Kárpáti borzderes szarvasmarha fajtamegőrzése és hegyi rétek kezelése extenzív legeltetéssel a Mátrai Tájvédelmi Körzetben

Előzmény

A Mátrai Tájvédelmi Körzetben, Parád községhatárban 2014-ben KEOP pályázatból megvalósított állattartási és legeltetési infrastruktúra kialakítása lehetővé tette, hogy kezdetben 20 hektár, majd a későbbiekben ezt 30 hektárra növelve, magas természeti értékű hegyi rétekből álló élőhely-komplexumot tartsunk fenn legeltetéssel. A természetvédelmi értékek megőrzését szolgáló fejlesztés találkozott azzal a szándékunkkal, hogy egy eltűnő, őshonos magyar állatfajtának a fajtamegőrzését is megvalósítsuk az élőhelykezelés keretei között. A kárpáti borzderes (1.kép) a Kárpátok szarvasmarhája, a hegyvidék viszontagságaihoz alkalmazkodott kistestű szarvasmarha, amely a hegyi rét taposásra érzékeny növényzetét a kisebb taposási terhelése miatt kíméli és a gyengébb minőségű legelőn is jó hatékonysággal tartható.

                                          1. kép: Kárpáti borzderes szarvasmarha tehén

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kárpáti borzderes szarvasmarha állománya

Moldvából és Erdélyből - Miklós Rudolf a mikóházi Polyán Egyesület részéről - felkutatott és vásárolt kárpáti borzderes szarvasmarha állományból nyolc nőivarú egyedet (üszőket és fiatal teheneket) vásároltunk, illetve még két fiatal tehenet a Polyán Egyesület kárpáti borzderes állományából. Így 2015. április 28-án 10 kifejlett borzderes érkezett meg sok viszontagság (romániai és magyarországi karanténok és állategészségügyi vizsgálatok) után a parádi telepünkre. Az egyik tehenünk több, mint 1300 kilométert utazott a parádi legelőkig. Útközben három (ismeretlen származású) borjú született. Majd még öt további, ismeretlen származású borjú született, amelyeknek a továbbiakban csak a legelőfenntartásban lehet szerepük. 

Tehát az induló kárpáti borzderes állományunk 10 fiatal, de már ivarérett nőivarú egyed volt. Ehhez az állományhoz 2016. februárjában egy fajtatisztaként nyilvántartásba vett, központi lajstromszámmal rendelkező, két éves kárpáti borzderes bikát vásároltunk Magyarországon elsőként. Ezt követően ellenőrzött módon – ismeretlen származású bikák kizárásával -  természetes úton fedeztettük be az állományunkat ezzel a tehenektől távoli vérvonalú bikával. Ennek eredményeként az első ismert származású kárpáti borzderes borjak születését a tél folyamán várjuk. 

A fajta őshonos magyar állatfajtaként történő elismeréséről még nincs tudomásunk. Reményeink szerint az elkövetkezendő együttműködés a gödöllői Haszonállat-génmegőrzési Központtal ebben jelentős előrelépést hoz.

A Mátrai Tájvédelmi Körzet Természetvédelmi Területkezelési Egység 

A KEOP pályázatból kialakított állattartó telep átadása 2014. októberében történt meg. Ez az infrastrukturális fejlesztés – karámok, nyitott istálló, vízvételi helyek kialakítása, ideiglenesen kialakított pásztorszállás, egy erőgép - alkotja a hozzá tartozó legelőterületekkel együtt a Mátrai Tájvédelmi Körzet Természetvédelmi Területkezelési Egységünket (2. kép).

                                                        2. kép: A parádi állattartó telep

A legeltetett terület jelenleg 24 hektár, amelyet további gyep helyreállítási munkával 30 hektárra kívánunk növelni. Ezeknek a legelőknek (3. kép) az eltartó képessége az 1 ÁE/hektár állatsűrűség fenntartását teszi lehetővé, ezért a következő években elsősorban saját állományból a kárpáti borzderesek állandó létszámát 25-30 egyedre szeretnénk növelni.

                                     3. kép: Kárpáti borzdereseink élőhely fenntartás közben

A jelenlegi állatállományunk (17 egyed az 1-1,5 éves „ajándék” növendék állatokkal együtt) ellátásához hozzájárul 25 hektár mátraszentimrei védett hegyi kaszáló természetvédelmi kezelése is. Az állomány szálastakarmány szükségletének a kiegészítését és az abraktakarmányt a szomszédos nógrádi védett gyepterületekről, illetve a dél-hevesi szántóterületeinkről biztosítjuk. Ezáltal a parádi állataink távolabbi, természeti értékekben gazdag élőhelyek fenntartását is elősegítik.

Célok

A korábbi hagyományos legeltetéses állattartás megszűnése az évtizedek során a hegyi rétek beerdősülését, eltűnését okozta. Ezeknek a természeti értékekben gazdag és a tájképet is meghatározó élőhelyeknek a helyreállítása természetvédelmi kezeléssel biztosítható. Ennek a természetvédelmi kezelésnek az egyik hatékony eszköze az extenzív, legeltetéses állattartás újragondolása és újbóli megvalósítása (4. kép). Ez biztosíthatja a fenntartható kezelését vagyonkezelésünkben lévő védett, természeti értékekben gazdag élőhelyeknek.

                                     4. kép: Kárpáti borzderest terelő mudiaink a parádi legelőn.

A megfelelő állatlétszám elérését követően a fajtamegőrzéshez szükséges további létszámbővítést a kárpáti borzderes üszők magángazdaságokba, a nógrádi dombvidéki, illetve mátrai hegylábi védett gyepterületeinket legeltetéssel elérő állattartókhoz történő kihelyezésével kívánjuk elérni. Ezáltal költséghatékonyan és megfelelő szakmai kontrollal valósítható meg további élőhelyek legeltetéses kezelése. A természetvédelmi területkezelési célok megvalósítása mellett a fajta genetikai megőrzését is biztosítva a hagyományos, háztáji állattartás életre keltéséhez is hozzájárulhatunk olyan kistelepüléseken, ahol a megélhetés eleve nehezebb.

Frank Tamás

osztályvezető

Területkezelési Osztály

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság