszámának növekedése Eger közelségének illetve üdülőfalu jellege erősödésének köszönhető. Sok túraútvonal kiindulópontja és erdei vasútja miatt kedvelt kirándulóhely. Pihenőparkja, lovaspályája, kerékpárútja, a tóparti színpad rendezvényei miatt is sokan keresik fel.

A Bükk kapujában kemping, üdülő és a Szikla Hotel állnak a vendégek rendelkezésére szálláshelyekkel és étkezési lehetőségekkel.

Harsány - legkorábbi okleveles adatunk 1261-ből származik. Az egri püspökség mellett a király is birtokos volt Harsányon és a királyi terület az egri várhoz tartozott. A Mátyás király előtti időkben huszita telep volt. Bakócz Tamás egri püspöknek a bécsi Múzeumban ôrzött számadási naplója szerint nagy kiterjedés? halastavak voltak Harsány határában.

Honfoglalás előtti hun-avar eredetre utalnak a község határában található avargyűrűk. Halomvár, Leányvár, Bagolyvár a honfoglalás alatt fontos katonai szerepet töltöttek be. Ezek a 200 m körüli kúpalakú dombok fontos kereskedelmi útvonal figyelő állomásai voltak. Idővel itt földvárakat emeltek , amelyeket az 1241-42.évi tatárjárás könnyűszerrel lerombolt.

A XVI. században igen híres bortermelô vidék volt.

Kulturális emlékek a faluban: katolikus és református templom, történelmi pincesor, német katonasírok.

Állandó kulturális rendezvények a településen: Mária napi búcsú, Szüreti felvonulás, Majorette csoport előadásai. Szálláslehetőségek

Hollóstető - hegyvidéki üdülőhely a Bükk-fennsík DK-i letörése és a Hollós-hegyek közti nyeregben az Eger-Lillafüred közút mentén. Közigazgatásilag Bükkszentkereszthez tartozik a település. Autóbuszmegálló, rendszeres autóbuszközlekedéssel (Bükkszentkereszt, Répáshuta, Miskolc autóbuszjárat). Szálláslehetőségek

Jávorkút - 685 m tengerszint feletti magasságon a Bükk hegység festői szépségű, kellemes mikroklímájú, túrázásra hívogató környezetében található, mely valamikor kincstári vadászközpont volt a jó vizű Jávor-kút mellett. Kedvelt hegyvidéki üdülőhely, számos kirándulás célpontja.

A közelben lévő Kerek-hegy (827 m) tetejéről csodálatos kilátás nyílt majdnem minden bükki csúcsra, míg a fák fel nem nőttek.

Innen indul a jávorkúti tanösvény kellemes sétát biztosító 3,2 km-es körtúrája, mely Jávorkút környékének botanikai, zoológiai és földtani értékeinek megismerésére buzdít.

Kács - a Bükk hegység déli részén hegyekkel és dombokkal körülvett település. A község Árpád-kori település, mely kedvező fekvése miatt a honfoglaló magyaroknak is szálláshelyéül szolgált. Árpád vezér Acsádnak földet adott és azután a fia, Örösúr a Kácsi-patak fejénél várat épített. A várnak csak az alapja áll már, mely négyszög-alakú lakótorony lehetett vizesárokkal körülvéve.

A község román kori, XII. századi eredetű római katolikus temploma ma is áll. A templom jelenlegi főoltárát a XVIII. században építették, mely a legszebb falusi barokk emlékeink közé sorolható.

A bencések a Kácsi-patak forrásánál épületet emeltek, ahol a langyos forrás vizéből a területen található gyógyfüvekkel gyógyvizet állítottak elő. A fürdőépületet bencés kolostorból alakították ki, mely jelenleg is áll.

A sebes folyású Kácsi-patakra vízimalmokat telepítettek. A Kács és Mezőnagymihály között működő 12 vízimalomból jelenleg egy műemlék jellegű vízimalom maradt meg, melyben ipartörténeti múzeumot lehetne berendezni. Szálláslehetőségek

Kisgyőr - Miskolctól délnyugatra, a Bükk hegység egyik völgykatlanában fekszik. Árpád-kori település, de már az őskorban is lakott hely volt. Határában őskori földvárak nyomai láthatók, ezek közül legismertebbek nyugat felé a várhegyi Majorvár, távolabb a Kecskevár, dél felé a Halomvár és Miskolctapolca felé érhető el a késő bronzkori, épen fennmaradt Leányvár. Kisgyőr neve a gyűrű alakú földvárak nevéből származik.

