Navigáció:kezdőlap/Bükki Nemzeti Park Igazgatóság/Pályázatok/Lezárult pályázatok/Környezet és Energia Operatív Program (KEOP)/KEOP-7.3.1.1-2008 és KEOP-7.3.1.2/09-11 - Élőhelyvédelem, és -helyreállítás, élettelen természeti értékek védelme, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése/Földtani értékek védelme a BNPI területén/Földtani értékek védelme a BNPI területén II. ütem: Nyugat-Mátrai, parádfürdői érces bányatárók és külfejtés, valamint Nyárjas-pusztai homokbánya rehabilitációja - KEOP-7.3.1.2/09-2010-0023
Jelen projekt célja a Mátra-hegységben található, 18-19. században kialakított, elsősorban földtani, másodlagosan élőhelyvédelmi és ipartörténeti értéket képviselő érckutató bányatárók állapotának megóvása, helyreállítása, a denevérélőhelyként is működő tárók fajvédelmi szempontból megfelelő lezárása. A beruházási program négy jól elkülöníthető településkörzet (Gyöngyösoroszi, Pásztó, Parádsasvár-Parádfürdő és Salgótarján) 9 helyszínén valósul meg.
A földtani értékek védelme nyolc helyszínen a mátrai ércesedést reprezentáló bányatárók és feltárások rehabilitációját jelenti (nyolc helyszín), további egy helyszínen pedig, Salgótarján mellett, a széntelepes rétegek földtani környezetét bemutató Nyárjas-pusztai homokbánya rehabilitációja történik meg.
A projekthez kapcsolódóan, a tájékoztatást és az ismeretterjesztést szolgáló földtani bemutatóhelyek, tanösvény kialakítását, a vágatok dokumentációs mintázását, monitoring eszközök beszerzését, ismertető kiadvány készítését tervezzük.
A Mátrai Tájvédelmi Körzetben, a HUBN10006 kódszámú Natura 2000 hálózathoz tartozó különleges madárvédelmi területen lévő földtani és denevérvédelmi szempontból jelentős mesterséges üregek (bányatárók) omlás elleni biztosítása, a bejáratok megerősítése, denevérvédelmi szempontoknak megfelelő lezárása tervezett. A Gyöngyösoroszi külterületén lévő Száka-csurgói-táró, a Pásztó külterületén található Kistölgyes-bérci felső táró, valamint a Parádsasvár külterületén lévő Béke-táró által feltárt földtani értékek természeti állapotának hatékony megőrzése, helyreállítása, az élet- és balesetveszélyes állapotok megszűntetése, a tárókban élő denevérkolóniák élőhelyének biztonságos fenntartása, a tárók bejáratának denevérvédelmi szempontú kialakítása a cél.
Parádfürdői tárók és Etelka külfejtés
A Mátrai tájegység HUBN10006 kódszámú Natura 2000 hálózathoz tartozó különleges madárvédelmi területen lévő, XVIII-XIX. században hajtott érckutató tárók (Parád – Pál-táró, Róza-táró, Etelka I. és II. táró) és az Etelka külfejtés által feltárt földtani értékek természeti állapotának hatékony és korszerű megőrzése, illetve helyreállítása, az élet- és balesetveszélyes állapotok megszüntetése, a tárókban élő több százas denevérkolónia élőhelyének biztonságos fenntartása, a tárók bejáratának denevérvédelmi szempontú kiépítése a cél. További célunk a már meglévő Ilona-völgyi tanösvényhez kapcsolódóan egy újabb tanösvény kialakítása.
A földtani természeti értéket képviselő nógrádi bányák rehabilitációja II. ütem részeként a Nyárjas-pusztai homokbánya rehabilitációja, bányászati tájrendezés végrehajtása a cél ezen a helyszínen: a bányaterület biztonságossá tétele, maradó rézsűk kialakítása, védőkorlátok elhelyezése. A Márkházapusztai TT területén lévő bányában az inváziv növényzet visszaszorításával egészül ki a folyamat. Itt is tervezett földtani bemutatóhely kialakítása a széntelepes rétegek és földtani környezetük bemutatására.
