Földtani értékek védelme a BNPI területén II. ütem: Nyugat-Mátrai, parádfürdői érces bányatárók és külfejtés, valamint a Nyárjas-pusztai homokbánya rehabilitációja - KEOP-3.1.2/2F/09-11-2013-0007

Jelen projekt célja a Mátra-hegységben található, 18-20. században kialakított, elsősorban földtani, másodlagosan élőhelyvédelmi és ipartörténeti értéket képviselő érckutató bányatárók állapotának megóvása, helyreállítása, a denevérélőhelyként is működő tárók fajvédelmi szempontból megfelelő lezárása. A beruházási program négy jól elkülöníthető településkörzet (Gyöngyösoroszi, Pásztó, Parádsasvár-Parádfürdő és Salgótarján) 9 helyszínén valósul meg.

A földtani értékek védelme nyolc helyszínen a mátrai ércesedést reprezentáló bányatárók és feltárások rehabilitációját jelenti (nyolc helyszín), további egy helyszínen pedig, Salgótarján mellett, a széntelepes rétegek földtani környezetét bemutató nyárjas-puszta homokbánya rehabilitációja történik meg.

A projekthez kapcsolódóan, a tájékoztatást és az ismeretterjesztést szolgáló földtani bemutatóhelyek, tanösvény kialakítását, a vágatok dokumentációs mintázását, monitoring eszközök beszerzését, ismertető kiadvány készítését tervezzük.

A Mátrai Tájvédelmi Körzetben, és/vagy a HUBN10006 kódszámú Natura 2000 hálózathoz tartozó különleges madárvédelmi területen lévő földtani és denevérvédelmi szempontból jelentős mesterséges üregek (bányatárók) omlás elleni biztosítása, a bejáratok megerősítése, denevérvédelmi szempontoknak megfelelő lezárása tervezett. A Gyöngyösoroszi külterületén lévő Száka-csurgói-táró, a Pásztó külterületén található Kistölgyes-bérci felső táró, valamint a Parádsasvár külterületén lévő Béke-táró által feltárt földtani értékek természeti állapotának hatékony megőrzése, helyreállítása, az élet- és balesetveszélyes állapotok megszűntetése, a tárókban élő denevérkolóniák élőhelyének biztonságos fenntartása, a tárók bejáratának denevérvédelmi szempontú kialakítása a cél.

A Mátrai tájegység HUBN10006 kódszámú Natura 2000 hálózathoz tartozó különleges madárvédelmi területen lévő, XVIII-XX. században hajtott érckutató tárók (Parád – Pál-táró, Róza-táró, Etelka I. és II. táró) és az Etelka külfejtés által feltárt földtani értékek természeti állapotának hatékony és korszerű megőrzése, illetve helyreállítása, az élet- és balesetveszélyes állapotok megszüntetése, a beomlásuk előtt a tárókban élt több száz denevéregyed élőhelyének biztonságos fenntartása, a tárók bejáratának denevérvédelmi szempontú kiépítése a cél. További célunk a már meglévő Ilona-völgyi tanösvényhez kapcsolódóan egy újabb tanösvény-állomás kialakítása.

A földtani természeti értéket képviselő nógrádi bányák rehabilitációja II. ütem részeként a nyárjas-puszta homokbánya rehabilitációja, bányászati tájrendezés végrehajtása a cél ezen a helyszínen: a bányaterület biztonságossá tétele, maradó rézsűk kialakítása, védőkorlátok elhelyezése. A Márkházapusztai fás legelő TT területén lévő bányában az inváziv növényzet visszaszorításával egészül ki a folyamat. Itt is tervezett földtani bemutatóhely kialakítása a széntelepes rétegek és földtani környezetük bemutatására.

A Kis-tölgyesbérci-táró a Károlytáró – Bagolyirtás közútról a Kaszab-rétnél nyugatra induló erdészeti földútra letérve, majd a Keresztes-bércen haladva, annak ÉK-i lábához érve közelíthető meg. A biztonságos gépi közlekedés érdekében a meglévő feltáró út dózeros egyengetése szükséges 1200 m hosszúságban, míg a táró előtti 150 m-es szakaszon a feltáró útról letérve új megközelítő nyomot kell kialakítani a domboldalon. Az új, legfeljebb 2,5-3,0 m széles nyom 1 m³/m-es dózeres földmunkával, fakivágás nélkül kialakítható.