A faluban a fafaragásnak ősi hagyománya van, temetőjében faragott fejfák, a falu bejáratánál faragott harangláb áll, s település szerte is faragott szobrok állnak a fafaragók tevékenységének szép példájául.

A Faluház épületkomplexuma ad otthont több népi együttesnek, a tetőtérben 30 fős szálláshely és rengeteg program várja az érdeklődőket. Kiemelt idegenforgalmi jelentőségű rendezvénye a falunak a több éve - évtizede megrendezett Családi Kézműves Szaktábor, a júliusi Kisgyőri Lovas Napok, az októberi egynapos Szüreti Nap ill. az Örökségünk című népművészeti kiállítás. Szálláslehetőségek

Lillafüred - a Garadna- és a Szinva-völgyének találkozásánál, a Hámori-tó partján, hatalmas bükkerdőkkel koszorúzott, merész sziklafalak határolta, vadregényes katlanban fekszik. 1892-ben gróf Bethlen András földművelési miniszter kezdeményezésére üdülőteleppé nyilvánították. Nevét Vay Lilláról, Borsod vármegye főispánjának leányáról kapta, akit elbűvölt -e táj látványa.

A Garadna-völgyben 1,2 km hosszan húzódik a kedvelt csónakázótó, a Hámori-tó. A tóról gyönyörű kilátás nyílik az 1927 és 1930 között, a Szinva-vízesés egykori forrásmészkődombjára épült Palotaszállóra.

A Palotaszálló mellől lezúduló Szinva-vízesés közelében, a függőkert falában nyílik az Anna-barlang bejárata, mely csodálatos mésztufa-képződményeivel egyedülálló az országban.

Lillafüreden található a Szt. István-barlang, melyben a bejárati szakaszt egymás után követik a dúsan cseppköves termek és folyosók. Az álló és függő cseppkövek, oszlopok és zászlók a kőzet résrendszerén keresztül a felszínről beszivárgó vizekből kiváló mészből képződtek. A barlang Fekete-termében gyógyászati hasznosítás folyik: ez a csíramentes, gyógyító levegő a Szt. László Kórház légzőszervi betegek számára terápiás kezelést jelent.

A Felsőhámor fölött található Szeleta-barlang (Szeleta kultúra) világhírét a benne talált finoman megmunkált, babérlevél alakú lándzsahegyek, őskori kőszerszámok alapozták meg. A barlangot 1906-ban tárták fel, mamutagyar és a jégkori ember "soluthrei" kultúrájának értékes leleteit találták itt meg.

Lillafüreden, az Erzsébet sétány alatt található a híres természettudós, Herman Ottó időskori lakóháza, melyet átalakítottak emlékházzá, ez a Herman Ottó Múzeum.

Lillafüreden nívósabb szálláshelyet jelent a Hunguest Hotel Palota, de számos panzió (Ózon Panzió, Lilla Panzió) és hotel várja az itt üdülni vágyókat.

Mályinka - a település első említése 1254-ből való, amikor is a dédesi vár birtoka volt. A község határában az újkőkor idejéből származó (bükki kultúrához tartozó) egyetlen sírleletet itt találtak meg.

A lakosság foglalkozása főként az erdővel és az állattenyésztéssel kapcsolódott össze. A jelenlegi lakosság palóc-barkó.

A torony nélküli barokk református temploma 1785-ben épült, melynek szomszédságában áll a külön épített fa harangláb. Facsapos, fémszegmentes kialakításával egyedülálló látványosság.

A falu népi lakóháza a Petőfi utca 7. sz. alatt található. Szálláslehetőségek

Miskolc - Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye, Magyarország harmadik legnagyobb megyei jogú városa, Észak-Magyarország gazdasági, ipari, közigazgatási, kulturális, kereskedelmi és idegenforgalmi életének központja. Közigazgatásilag Diósgyőr, Hejőcsaba, Lillafüred, Hámor, Ómassa, Újmassa, Görömböly, Szirma, Miskolctapolca, Bükkszentlászló is hozzá tartozik.