A projekttől elvárt eredmények
Nyugat-mátrai tárók
A Kis-tölgyesbérci táró a Károlytáró – Bagolyirtás közútról a Kaszab-rétnél nyugatra induló erdészeti földútra letérve, majd a Keresztes-bércen haladva, annak ÉK-i lábához érve közelíthető meg. A biztonságos gépi közlekedés érdekében a meglévő feltáró út dózeros egyengetése szükséges 1200 fm hosszúságban, míg a táró előtti 150 fm-es szakaszon a feltáró útról letérve új megközelítő nyomot kell kialakítani a domboldalon. Az új, max. 2,5-3,0 m széles nyom 1 m3/fm-es dózeres földmunkával, fakivágás nélkül kialakítható.
Az állapotfelmérés alapján a táró jelenlegi hossza 51,5 m, szélessége 2,0-2,4 m, belmagassága 2,0-2,2 m között változik. A táró állapota a kihajtása óta eltelt idő alatt leromlott, bár nagyobb omlások a jó megtartású kőzetben nem következtek be.
A Szákacsurgói-táró a Károly táró ÉK-i szélén „visszaforduló” közútról É-felé egy erdészeti földútra letérve, majd 800 métert követően a patakon átkelve, újabb 450 métert ÉK-i irányba haladva érhető el. Az erdészeti földút dózeros egyengetése szükséges az első 800 fm-en, míg a patakon átkelve a táró előtti 450 fm-es szakaszon komolyabb dózermunkával új nyomot kell kialakítani az egykori, már csak alig felfedezhető útvonalon. Az utolsó szakaszon a nyom kialakításához 2 db 10-15 cm törzsátmérőjű gyertyán és 1 db 15 cm törzsátmérőjű hegyi juhar kivágása szükséges.
Az állapotfelmérés alapján a táró jelenlegi hossza 64,5 m, szélessége 1,5-2,0 m, belmagassága 2,0-2,4 m között változik. A táró állapota a kihajtása óta eltelt idő alatt jelentősen leromlott. Az átlag 0,3 %-os talpszint – emelkedésű vágatban a bejárati omladékon túl a 42,5 m és az 57. m környezetében találhatók kisebb, 8 m ill. 4 m hosszúságú és 1-1,5 m közötti magasságú, 1-2 cm –es kvarctelérekhez köthető felszakadások okozta omlások. A 64,5 m-ben azonban nagy méretű és láthatóan a főteszint fölé induló felszakadás zárja el a teljes vágatszelvényt.
Az állapotfelmérés adatai, tényei alapján a tárókban az alábbi állagmegóvási, építési munkák tervezhetők a földtani értékek állapotának megőrzése, az élet-és balesetveszélyes állapotok megszüntetése, a denevérkolóniák élőhelyének biztonságos fenntartása és denevérvédelmi szempontú, illetéktelen behatolást megakadályozó bejárat kialakítása érdekében:
- a tárók bejáratát elzáró– részben a tervezési fázisban már elbontott – törmelék eltávolítása, szükség esetén a táróban felgyűlt víz szintjének csökkentése
- vasbeton-szerkezetű terméskő bejárat építése, magasított homlokfallal és oldalfalakkal a rézsűben az erózió okozta kőzetpergés hosszú távú megfogására
- táróbejárat lezárása a denevérek közlekedését nem akadályozó lyukméretű (25x20 cm) korrózió ellen kezelt zártszelvény rácsokkal és rejtett zárszerkezettel
- a vágat teljes hosszában és teljes szelvényében történő kopogózásos rámolás végzése, azaz a laza, elválásra hajlamos kőzetdarabok és tömbök eltávolítása, letermelése.