Az állapotfelmérés alapján a táró jelenlegi hossza 51,5 m, szélessége 2,0-2,4 m, belmagassága 2,0-2,2 m között változik. A táró állapota a kihajtása óta eltelt idő alatt leromlott, bár nagyobb omlások a jó megtartású kőzetben nem következtek be.

A Szákacsurgói-táró a Károly táró ÉK-i szélén „visszaforduló” közútról É-felé egy erdészeti földútra letérve, majd 800 métert követően a patakon átkelve, újabb 450 métert ÉK-i irányba haladva érhető el. Az erdészeti földút dózeros egyengetése szükséges az első 800 m-en, míg a patakon átkelve a táró előtti 450 m-es szakaszon komolyabb dózermunkával új nyomot kell kialakítani az egykori, már csak alig felfedezhető útvonalon. Az utolsó szakaszon a nyom kialakításához 2 db 10-15 cm törzsátmérőjű gyertyán és 1 db 15 cm törzsátmérőjű hegyi juhar kivágása szükséges.

Az állapotfelmérés alapján a táró jelenlegi hossza 64,2 m, szélessége 1,5-2,0 m, belmagassága 2,0-2,4 m között változik. A táró állapota a kihajtása óta eltelt idő alatt jelentősen leromlott. Az átlag 0,3 %-os talpszint – emelkedésű vágatban a bejárati omladékon túl a 42,5 m és az 57 m környezetében találhatók kisebb, 8 m illetve 4 m  hosszúságú és 1-1,5  m közötti magasságú, 1-2 cm –es kvarctelérekhez köthető felszakadások okozta omlások. A 64,2 m-ben azonban nagy méretű és láthatóan a főteszint fölé induló felszakadás zárja el a teljes vágatszelvényt. 

Az állapotfelmérés adatai, tényei alapján a tárókban az alábbi állagmegóvási, építési munkák tervezhetők a földtani értékek állapotának megőrzése, az élet-és balesetveszélyes állapotok megszüntetése, a denevérkolóniák élőhelyének biztonságos fenntartása és denevérvédelmi szempontú, illetéktelen behatolást megakadályozó bejárat kialakítása érdekében:

-      a tárók bejáratát elzáró– részben a tervezési fázisban már elbontott – törmelék eltávolítása, szükség esetén a táróban felgyűlt víz szintjének csökkentése

-      vasbeton-szerkezetű terméskő bejárat építése, magasított homlokfallal és oldalfalakkal a rézsűben az erózió okozta kőzetpergés hosszú távú megakadályozására

-             táróbejárat lezárása a denevérek közlekedését nem akadályozó lyukméretű (25x20 cm) korrózió ellen kezelt zártszelvény rácsokkal és rejtett zárszerkezettel

-             a vágat teljes hosszában és teljes szelvényében történő kopogózásos rámolás végzése, azaz a laza, elválásra hajlamos kőzetdarabok és tömbök eltávolítása, letermelése

-             a tárók bejárati és omlékony szakaszainak biztosítása betontéglából és betonidomkőből történő falazással, hátűri tömedékeléssel és cementtej-injektálással

-             omladék kőzetanyagának kihordása a táróból és gépkocsis elszállítása a 15, illetve 11 km-re található gyöngyösoroszi zagytározó területén folyó rekultivációs munkálatok színhelyére

-             figyelmeztető tábla kihelyezése a táróbejáratnál

-             ismertető tábla kihelyezése a terület bemutathatósága érdekében

-             felvonulási nyom helyreállítása

Fenti beavatkozások célja:

- A Nyugat-mátrai tárókban a feltáruló földtani értékek jó állapotának hosszú távú biztosítása, a különféle átalakulást szenvedett kőzetek, érces telérek tanulmányozhatóságot biztosító feltárása, hosszú távú megőrzése.

- A középkori és XVIII-XX. századi ipartörténeti emlékek helyreállítása és hosszú távú megóvása. A tudományos vizsgálatok és az oktatás, ismeretterjesztés lehetőségének biztosítása.

- A természeti és történeti értékek megismertetésével hozzájárulás az emberek természettel, természeti értékek megőrzésével kapcsolatos szemléletváltásához.

- A vágatok meggyengült részeinek megerősítése, az omlások kitakarítása, élet- és balesetveszélyes állapot megszüntetése.

- A főte és a vágatfalak kopogózása, rámolása révén hosszú időszakra megszüntethetők a kőzetpergésből, kőzethullásból eredő balesetveszélyes állapotok is.

- Az ember számára veszélyes állapotok megszüntetése, a vágatban élő denevérkolónia veszélyeztetésének felszámolása.