Nevezetességei: avasi harangtorony és avasi ref. templom; Deák téri ortodox templom; görömbölyi görög katolikus templom; miskolctapolcai sziklakápolna; Kossuth utcai ref. templom; deszkatemplom; diósgyőri ref. templom; Kazinczy utcai zsinagóga; Feledy-ház, kiállítás; Petró-ház, kiállítás; papíripari szakgyűjtemény a Diósgyőri Papírgyár múzeumában; Búza téri görög katolikus templom; r. k. minorita templom és rendház; Szt. Anna-templom; r. k. egyházi gimnázium kollégiuma - Bay-Pataky-ház, barokk eredetű, klasszicista-eklektikus stílusban átalakítva; mindszenti plébániatemplom Kovács Mihály-oltárképekkel; Mária-szobor, Mindszent tér; evangélikus templom (Luther-udvar) - oltárképét, amelynek címe "Jézus az olajfák hegyén", Székely Bertalan festette; Herman Ottó Múzeum; megyeháza ; Rákóczi-ház, Miskolci Galéria; városháza; miskolci Nemzeti Színház, az ország első kőszínháza , ma Közép-Európa egyik legmodernebb színpadtechnikájával rendelkezik; Miskolci Egyetem, jogutódja a Selmecbányán 1770-ben alapított Bányászati Akadémiának, egyedülálló könyvtára van; Miskolctapolca - Európa-hírű, gyógyhatású termálvízű barlangfürdőjét már a középkorban gyógyításra használták; Miskolctapolcai strand; középkori vár (benne vármúzeum). Dériné-ház, a színésznő lakóháza, kiállítás;; Kossuth Lajos-szobor, az ország első köztéri Kossuth-szobra; Vadaspark; az Avas-hegyen műemléki védettségű pincesor található. Szálláslehetőségek

Mónosbél - település az Eger-patak völgyében, a Mónos-patak két oldalán, a Bükk DNy-i részén. A Bél nemzetség honfoglaláskori szállásterülete. A Mónos előtag "malommal rendelkezőt" jelent. Eger ostroma idején (1552) a török elpusztítja és csak a 17. században népesül be újra.

A Víz-fő valamikori bő forrásai az ország egyik legnagyobb forrásmészkő-dombját hozták létre. Korábban a forrás vize vízimalmot hajtott. Ebben a falu széli a darázskőbányában (likacsos forrásmészkő) tengeri üledékes mészkövében csigaházakat, hal lenyomatokat, növényi maradványokat lehet találni.

A falu vasútállomásán turistaszállót üzemeltetnek. Szálláslehetőségek

Nagyvisnyó - A 13. században már jegyzett település. A Diósgyőri várhoz tartozott. Az Eger-Putnok vasútvonal és több turistaútvonal érinti a Szilvásvárad közelében található települést.

A faluszerkezet még őrzi a palóc vidékre jellemző építkezési szokásokat. Néhány szépen tartott műemlék lakóház és a 18. századi templom képezi az építészeti látnivalókat.

1910-ig működött a Bán-völgy nagyvisnyói oldalán a Mihalovics-kőbánya. Nemcsak a környéket látta el kiváló minőségű anyaggal, hanem Miskolcra, Egerbe, sőt Pestre is szállítottak belőle. A kőbánya falában jól tanulmányozhatók a Bükk perm korból származó kőzetei.

A 14. században már saját egyházzal rendelkezik; műemlék templomát 1769-1811 között építették.

A "S" jelzésen könnyen feljuthatunk a Dédesi vár romjaihoz.

A falu határában levő Bán-völgy ifjúsági tábora mellett egyre több falusi szálláshelyet vehetnek igénybe a vendégek. Szálláslehetőségek

Noszvaj - üdülőfalu számos népi építészeti értékkel, különlegességgel (barlangok, gazdaház), borospincékkel csodálatos környezetben. Első írásos említése IV. Béla idejéből származik.

Az erdővel, szőlőkkel körülölelt falu királyi, később püspöki birtok volt. Műemlékei közül kiemelkedő értékű a magyar kastélyépítés remeke késő barokk, copf stílusban, a De La Motte kastély, amelyben kastélymúzeumot rendeztek be. Előcsarnokának oldalfalait és mennyezetét 18. századi freskók díszítik. Különlegesen szépek a díszterem és a "madaras szoba" falfestményei.