- a tárók bejárati és omlékony szakaszainak biztosítása betontéglából és betonidomkőből történő falazással, hátűri tömedékeléssel és cementtej-injektálással
- omladék kőzetanyagának kihordása a táróból és gépkocsis elszállítása a 15, illetve 11 km-re található gyöngyösoroszi zagytározó területén folyó rekultivációs munkálatok színhelyére.
- figyelmeztető tábla kihelyezése a táróbejáratnál
- ismertető tábla kihelyezése a terület bemutathatósága érdekében
- felvonulási nyom helyreállítása
Fenti beavatkozások célja:
- A Nyugat-mátrai tárókban a feltáruló földtani értékek jó állapotának hosszú távú biztosítása, a különféle átalakulást szenvedett kőzetek, érces telérek tanulmányozhatóságot biztosító feltárása, hosszú távú megőrzése.
- A középkori és XVIII-XX. századi ipartörténeti emlékek helyreállítása és hosszú távú megóvása. A tudományos vizsgálatok és az oktatás, ismeretterjesztés lehetőségének biztosítása.
- A természeti és történeti értékek megismertetésével hozzájárulás az emberek természettel, természeti értékek megőrzésével kapcsolatos szemléletváltásához.
- A vágatok meggyengült részeinek megerősítése, az omlások kitakarítása, élet- és balesetveszélyes állapot megszüntetése.
- A főte és a vágatfalak kopogózása, rámolása révén hosszú időszakra megszüntethetők a kőzetpergésből, kőzethullásból eredő balesetveszélyes állapotok is.
- A „széndioxid-zsákok” felszámolásával az ember számára életveszélyes állapotok megszüntetése, a vágatban élő denevérkolónia veszélyeztetésének felszámolása.
- A meggyengült vágatszakaszok és a bejárat megerősítésével, kiépítésével a denevér-élőhelyek fenntartása, megsemmisülésének elkerülése, a táró bejáratának denevérvédelmi szempontú kialakítása.
A táró Parádsasvár külterületén helyezkedik el. A temetőtől 1600-200 m hosszú földúton közelíthető meg. Az erdészeti utakat a szállítójárművek és munkagépek számára járható állapotba kell hozni. Ez dózeros egyengetéssel, illetve kb. 850 m hosszon komolyabb, 1,0 m3/fm földmunkával oldható meg.
A táró jelenlegi biztonságos bejárhatósága nem megoldott. A tárószáj félig betemetett szelvényén bárki bejuthat az üregbe. Az iszapos talp, az omladozó fa biztosító szerkezet, a helyenként felgyűlt víz és a belső szakaszokon romló levegőminőség komoly veszélyt jelent a bányavágatba kíváncsiságból bemerészkedőkre.
A táróba való bejutást a bejáratot eltorlaszoló nagy mennyiségű omladék eltávolításával kell kezdeni. A bejárat környezetét a végső állapothoz közeli állapotra kell kialakítani, hogy a munkálatokat minél kevesebb helyben maradt, felesleges anyag hátráltassa. A táró bejáratának homlokfalát és a meredek oldalrézsűket a végleges szerkezetek elkészültéig ideiglenesen ki kell dúcolni.
A patak kifolyását a munkálatok alatt is biztosítani kell
A vágattakarítási munkák megkezdése előtt ki kell építeni a világítást és a szellőztetést. Ezután elsőként a járatból azokat az omláskúpokat kell eltávolítani, amelyek az akadálymentes és biztonságos közlekedést és a felgyülemlett víz kifolyását gátolják. Az omladék kihordását a kopogózással párhuzamosan lehet végezni. A táró kitakarítása teljes egészében kézi munkával történik. A kitermelt anyagot csak kézi erővel lehet kihordani a vágatból. A táróba való közlekedést nehezíti, hogy az egykori talpfák helye a talpba be van süllyesztve.