- A meggyengült vágatszakaszok és a bejárat megerősítésével, kiépítésével a denevér-élőhelyek fenntartása, megsemmisülésének elkerülése, a táró bejáratának denevérvédelmi szempontú kialakítása.

A táró Parádsasvár külterületén helyezkedik el. A temetőtől 1600-200 m hosszú földúton közelíthető meg. Az erdészeti utakat a szállítójárművek és munkagépek számára járható állapotba kell hozni. Ez dózeros egyengetéssel, illetve kb. 850 m hosszon komolyabb, 1,0 m³/m földmunkával oldható meg.

A táró jelenlegi biztonságos bejárhatósága nem megoldott. A tárószáj félig betemetett szelvényén bárki bejuthat az üregbe. Az iszapos talp, az omladozó fa biztosító szerkezet, a helyenként felgyűlt víz és a belső szakaszokon romló levegőminőség komoly veszélyt jelent a bányavágatba kíváncsiságból bemerészkedőkre.

A táróba való bejutást a bejáratot eltorlaszoló nagy mennyiségű omladék eltávolításával kell kezdeni. A bejárat környezetét a végső állapothoz közeli állapotra kell kialakítani, hogy a munkálatokat minél kevesebb helyben maradt, felesleges anyag hátráltassa. A táró bejáratának homlokfalát és a meredek oldalrézsűket a végleges szerkezetek elkészültéig ideiglenesen ki kell dúcolni.

A táróban fakadó vizek kifolyását a munkálatok alatt is biztosítani kell

A táró bejárható hossza az oldalvágatokkal együtt 965 m. A vágattakarítási munkák megkezdése előtt ki kell építeni a világítást és a szellőztetést. Ezután elsőként a járatból azokat az omlásból származó törmelékhalmokat kell eltávolítani, amelyek az akadálymentes és biztonságos közlekedést és a felgyülemlett víz kifolyását gátolják. Az omladék kihordását a kopogózással párhuzamosan lehet végezni. A táró kitakarítása teljes egészében kézi munkával tervezett. A kitermelt anyagot csak kézi erővel lehet kihordani a vágatból. A táróban való közlekedést nehezíti, hogy az egykori talpfák helye a talpba be van süllyesztve.

A 653 m-ben található szelvényt elzáró omlás mögött főtetetőig érő víz található. A biztonságos munkavégzés miatt a víz szintjét legalább a szelvénymagasság feléig le kell csökkenteni.

A táró teljes felületén el kell végezni a kopogózást. A megerősítendő szakaszokon a laza részek eltávolítása után történhet meg a szükséges szelvénybővítés.

A táró első szakaszán a kőzetanyag töredezettebb. A felszínhez közelebb lévén, kisebb kőzetvastagsággal és kisebb takarással rendelkezik a beljebb lévő szakaszoknál. A bejárat közelsége a fagy és a páralecsapódás lehetősége jelentős mértékben ronthatja a kőzet állékonyságát. Ezért a bejáráskor indokoltnak látott első 6 m hosszú szakaszt beton idomköves megerősítéssel kell ellátni. A bejárati boltozat szélessége 2,5 m, a megfelelő vízelvezetés miatt ennél kisebb méret nem megfelelő.

A táró belső szakaszain a következő helyeken készül még beton idomköves megerősítés:

-   A fővágat 143 m-165 m szelvényei között, a 163 m-nél lévő jobb- és bal oldali vágatoknál 2-2 m befordítva. A boltozat egy telérrel kitöltött hasadékot harántol. A telér bemutatásra érdemes, ezért a falazatot ezen a szakaszon meg kell szakítani, a telér széleit követve.

-   A fővágat ~ 541 m- 553 m szelvényei között, az egykori „550” –es csapásvágatok áthatásait megerősítendő. A boltozat a két oldalágba 2-2 m-t be van fordítva az áthatás kialakíthatósága miatt.

-   400-as irányvágat 79 m- 89 m szelvényei között, a két kis oldalágba 1-1 m-t befordítva.

-   400-as irányvágat 189 m- 199 m szelvényi között, az oldalágakba szintén befordítva 1-1 m-t.

-   400-as irányvágat 214 m -236 m szelvényei között.

A bányatérből kitermelt iszap és törmelék a bánya egykori meddőhányójának felső szintjeire kerül kihordásra.