A falu az országban elsőként kapcsolódott be az Európai Virágos Városok és Falvak versenyébe. A faluképre jellemzőek a régi, fehérre meszelt parasztházak, kékszegélyű, apró ablakokkal, helyenként gyönyörű kőfalak, kőkerítések. A településtől elválaszthatatlanok a kisebb-nagyobb pincesorok, a tufába vájt pincék. Közöttük egyedülálló a Thummerer-féle pincerendszer, a Mágnás Borok Háza, amely az Almási grófok családi pincészetének örökébe lépett. A településhez tartozó Farkas-kövek térsége, az ún. Pocem, itt a domb gerincébe barlanglakásokat találhat a látogató.

A csendes tiszta levegőjű falu és a vele összeépült Síkfőkút üdülő-kirándulóhely színvonalas szállodákkal, panziókkal, turistaszállásokkal, falusi vendégfogadókkal és kempingek és éttermek várják a pihenni vágyókat. A bor és gasztronómia jegyében rendezvényeket szerveznek, s a Gazdaház az itt található kemencék sütés-főzési bemutatók, kóstolók helyszíne.

Ómassa - A Garadna-völgyet lezáró kis település történetére a neve alapján következtethetünk. Fazola Henrik 1770-ben a Bükk északi peremén talált vasérc feldolgozására Ómassán épített vaskohót, mivel itt tudta leggazdaságosabban felhasználni a Garadna vízenergiáját. Ez a massa 1814-ig működött, helyét emléktábla jelöli.

A település első lakói valószínűleg német vasmunkások voltak és csak a 19. században költöztek szlovák üvegfúvók és favágók a helyükre.

Miskolc-Majális mellől a 15-ös busszal juthatunk el Ómassára.

A Miskolci Papírgyár mellől indul a kisvasút Lillafüreden át a Garadna-völgybe. Útközben a Közép-Garadnán pisztrángtelepre bukkanhatunk, a fák közül a kis tisztáson az újmassai őskohót, mellette a hajdani vasgyártást bemutató massa múzeumot és skanzent pillanthatjuk meg, s a garadnai végállomáson erdészeti-kisvasúti-történeti gyűjteményt tekinthetünk meg. Innen indul a Pisztráng tanösvény, melyen elérhető a Turistaemlékpark is.

Újmassa - A Hámori-tó nyugati csücske és Ómassa között a Garadna festői völgye őrizte meg hazánk mai egyetlen kohóipari műemlékét, az (új)massai őskohót. Az olvasztót, a vasverő műhelyt alapító Fazola Henrik fia, Frigyes, 1810-13-ban építtette. Fél évszázadon keresztül itt állították elő a nyersvasat, melyet további megmunkálásra Hámorba szállítottak. A diósgyőri turisták kezdeményezésére 1952-ben ez az Őskohót helyreállították és ipari műemlékké nyilvánították.

Parasznya - a Bükk északkeleti részén, a Nyögő-patak völgyében elterülő település. "Peresneként" említik először a XIII. századi oklevelek. Eger ostroma (1552) idején a török elpusztított és egy rövid ideig lakatlanná is vált. 1842. július 1-én újabb csapás érte a falut, tűzvész pusztított itt, majd a falut sikerül újjáépíteni. A település királyi birtok - a diósgyőri vár tartozéka volt.

A környéken a század elejétől - a diósgyőri vasgyár részére - jó minőségű szenet bányásztak, melyet a gyárig iparvasúton szállítottak. A vasút néhol fellelhető nyomai mellett ipartörténeti érdekesség még a - sajnos mára már megszüntetett és lezárt - 2336 m hosszú "Graenzenstein-vasút", melyen át az iparvasút Pereces-bányatelepre vitt.

Jó nevű iskolája volt, innen sokan mentek Miskolcra és Sárospatakra tanulni.

Érdekesség, hogy a pincesorok mellett a temető sírboltjait is Parasznya temetődombjának riolittufa-falába vájták. Szálláslehetőségek

Pereces - Miskolc közigazgatási területe. A pereces nevet azzal magyarázzák, hogy a települést a hegyek perec alakban veszik körül. Az 1980-as évek végéig jelentős szénbányászati központ szakmunkásképző intézettel.

Az Ernyő-völgyben (legfelső részén a bányateleppel) valamikor keskeny-nyomközű ipari vasút üzemelt, mely összekötötte a diósgyőri vasgyárat a szénbányákkal.