A 653 m-ben található szelvényt elzáró omlás mögött főtetetőig érő víz található. A biztonságos munkavégzés miatt a víz szintjét legalább a szelvénymagasság feléig le kell csökkenteni.
A táró teljes felületén el kell végezni a kopogózást. A megerősítendő szakaszokon a laza részek eltávolítása után történhet meg a szükséges szelvénybővítés.
A táró első szakaszán a kőzetanyag töredezettebb. A felszínhez közelebb lévén, kisebb kőzetvastagsággal és kisebb takarással rendelkezik a beljebb lévő szakaszoknál. A bejárat közelsége a fagy és a páralecsapódás lehetősége jelentős mértékben ronthatja a kőzet állékonyságát. Ezért a bejáráskor indokoltnak látott első 6 m hosszú szakaszt beton idomköves megerősítéssel kell ellátni. A bejárati boltozat szélessége 2,5 m, a megfelelő vízelvezetés miatt ennél kisebb méret nem megfelelő.
A táró belső szakaszain a következő helyeken készül még beton idomköves megerősítés:
- A fővágat 143 m-165 m szelvényei között, a 163 m-nél lévő jobb- és bal oldali vágatoknál 2-2 m befordítva. A boltozat egy telérrel kitöltött hasadékot harántol. A telér bemutatásra érdemes, ezért a falazatot ezen a szakaszon meg kell szakítani, a telér széleit követve.
- A fővágat ~ 541 m- 553 m szelvényei közöt, az egykori „550” –es csapásvágatok áthatásait megerősítendő. A boltozat a két oldalágba 2-2 m-t be van fordítva az áthatás kialakíthatósága miatt.
- 400-as irányvágat 79 m- 89 m szelvényei között, a két kis oldalágba 1-1 m-t befordítva.
- 400-as irányvágat 189 m- 199 m szelvényi között, az oldalágakba szintén befordítva 1-1 m-t.
- 400-as irányvágat 214 m -236 m szelvényei között.
A bányatérből kitermelt iszap és törmelék a bánya egykori meddőhányójának felső szintjeire kerül kihordásra.
A meddőhányó patak felőli magas rézsűje több helyen is erodálódott. Kisebb suvadások, árkos kimosódások láthatók rajta. Ezért a rézsűt kis mértékben rendezni kell, a suvadások, kimosódások helyeit vissza kell tölteni, a részű felületét fel kell frissíteni, a rézsűéleken az anyagot be kell tömöríteni.
Meg kell oldani a bányából kifolyó víz rendezett elvezetését.
A tárót a denevérek mozgását nem akadályozó módon zárjuk le.
A rehabilitációs munkák elvégzése után ismertető táblát helyezünk ki a táró bejárata elé, majd a megközelítő nyom rendezése zárja a kivitelezést.
Parádfürdői tárók
A parádfürdői tárók közül az Etelka I.-, a Róza-, és a Pál-táró a Recsk-Parád közútról a Parádfürdő határán lévő benzinkút után az Ilona völgyi leágazásnál letérve és 100 m-t haladva, az itt található rétről az Ilona-patakon átkelve közelíthető meg. A patakon keresztül a gépkocsival történő közlekedés feltételeinek megteremtéséhez egy ideiglenes, gázló jellegű átkelő kialakítása szükséges, ami nem befolyásolja a szabad és egyenletes vízmozgást. A megközelítő nyom patak előtti és utáni szakaszait zúzott kő terítéssel, a további szakaszokat dózeros tereprendezéssel, egyengetéssel kell kialakítani. A max. 3,0 m széles nyom földmunkával, fakivágás nélkül kialakítható.
A tárók állapota a kihajtásuk óta eltelt idő alatt leromlott, bár nagyobb omlások a jó megtartású kőzetben csak a tárók bejáratánál és a hátsó szakaszokon következtek be.