A meddőhányó vízfolyás felőli magas rézsűje több helyen is erodálódott. Kisebb suvadások, árkos kimosódások láthatók rajta. Ezért a rézsűt kis mértékben rendezni kell, a suvadások, kimosódások helyeit vissza kell tölteni, a részű felületét fel kell frissíteni, a rézsűéleken az anyagot be kell tömöríteni.

Meg kell oldani a bányából kifolyó víz rendezett elvezetését.

A tárót a denevérek mozgását nem akadályozó módon zárjuk le.

A parádfürdői tárók közül az Etelka I.-, a Róza-, és a Pál-táró a Recsk-Parád közútról a Parádfürdő határán lévő benzinkút után az Ilona völgyi leágazásnál letérve és 100 m-t haladva, az itt található rétről az Ilona-patakon átkelve közelíthető meg. A patakon keresztül a gépkocsival történő közlekedés feltételeinek megteremtéséhez egy ideiglenes, gázló jellegű átkelő kialakítása szükséges, ami nem befolyásolja a szabad és egyenletes vízmozgást. A megközelítő nyom patak előtti és utáni szakaszait zúzott kő terítéssel, a további szakaszokat dózeros tereprendezéssel, egyengetéssel kell kialakítani. A max. 3,0 m széles nyom földmunkával, fakivágás nélkül kialakítható.

A tárók állapota a kihajtásuk óta eltelt idő alatt leromlott, bár nagyobb omlások a jó megtartású kőzetben csak a tárók bejáratánál és a hátsó szakaszokon következtek be.

Az állapotfelmérések adatai alapján az Etelka I.- és a Pál-táróban a következő állagmegóvási, építési munkák tervezhetők a földtani értékek állapotának megőrzése, az élet-és balesetveszélyes állapotok megszüntetése, a denevérkolóniák élőhelyének biztonságos fenntartása és denevérvédelmi szempontú, illetéktelen behatolást megakadályozó bejárat kialakítása érdekében:

-      a tárók bejáratát elzáró– részben a tervezési fázisban már elbontott – törmelék eltávolítása, szükség esetén a táróban felgyűlt víz szintjének csökkentése

-             vasbeton-szerkezetű terméskő bejárat építése, magasított homlokfallal és oldalfalakkal a rézsűben az erózió okozta kőzetpergés hosszú távú megfogására

-             táróbejáratok lezárása a denevérek közlekedését nem akadályozó lyukméretű (25x20 cm) korrózió ellen kezelt zártszelvény rácsokkal és rejtett zárszerkezettel

-             a vágatok teljes hosszában és teljes szelvényében történő kopogózásos rámolás végzése a térdfalas lezárásig, azaz a laza, elválásra hajlamos kőzetdarabok és tömbök eltávolítása, letermelése.

-             a tárók első 5 méterének biztosítása betontéglából és betonidomkőből történő falazással, hátűri tömedékeléssel és cementtej-injektálással

-             a fővágat térdfallal történő lezárása a jelentősebb omlások előtt, a továbbközlekedést tiltó figyelmeztető tábla kihelyezésével

-             omladék kőzetanyagának kihordása a táróból és gépkocsis elszállítása a 5 km-en belül található recski ércbánya területén folyó rekultivációs munkálatok színhelyére

-             figyelmeztető tábla kihelyezése a táróbejáratnál

-             ismertető tábla kihelyezése a terület bemutathatósága érdekében, kapcsolódva a már működő geológiai tanösvényhez

-             a kivitelezési munkák befejezése után a megközelítő nyom rendezése, visszatöltése, a gázló visszabontása és az eredetihez közelítő állapot visszaállítása

A Róza-táró bejárata a vizsgálatok idejére beomlott, a kibontás után kb. 2,5 m hosszú vízszintes vágatszakaszt követően vízzel kitöltött ereszke zárta el a továbbjutást. A táróból induló ereszke esetleges jövőbeni kutathatóságának fenntartása céljából a táró végleges megszüntetése nem történik meg, azonban a balesetek elkerülése érdekében a táró bejáratát teljes mértékben le kell zárni. A bejárat lezárása vasalt falszerkezettel történik, amely közvetlenül a bejárati nyílás elé épül, azon túlnyúlva mindkét oldalon a nyílást teljes egészében lezárja. A falba ajtónyílás nem készül. Az üregben esetlegesen felgyülemlő vizek kijutását 3 db 80 mm átmérőjű vízkivezető cső biztosítja.

Az Etelka II-táró az Etelka-külfejtés ÉÉK-DDNy csapású meredek, szűk völgy nyugati oldalában létesült.