Az Újgyőri főtérről közlekedő 6-os számú helyijáratú autóbusz visz ki Perecesre és a turistaútvonalakhoz.

Répáshuta - a Bükk szívében, megbújó kis lélekszámú szlovák zárványtelepülés két egymásba nyíló mély völgyben. Az első telepesek többségükben szlovák voltak, akik a koronauradalom hívására telepedtek meg és alapították meg az első falut a 18. század második felében a Gyertyán-völgyben, ahol Stuller János, a huta első bérlője nyersanyaglelőhelyre talált. A negyedik, gyertyán-völgyi üveghuta már gyáripari jellegű termékek előállítását jelentette. 1896-ig vannak adatok a hutáról. Emlékét a még ma is meglévő kis répáshutai temető őrzi.

Az üveghuták megszűntével, 1897 után települtek át a lakosok a mai helyre. A férfiak többsége szén-, mészégető és favágó ma is. Répás 1766-1776 között már lakott település volt, itt jött létre a harmadik üveghuta 1790-ben. Répáshuta nevében a "répás" előtag arra utalhat, hogy az erdőirtással nyert helyre répát vetettek, hogy a gyakori kapálása a felnövő gazt kipusztítsa.

A 2000. évben a gyertyán-völgyi üveghuta települést feltárták, ismertető tablókat helyeztek el itt, melyet érdemes megtekinteni.

A falu fölötti még mai is égetik a meszet a kemencékben és a Pazsagi elágazónál, ill. Rejtek-Répáshuta között, valamint a Hór-völgyben faszenet égetnek. Az égő faszén fanyar illata hozzátartozik a település hangulatához.

A falu régi pásztorháza ma tájház, az egykori üveghuta termékekből is láthatunk itt egy párat.

A falu lakói hűen őrzik hagyományaikat. Évente megrendezik a hagyományos augusztus 20-ai Nemzetközi Nemzetiségi Néptánc Fesztivált. A lakosok vendégszeretete, kiváló étterme (Vadász Étterem és Panzió), a jó levegő, s a csodálatos természeti környezet miatt kedvelt üdülőhely. Számos falusi szálláshely, kemping áll a turisták rendelkezésére. A téli sportok szerelmeseinek a falu Ény-i részén felállított szánkó- és sípálya (felvonóval) kínál kellemes szórakozást.

A települést érinti a Rejteki nagy kör tanösvény. A tanösvény a rejteki kutatóháztól indul, s rejteki I. és II. kőfülkék, a gyertyán-völgyi üveghuta, a régi temető, a községtől délre, a temető fölött vezet az út a Balla-barlanghoz. A Balla-barlangban az ásatások során barlangi medve, hiéna, ősbölény, stb. mellett a korai Szeleta-kultúra kőeszközei kerültek napvilágra. Legérdekesebb lelet egy kőkori gyermek koponyája. A tanösvény átvezet a falun, és a Pénz-pataki-víznyelőbarlangnál megpihenve vezet vissza az útvonal Rejtekre. Szálláslehetőségek

Sály - a település neve Saul személynévből származik, a régészeti kutatások alapján területe a honfoglalás előtti időkben is lakott volt. Bronzkori leleteket, kun és avar sírokat tártak fel itt. Sály egyik látványosság a település északi, Lator út nevű része fölött álló Latorvár. Egyik oldalán őskori, három védősáncos földvár, a másik oldalán középkori vár maradványaiból áll. 1581-ben már önálló református egyház alapítottak itt.

Műemlék kastélya eredetileg XVIII. századi, melyet 1830 körül klasszicista stílusban építettek át. 1837-38-ig itt töltötte idejének jó részét Eötvös József író. Parkjában klasszicista sírkamra található, tetején obeliszk áll. A település tájházának a régi iskola ad otthont (Kossuth út 62.), ahol Gárdonyi Géza 1871-től 1873-ig diákoskodott.

1796-ban épült a falu késő barokk, copf stílusú római katolikus temploma; klasszicista templomát 1825-ben építették. Református temetőjében érdekes, oldalról fejfához hasonló, riolit tufából faragott sírkövek vannak.