Az állapotfelmérések adatai alapján az Etelka I.- és a Pál-táróban a következő állagmegóvási, építési munkák tervezhetők a földtani értékek állapotának megőrzése, az élet-és balesetveszélyes állapotok megszüntetése, a denevérkolóniák élőhelyének biztonságos fenntartása és denevérvédelmi szempontú, illetéktelen behatolást megakadályozó bejárat kialakítása érdekében:
- a tárók bejáratát elzáró– részben a tervezési fázisban már elbontott – törmelék eltávolítása, szükség esetén a táróban felgyűlt víz szintjének csökkentése
- vasbeton-szerkezetű terméskő bejárat építése, magasított homlokfallal és oldalfalakkal a rézsűben az erózió okozta kőzetpergés hosszú távú megfogására
- táróbejáratok lezárása a denevérek közlekedését nem akadályozó lyukméretű (25x20 cm) korrózió ellen kezelt zártszelvény rácsokkal és rejtett zárszerkezettel
- a vágatok teljes hosszában és teljes szelvényében történő kopogózásos rámolás végzése a térdfalas lezárásig, azaz a laza, elválásra hajlamos kőzetdarabok és tömbök eltávolítása, letermelése.
- a tárók első 5 méterének biztosítása betontéglából és betonidomkőből történő falazással, hátűri tömedékeléssel és cementtej-injektálással
- a fővágat térdfallal történő lezárása a jelentősebb omlások előtt, a továbbközlekedést tiltó figyelmeztető tábla kihelyezésével
- omladék kőzetanyagának kihordása a táróból és gépkocsis elszállítása a 5 km-en belül található recski ércbánya területén folyó rekultivációs munkálatok színhelyére
- figyelmeztető tábla kihelyezése a táróbejáratnál
- ismertető tábla kihelyezése a terület bemutathatósága érdekében, kapcsolódva a már működő geológiai tanösvényhez
- a kivitelezési munkák befejezése után a megközelítő nyom rendezése, visszatöltése, a gázló visszabontása és az eredetihez közelítő állapot visszaállítása
A Róza-táró bejárata a vizsgálatok idejére beomlott, a kibontás után kb. 2,5 m hosszú vizszintes vágatszakaszt követően vízzel kitöltött ereszke zárta el a továbbjutást. A táróból induló ereszke esetleges jövőbeni kutathatóságának fenntartása céljából a táró végleges megszüntetése nem történik meg, azonban a belesetek elkerülése érdekében a táró bejáratát teljes mértékben le kell zárni. A bejárat lezárása vasalt falszerkezettel történik, amely közvetlenül a bejárati nyílás elé épül, azon túlnyúlva mindkét oldalon a nyílást teljes egészében lezárja. A falba ajtónyílás nem készül. Az üregben esetlegesen felgyülemlő vizek kijutását 3 db. 80 mm átmérőjű vízkivezető cső biztosítja.
Az Etelka II-táró az Etelka-külfejtés ÉÉK-DDNy csapású meredek, szűk völgy nyugati oldalában létesült.
A külfejtést a 18. század végén-19. század elején nyitották, majd az 1950-es években újranyitották a korábban bányászott területek továbbkutatására, azonban az új kutatások csak szegényérces zónákat és teléreket tártak fel.
Az érckutató táró erősen zúzott, nagymértékben átalakult, agyagásványosan bontott, néhol kovás, mállott biotitamfibol-andezitet tár fel. Az ásványok a kovás zónákhoz kapcsolódnak. A fakóérces ásványkiválás különlegességei a másodlagosan képződött szulfátok és foszfátok.
A táró bejárható hossza 25 m, szélessége 2,5 - 3,0 m, belmagassága 2,0-2,2 m között változik. A táróbejárattól néhány méterre több kisebb, gyenge fakóércesedéssel kísért kvarctelér keresztezi a vágatot, míg a 7. méterben egy kovás telérhez köthető, annak repedéseit kitöltő, erősen pirites betelepülés látható némi fakóérccel. A táró 22. méterében, két irányban hajtott csapásvágat egy 15-20 cm vastag érces, jelentős galenit-pirit-fakóérc tartalmú kovás telért követ.