A külfejtést a 18. század végén, 19. század elején nyitották, majd az 1950-es években újranyitották a korábban bányászott területek továbbkutatására, azonban az új kutatások csak szegényérces zónákat és teléreket tártak fel.

Az érckutató táró erősen zúzott, nagymértékben átalakult, agyagásványosan bontott, néhol kovás, mállott biotitamfibol-andezitet tár fel. Az ércásványok a kovás zónákhoz kapcsolódnak. A fakóérces ásványkiválás különlegességei a másodlagosan képződött szulfátok és foszfátok.

A táró bejárható hossza 25 m, szélessége 2,5-3,0 m, belmagassága 2,0-2,2 m között változik. A táróbejárattól néhány méterre több kisebb, gyenge fakóércesedéssel kísért kvarctelér keresztezi a vágatot, míg a 7. méterben egy kovás telérhez köthető, annak repedéseit kitöltő, erősen pirites betelepülés látható némi fakóérccel. A táró 22. méterében, két irányban hajtott csapásvágat egy 15-20 cm vastag érces, jelentős galenit-pirit-fakóérc tartalmú kovás telért követ.

Az állapotfelmérés adatai alapján a következő állagmegóvási – építési munkák tervezhetők:

-      vasbeton-szerkezetű terméskő bejárat építése, magasított homlokfallal és oldalfalakkal a rézsűben az erózió okozta kőzetpergés hosszú távú megfogására

-      táróbejárat lezárása a denevérek közlekedését nem akadályozó lyukméretű (25x20 cm) korrózió ellen kezelt zártszelvény rácsokkal és rejtett zárszerkezettel

-      a vágat teljes hosszában és teljes szelvényében történő kopogózás rámolás végzése, azaz a laza, elválásra hajlamos kőzetdarabok és tömbök eltávolítása, letermelése.

-      a táró első 6 méterének biztosítása betontéglából és betonidomkőből történő falazással, hátűri tömedékeléssel és cementtej-injektálással

-      a táró 22. méterében lévő felboltozódás biztosítása betontéglából és betonidomkőből történő falazással, hátűri tömedékeléssel és cementtej-injektálással

-      omladék kőzetanyagának kihordása a táróból és gépkocsis elszállítása az 5 km-re található Recsk-I. bányatelek H1 meddőhányó területén folyó rekultivációs munkálatok színhelyére

-      figyelmeztető tábla kihelyezése a táróbejáratnál

-      ismertető tábla kihelyezése a terület bemutathatósága érdekében, kapcsolódva a már működő geológiai tanösvényhez

Fenti beavatkozásokkal az alábbi célokat kívánjuk elérni:

-      a tárókban a feltáruló földtani értékek jó állapotának hosszú távú biztosítása, a különféle átalakulást szenvedett kőzetek, érces telérek tanulmányozhatóságot biztosító feltárása, hosszú távú megőrzése

-      a 18-20. századi ipartörténeti emlékek helyreállítása és hosszú távú megóvása. A tudományos vizsgálatok és az oktatás, ismeretterjesztés lehetőségének biztosítása

-      a természeti és történeti értékek megismertetésével hozzájárulás az emberek természettel, természeti értékek megőrzésével kapcsolatos szemléletváltásához

-      a vágatok meggyengült részeinek megerősítése, az omlások kitakarítása, élet- és balesetveszélyes állapot megszüntetése

-      a főte és a vágatfalak kopogózása, rámolása révén hosszú időszakra megszüntethetők a kőzetpergésből, kőzethullásból eredő balesetveszélyes állapotok is

-      a meggyengült vágatszakaszok és a bejárat megerősítésével, kiépítésével a denevér-élőhelyek fenntartása, megsemmisülésének elkerülése, a táró bejáratának denevérvédelmi szempontú kialakítása

A külfejtés területének alsó udvarát jelentő meddőhányó területén beavatkozást nem tervezünk. A meddőhányó változatlan formában történő megtartása nem befolyásolja különösebben kedvezőtlenül a tájképet, ugyanakkor némi lehetőséget biztosít az itteni kőzetkörnyezet megismerésére, tanulmányozására az iránta érdeklődőknek.