Említésre méltó a falu 1770-ben épült magtára is. A Vízfő karsztforrása a régi időkben Sályban több vízimalmot is meghajtott. Szálláslehetőségek

Szarvaskő - erdőkkel körülvett kis falu az Eger-patak szurdok völgyében. A Pyrker-szoros fölött magasodó sziklán egykor az egri püspökséghez tartozó vár állott, melynek, romjaihoz sétaút vezet. Onnan csodálatos kilátási lehetőség a falura illetve északra a nemzeti park egy fokozottan védett szilikát-sziklagyep területére. A vár 1261-1333 között épült. Az egri püspök tulajdonaként sorsa azonosan alakult az egri váréval. A török megszállás és a Rákóczi szabadságharc után hadászati jelentősége megszűnt és pusztulásnak indult. A település vámszedőhely volt.

A település díszes templomát a 19. században Pyrker László egri érsek építtette. Pyrker érsek volt az, aki megnyittatta az Eger-patak szűk, félkörívben kanyarodó völgyét a sziklába vájt szekérúttal 1840-ben. Az Eger-Putnok vasútvonal a Vár-hegy mögött két kis alagúton is áthalad.

A faluban sok szálláshely, turistaszállás és az 1 km innen épült Tardos Sporttábor kínál kikapcsolódási pihenési lehetőséget.

Szilvásvárad - A magas hegyek és lankás dombok által körülzárt falu egyedülálló tájképi értékű, a régió egyik legismertebb és legkedveltebb üdülő- és kirándulóhelye. A települést először 1332-ben említik.

A legkedveltebb kirándulóhelyen, a Szalajka-völgyben kerékpáron is fel lehet keresni a pisztrángos tavakat, vadasparkot, az Erdei Múzeumot, Szikla-forrást, Erdei Szabadtéri Múzeumot, a Fátyol-vízesést és érdemes felgyalogolni az Istállós-kői-ősemberbarlanghoz. A barlangban az ásatások eredményeként a jégkorszak állatvilágának jelentős csontleleteit ásták ki. Vértes László 1947-ben kiásta és Budapestre vitette a bükki ősember legépebben megmaradt barlangi tűzhelyét. A völgy mai nevét az itt főzött hamuzsírról, "sal alkali" kapta. Kényelmes és érdekes a völgyet a lovaspályától a Fátyol-vízesésig az 5 km-es keskeny nyomtávú kisvasúton meglátogatni.

A barlangtól egy meredek út visz fel az Istállós-kőre (959 m), a Bükk hegység legmagasabb pontjára.

A faluban lipicai-ménes tenyészistállója, a lipicai kiállítás, az 1830-ban épült klasszicista templom, az Orbán -ház bükki természeti értékeit bemutató kiállítása kínál további programokat. Pallavicini őrgróf kastélya ma szálloda, parádés istállója pedig a Lipicai Múzeumnak ad helyet.

A 19. században rövid ideig cserép- és kőedénygyár is működött itt.

A hoteltől a kempingig mindenféle fizető-vendéglátó szálláshely biztosítja az ide érkezők kényelmét és kitűnő éttermek nyújtanak különféle pisztráng ételeikkel gasztronómiai élményt.

Szomolya - az Északi-középhegység lábánál elhelyezkedő legdélibb Bükkaljai falu, a Kánya-patak völgyében. Elnevezése a cseh smola - gyanta, szurok - névből származtatható. A község a 13. században 2 részből állt: Egyházasszomolyából és Sárszomolyából.

Természeti látnivalókban gazdag a település. A falu határában a kovasavval átitatott kevésbé mállékony riolit tufa süvegek, az ún. kaptárkövek régészeti történelmi és néprajzi értékeket is képviselnek. A "Kaptárkövek" természetvédelmi terület, a faluból turistaúton közelíthető meg.

A faluban szintén láthatók tufába vájt barlanglakások; érdekesség, hogy itt módosabb parasztok is lakták ezeket.

Szomolya országosan is ismert rövidszárú fekete cseresznyéjéről. Gazdag szőlőtermő vidék.

Nevezetességei közé tartozik a riolit tufába vájt tájház és juhhodály, a Római Katolikus Templom és egy fazekasház.

A településen fellendülőben van a falusi turizmus, egyre többen foglalkoznak a szép falusias környezetben szálláshely-kiadással.

Tardona - a Bükk hegység lábánál, a Tardonai-dombság nyugati szélén elterülő település, melynek első említése 1240. évi oklevélből való.