Az állapotfelmérés adatai alapján a következő állagmegóvási – építési munkák tervezhetők:
- vasbeton-szerkezetű terméskő bejárat építése, magasított homlokfallal és oldalfalakkal a rézsűben az erózió okozta kőzetpergés hosszú távú megfogására
- táróbejárat lezárása a denevérek közlekedését nem akadályozó lyukméretű (25x20 cm) korrózió ellen kezelt zártszelvény rácsokkal és rejtett zárszerkezettel
- a vágat teljes hosszában és teljes szelvényében történő kopogózás rámolás végzése, azaz a laza, elválásra hajlamos kőzetdarabok és tömbök eltávolítása, letermelése.
- a táró első 6 méterének biztosítása betontéglából és betonidomkőből történő falazással, hátűri tömedékeléssel és cementtej-injektálással
- a táró 22. méterében lévő felboltozódás biztosítása betontéglából és betonidomkőből történő falazással, hátűri tömedékeléssel és cementtej-injektálással
- omladék kőzetanyagának kihordása a táróból és gépkocsis elszállítása az 5 km-re található Recsk-II. bányatelek H1 meddőhányó területén folyó rekultivációs munkálatok színhelyére
- figyelmeztető tábla kihelyezése a táróbejáratnál
- ismertető tábla kihelyezése a terület bemutathatósága érdekében, kapcsolódva a már működő geológiai tanösvényhez
Fenti beavatkozásokkal az alábbi célokat kívánjuk elérni:
- a tárókban a feltáruló földtani értékek jó állapotának hosszú távú biztosítása, a különféle átalakulást szenvedett kőzetek, érces telérek tanulmányozhatóságot biztosító feltárása, hosszú távú megőrzése
- a középkori és XVIII-XX. századi ipartörténeti emlékek helyreállítása és hosszú távú megóvása. A tudományos vizsgálatok és az oktatás, ismeretterjesztés lehetőségének biztosítása
- A természeti és történeti értékek megismertetésével hozzájárulás az emberek természettel, természeti értékek megőrzésével kapcsolatos szemléletváltásához
- A vágatok meggyengült részeinek megerősítése, az omlások kitakarítása, élet- és balesetveszélyes állapot megszüntetése
- A főte és a vágatfalak kopogózása, rámolása révén hosszú időszakra megszüntethetők a kőzetpergésből, kőzethullásból eredő balesetveszélyes állapotok is
- A meggyengült vágatszakaszok és a bejárat megerősítésével, kiépítésével a denevér-élőhelyek fenntartása, megsemmisülésének elkerülése, a táró bejáratának denevérvédelmi szempontú kialakítása
- Biztonságos lezárással a vágatok illetéktelenek általi megközelítésének kizárása a denevérek szabad közlekedésének biztosítása mellett
Etelka külfejtés
A külfejtés területének alsó udvarát jelentő meddőhányó területén beavatkozást nem tervezünk. A meddőhányó változatlan formában történő megtartása nem befolyásolja különösebben kedvezőtlenül a tájképet, ugyanakkor némi lehetőséget biztosít az itteni kőzetkörnyezet megismerésére, tanulmányozására az iránta érdeklődőknek.
