• Cím: 3304 Eger, Sánc u. 6.
  • Tel: 36/411-581 Fax: 36/412-791
  • Email: titkarsag@bnpi.hu

Hollókői Tájvédelmi Körzet

Védetté nyilvánítása: 1977
Területe: 141,2 ha

A hollókői Ófalu XVII–XVIII. században kialakult településszerkezet egyszerű formájú, fésűs beépítésben rendeződő, fehérre meszelt házai múlt század eleji állapotukban őrződtek meg napjainkig, s méltán képezik a világ kulturális örökségének részét. Hazánk egyik legkisebb területű tájvédelmi körzetét a palóc kisközség táji környezetének megőrzésére hozták létre: az Ófalut körülölelő dombok visszatükrözik az itt élő emberek életmódját, gazdálkodási szokásait, természetismeretét. A Hollókőre utaló első írásos emlékek a település fölé emelkedő 262 méter magas sziklás hegytetőre épült várral és a várbirtokkal kapcsolatosak. A szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos várat minden bizonnyal a tatárjárást követően, a XIII. században építtette a Kacsics nemzetség. A vár tornyából csodálatos panoráma tárul elénk: látható az Ipoly-völgyének jó része, a salgói vár, az egykori őrhegyek egészen a Karancsig.

A Hollókői-patak völgyének oldalában, az Öregszőlők- dűlőben, lejtésirányban hosszan elnyúló, keskeny szalagparcellákat láthatunk. A területet a történeti térképek tanúsága szerint már a XVIII. században szőlők foglalták el. A domboldal mai képe az 1860-ban lezajlott parcellázáskor alakult ki, amikor a mindössze 50 hektáros területet 687 szalagparcellára osztották. A szőlőkbe ezt követően telepítették a gyümölcsfákat köztes növényként. A meredek, agyagos talajú terület kis hozamokat eredményez, és művelése igen fáradtságos munka. A falu lakosságának elöregedésével, a fiatalság elvándorlásával párhuzamosan a parcellák jelentős részét napjainkra felhagyták. A hagyományos, karós művelésű szőlők, valamint az ősi, a kártevőkkel és betegségekkel szemben ellenálló fajtákat őrző gyümölcsösök nagy része elpusztult, már csak néhány öreg példány dacol az idővel. A parlagon maradt parcellák gyomosodnak, cserjésednek. E sajátos termelési rendszer hozzájárult annak a sajátos szerkezetű és kiemelkedő szépségű tájnak a létrejöttéhez, amely – a műemlék falu korhű természeti környezeteként – méltán képezi a tájvédelmi körzet és a világörökség terület szerves részét.

Az erdei makkoltatás és a gyepek legeltetése között egyfajta átmenetet képvisel a Vár-hegyen és Gomb-hegyen a zárt erdőállomány ritkításával, feltételezhetően a XVIII. században kialakult hagyásfás legelő hasznosítása. A hatalmas tölgyekkel tarkított ligetes fás terület a XX. század utolsó évtizedeiben a legeltetés megszűnésével csaknem teljesen beerdősült.

A hollókői emberek életének kicsiny, de kultúrtörténeti szempontból jelentős emlékei a Hollókői-patak völgyében megtalálható mosótavak és kenderáztató tavak, valamint a Vár-hegy déli lábánál lévő völgyben a „parasztfürdő” maradványai. Rendszeres használatuk a XX. század második felében szűnt meg. A tájvédelmi körzet kultúrtörténeti emlékeinek gazdag tárházát természeti értékek egészítik ki. A Vár-hegy – Gomb-hegy – Szár-hegy vonulata egy 2,5 km hosszan húzódó andezit anyagú vulkáni telér, amelynek kőzetét és szerkezetét több feltárásban tanulmányozhatjuk. A Vár-hegy déli lábánál fakadó Vár (Strand)-forrás vize gyengén szénsavas (csevice jellegű forrás) és magas vas- és mangántartalom jellemzi, amit szemléletesen jelez a fakadásnál látható rozsdabarna kiválás. A forrás a középkorban a vár és a környék lakói számára biztosított ivóvizet, 1936 és 1965 között a közelében létesített „parasztfürdőt táplálta, 1960 és 1989 között innen biztosították a falu vezetékes vízellátását.

A védett növények közül a nagy pacsirtafű egyes kaszálókon teljes borításban díszlik. Más helyen a harangvirágokkal és a borkórókkal alkot színes képet a turbánliliom. A Vár-hegy déli oldalán lévő sziklakibúváson a sárga kövirózsa, a keleti fodorka díszlik a varjúháj társaságában.

A tájvédelmi körzet természeti és kultúrtörténeti értékeivel való ismerkedést a „Táj és a nép” című táj- és településtörténeti kiállítás (Kossuth u. 99.) és több tanösvény (Ófalui tanösvény, Biológiai tanösvény, „A mosástól a kenderfeldolgozásig” – kultúrtörténeti tanösvény) segíti.

Utolsó módosítás: 2013. május 16., 13:50