A bányafalon a földtani értékek feltárása, a balesetveszély elhárítása érdekében az alábbi beavatkozásokat tervezzük:

-             a rézsűél melletti sávon a gyertyános terület fáinak kivágása az itteni munkavégzés és építendő műtárgyak érdekében

-             a külfejtés rézsűinek kopogózásos rámolással történő veszélytelenítése, a szükséges helyeken kőzetjövesztéssel beállítva a rézsűt

-             a bányaudvar felszínének és gyalogos közlekedő útjának rendezése, egyengetése

-             a jövesztett és a már bányaudvaron található kőzetanyagból szárazon rakott kő védősánc építése a rézsűláb vonala előtt, a rézsű túlzott megközelítésének megakadályozására

-             védőkorlát építése a rézsűperem felett, az esetleges leesés megakadályozása érdekében

-             földmedrű övárok kialakítása a rézsűperem és a védőkorlát felett, a csapadékvizek kizárására és elvezetésére

-             figyelmeztető táblák kihelyezése a védősáncnál és védőkorlátnál

-             ismertető tábla kihelyezése a terület bemutathatósága érdekében, kapcsolódva a már működő geológiai tanösvényhez

A nyárjas-puszta homokbányában a bányafalak maradó rézsűjének biztonságos kialakítása, védőkerítés kihelyezésével egy jelentős természeti és tudományos értékű feltárás fennmaradása biztosítható az ismeretterjesztés, oktatás és kutatás számára. A bánya környezete értékes fás legelő és sztyepprét társulás, ahol több védett növény- és állatfaj – elsősorban madárfaj – él. A tájrendezés egyik célja az egykori társulásokban az emberi beavatkozás miatt teret kapott inváziv és gyomfajok visszaszorításával az eredeti társulások visszatelepedésének elősegítése.

A rehabilitáció a hulladék összegyűjtésével, a tereprendezés a gyomnövényzet, az elburjánzott cserjék és a tájidegen fafajok kiirtásával kezdődik. A bányafalak állékonyságának biztosítására, a rézsű beállítása kb. 310 m hosszban, 2- 8 m magasságban kerül sor, általában kézi munkával, az arra alkalmas helyszíneken kisgépes rézsűbeállítással. A bányafalak rendezésekor lejövesztett kőzetanyagot a bányaudvar bányafalak előtti mélyebb részeinek feltöltésére használjuk fel.

A földtani értékek bemutatását ismertető táblák kihelyezése segíti.

A kivágott inváziv faegyedek pótlására a fás legelő honos fajait ültetjük.

A projekt hatékony megvalósításához és sikeréhez elengedhetetlen a megfelelő kommunikációs eszközök alkalmazása a projekt külső és belső környezetének informálása. A tájékoztatási tevékenységek általános célja a lakossággal és minden érintettel (a projekt célcsoportjával) való folyamatos kapcsolattartás, a projekt menetéről való folyamatos tájékoztatás, melyek nagyban meghatározzák a projekt végső sikerességét és támogatottságát is.

A különböző projektek tájékoztatási tevékenységei során nyílik lehetőség a nagyközönség számára kézzelfoghatóvá és anyagiakban mérhetővé tenni az Európai uniós tagságból származó előnyöket. Gyakorlatilag ezek a tevékenységek jelentik a projekt eredményeinek valódi kiterjesztését, disszeminációját.

A BNPI a megvalósítás során a hatályos jogszabályokban meghatározott tájékoztatási és nyilvánossági kötelezettségeknek eleget tesz, a tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó követelményeket rögzítő „Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei” című dokumentum, valamint az „Arculati Kézikönyv” útmutatása szerint.

Az útmutató szerint a BNPI a projekt megvalósítása során a fentiekben hivatkozott „Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei” című dokumentumban szereplő II. számú kommunikációs tervet köteles megvalósítani, valamint tájékoztatási táblát („C” típus) és a megvalósítást követően emlékeztető táblát („D” típus) köteles elhelyezni a projekt megvalósításának helyszínén/helyszínein. A III-as számú csomag az előkészítés vonatkozásában csak ajánlott tevékenységeket tartalmaz, kötelezőeket nem, de mi ennek ellenére beépítettünk néhány a csak magasabb szintű csomagokban kötelező elemet.

A BNPI kommunikációs kötelezettségeinek külső szakértő szervezet bevonásával tesz eleget.

Letölthető dokumentumok:

Meghívó - nyitórendezvény

Sajtóközlemény

Meghívó - zárórendezvény

Sajtóközlemény

Térképes kiadvány - A Mátrai TK térképe

Térképes kiadványaink megtalálhatóak Igazgatóságunk központjában, az Ökoturisztikai és Környezeti Nevelés Osztályon.

Közreműködő Szervezet:

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

KEHOP HÁT

H-1134 Budapest, Váci út 45.

www.széchenyi2020.hu