A bányafalon a földtani értékek feltárása, a balesetveszély elhárítása érdekében az alábbi beavatkozásokat tervezzük:
- a rézsűél melletti sávon a gyertyános terület fáinak kivágása az itteni munkavégzés és építendő műtárgyak érdekében
- a külfejtés rézsűinek kopogózásos rámolással történő veszélytelenítése, a szükséges helyeken kőzetjövesztéssel beállítva a rézsűt
- a bányaudvar felszínének és gyalogos közlekedő útjának rendezése, egyengetése
- a jövesztett és a már bányaudvaron található kőzetanyagból szárazon rakott kő védősánc építése a rézsűláb vonala előtt, a rézsű túlzott megközelítésének megakadályozására
- védőkorlát építése a rézsűperem felett, az esetleges leesés megakadályozása érdekében
- földmedrű övárok kialakítása a rézsűperem és a védőkorlát felett, a csapadékvizek kizárására és elvezetésére
- figyelmeztető táblák kihelyezése a védősáncnál és védőkorlátnál
- ismertető tábla kihelyezése a terület bemutathatósága érdekében, kapcsolódva a már működő geológiai tanösvényhez
Nyárjas-pusztai homokbánya
A Nyárjas-pusztai homokbányában a bányafalak maradó rézsűjének biztonságos kialakítása, védőkerítés kihelyezésével egy jelentős természeti és tudományos értékű feltárás fennmaradása biztosítható az ismeretterjesztés, oktatás és kutatás számára. A bánya környezete értékes legelőerdő és sziklagyep társulás, ahol több védett növény- és állatfaj - elsősorban madárfaj – él. A tájrendezés egyik célja az egykori társulásokban az emberi beavatkozás miatt teret kapott inváziv és gyomfajok visszaszorításával az eredeti társulások visszatelepedésének elősegítése.
A rehabilitáció a hulladék összegyűjtésével, a tereprendezés a gyomnövényzet, az elburjánzott cserjék és a tájidegen fafajok kiirtásával kezdődik. A bányafalak állékonyságának biztosítására, a rézsű beállítása kb. 310 m hosszban, 2- 8 m magasságban kerül sor, általában kézi munkával, az arra alkalmas helyszíneken kisgépes rézsűbeállítással. A bányafalak rendezésekor lejövesztett kőzetanyagot a bányaudvar bányafalak előtti mélyebb részeinek feltöltésére használjuk fel.
Kommunikációs terv
A projekt hatékony megvalósításához és sikeréhez elengedhetetlen a megfelelő kommunikációs eszközök alkalmazása a projekt külső és belső környezetének informálása. A tájékoztatási tevékenységek általános célja a lakossággal és minden érintettel (a projekt célcsoportjával) való folyamatos kapcsolattartás, a projekt menetéről való folyamatos tájékoztatás, melyek nagyban meghatározzák a projekt végső sikerességét és támogatottságát is.
A különböző projektek tájékoztatási tevékenységei során nyílik lehetőség a nagyközönség számára kézzelfoghatóvá és anyagiakban mérhetővé tenni az Európai uniós tagságból származó előnyöket. Gyakorlatilag ezek a tevékenységek jelentik a projekt eredményeinek valódi kiterjesztését, disszeminációját.
A BNPI a megvalósítás során a hatályos jogszabályokban meghatározott tájékoztatási és nyilvánossági kötelezettségeknek eleget tesz, a tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó követelményeket rögzítő „Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei” című dokumentum, valamint az „Arculati Kézikönyv” útmutatása szerint.
Az útmutató szerint a BNPI a projekt megvalósítása során a fentiekben hivatkozott „Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei” című dokumentumban szereplő III. számú kommunikációs tervet köteles megvalósítani, valamint tájékoztatási táblát („C” típus) és a megvalósítást követően emlékeztető táblát („D” típus) köteles elhelyezni a projekt megvalósításának helyszínén/helyszínein. A III-as számú csomag az előkészítés vonatkozásában csak ajánlott tevékenységeket tartalmaz, kötelezőeket nem, de mi ennek ellenére beépítettünk néhány a csak magasabb szintű csomagokban kötelező elemet.
A BNPI kommunikációs kötelezettségeinek külső szakértő szervezet bevonásával tesz eleget.
Letölthető dokumentumok
Utolsó módosítás: 2013. október 3., 12:44