A házi kendervászon-készítésnek nagy hagyománya volt a faluban. A kender szárításához használatos kemencéket még ma is látni itt-ott a településen.

Érdemes felkeresni a Jókai-házat, ahol az író az 1848-as szabadságharc után 1849 augusztusától decemberig a Csányi családnál bujdosott. Az író járt az Örvény-kőn is, emlékét az ott felállított Jókai-emléktábla jelzi.

A település mellett ered a Hársas-forrás, mely "Jókai-víz" néven kerül árusításra. Szálláslehetőségek

Varbó - a Nyögő-patak völgyében elterülő kis falut vonzóvá teszi a természet közelsége, s a falu szélén található varbói-víztározó. Legkorábbi adatunk az 1300-as évekből származik, amikor is Ernye bán birtoka volt és a diósgyőri uradalomhoz tartozott.

A reformáció itt hamar elterjedt, már 1576-ban önálló egyháza volt. A mai későbarokk református templomot 1809-ben emelték. A temetőjében több szépen faragott fejfa található.

A falu DNy-i határában, a Nádas-völgyben található, mesterségesen létrehozott Varbói-víztározó a horgászok kedvenc helye.

A faluban számos vakolathímes homlokzatú, szép házat láthatunk ottjártunkkor.

A településtől délnyugatra, a kisvasút Mahóca (gyalogosan 3-4 km) és Andókút állomásai között vezet a Varbói erdei tanösvény. Szálláslehetőségek

IPARI EMLÉKEK: az ómassai vashámor, az erdei vasútvonalak (Felsőtárkány, Lillafüred, Szalajka-völgy), a bükkszentkereszti üveghuták és helyenként még ma is üzemelő faszénégetők, mészégető kemencék.

EGYHÁZI EMLÉKEK

A Bükk-vidék történelme településeinek vallási életében meghatározó, így nyilvánvaló, hogy a nagy kiterjedésű egri püspökség központjának kisugárzása évszázadokon keresztül döntő szerepet játszott, s már az 1332-1337 között készült pápai tizedjegyzék számos plébániát írt össze ebben a térségben.

A reformáció már igen korán teret nyert a Bükk-vidéken; Noszvaj már 1569-ben református eklézsiával bírt. A Bükk-vidék településeinek ma is álló katolikus templomai zömükben a 18. század folyamán, főként a század második felében épültek; ezek többnyire szerényebb, homlokzati tornyos, egyhajós "tipikus" falusi barokk templomok.

Olykor a korábbi templom megmaradt romjait is kisebb vagy nagyobb mértékben felhasználták, mint pl. Bogács, Csernely vagy az azóta lebontott Szomolya esetében.

A 19. század elejétől a reformátusok továbbra is a "katolikus formára épített" templomot részesítették előnyben. Így épült a Bükk keleti és északi völgyeiben a homlokzati középtornyos típusú református templomok sora Varbón, Parasznyán, Sajólászlófalván, Sajókápolnán, Tardonán, Nekézsenyben és Dédesen.

A Bükk-vidék számos temploma - mint pl. a Bánhorváti, Nagyvisnyó és Radostyán - szép kazettás mennyezettel büszkélkedhet. Ezek a templomok medaillonos festett mennyezetei a 18. század végi észak-borsodi-dél-gömöri típusba sorolhatók. Kiemelkedő szépségű a jóval korábbi noszvaji mennyezet a reneszánsz ízlésű díszítőmotívumai mellett bővebben alkalmazott szimbolikus, figurális elemei révén.

Római katolikus templomok a Bükki Nemzeti Park régiójában: Bogácson, Bükkszentkereszten, Bükkzsércen, Cserépváralján (római katolikus kápolna), Felnémeten, Felsőtárkányban, Harsányban, Kácson, Mónosbélen, Szarvaskőn, Szomolyán, Tardon, Upponyban.

Református templomok a Bükki Nemzeti Park régiójában: Bánhorvátiban, Cserépfaluban, Dédestapolcsányban, Kisgyőrben, Mályinkán, Nagyvisnyón, Noszvajon, Parasznyán, Szilvásváradon, Tardonán és Varbón találhatók.

Kolostorromokat őriznek a bükki erdők: Bélapátfalva, Felsőtárkány, Kács, Dédes (Szentlélek) településeket környező vidékeken.