Alpesi gőte aktív védelme

Néhány hegyvidékünkön és az Őrségben élő ritka hazai farkos kétéltű az alpesi gőte (Triturus alpestris). Védett természetvédelmi státusának fokozottan védetté történő megváltoztatása jelenleg van napirenden.

Legjelentősebb élőhelyei Észak-Magyarországon, a Mátra, Bükk és Zempléni-hegységben vannak. A BNPI működési területén a '80-as évek elejétől figyelemmel kísért a faj állomány-alakulása, melyre negatív tendencia volt jellemző. A Bükk és Mátra hegységekben 1-1 nagy, több száz egyed szaporodó helyét képező élőhely volt jellemző. Ezek rendkívül sérülékenyek voltak, így védelmük ellenére (körülkerítés, vízszint megemelése, figyelmeztető táblák kihelyezése, fokozott ellenőrzés) alkalmasságuk csökkent, előbbi helyről el is tűnt a faj. Az ok halak illegális betelepítése volt. Részben e tények miatt az utóbbi évtizedben legfontosabb szaporodóhelyei az erdei utak pocsolyáiban alakultak ki, melyek rendkívül veszélyeztetettek. A Magyar Madártani és természetvédelmi Egyesület 34.sz. Bükki Helyi Csoportja a BNP Igazgatóság hathatós támogatásával több, mint 2 évtizede foglalkozik a faj átfogó védelmével- az élőhelyek felderítésével, az in-situ védelemmel, új élőhelyek kialakításával és ivadéknevelési-visszatelepítési programmal. A faj élőhelyvédelmét, mesterséges élőhelyek létrehozását az utóbbi években a BNPI látja el.

Az erdészeti feltáróutak pocsolyáiban szaporodó állatok rendkivül veszélyeztetettek. Csapadékszegény években a pocsolyák legnagyobb része kiszárad, így a gőték fejlődési alakjai elpusztulnak. A feltáróutakat használó erdészetek igyekeznek az utakon felgyűlt vizet elvezetni- ami szintén a peték, lárvák pusztulásával jár. A megoldást az utak megfelelő fenntartása (tenyészidő előtti pocsolya-mentesítése) és a pocsolyákat helyettesítő mesterséges élőhelyek létrehozása jelenti. Az alpesi gőte a félárnyékos, viszonylag sekély vizeket kedveli, ahol a behullott levelekre, növényekre helyezi petéit. Az erdőgazdálkodókkal egyeztetve 30 körüli ilyen mesterséges élőhely szolgálja jelenleg a faj élőhely-megőrzését, melyek sikeresen töltik be funkciójukat. Problémát jelent, hogy az erdészetek nem képesek az utak minőségét megőrizni, így azok folyamatosan "élőhely-csapdaként" működnek. Peterakás előtt folyamatosan át kell telepíteni a kifejlett állatokat a mesterséges élőhelyekre és megszüntetni a később biztosan alkalmatlanná váló pocsolyákat. Ha az állatok már lerakták petéikat akkor az utak használaták korlátozni kell.

Meg kell akadályozni a mesterséges élőhelyek (kistavak) szaporodási időben történő leeresztését-sajnos ezzel kapcsolatban is vannak negatív tapasztalataink. Az alkalmasságot növeli a mesterséges élőhelyek koratavaszi kitakarítása.

Természetes élőhelyeken a kifejlett kort megelőzően a mortalitási valószínűség nagyon jelentős (sokszor 100%). Ennek részben az előbb említett tények, részben a természetes predátorok az okai. Kisebb élőhelyeken (pocsolyák) a predáció 100% is lehet. A fiatal egyedek túlélése egy ivadéknevelési-majd visszatelepítési programmal lokálisan növelhető. Helyi jelentősége van a mesterséges körülmények között felnevelhető 60-100 fiatal állat szabadon bocsátásának. Az ivadék-nevelő akváriumok bemutatása, a szaporodás-fejlődés folyamatának sokoldalú dokumentálása a szemléletformálás eszköze.

A projekt a faj szaporodása, ivadéknevelése számára ideális paraméterű akváriumok berendezésével kezdődik. A gőték nászidőszakában minimális példányszámú kifejlett egyedet (általában 2 hím, 2 nőstény) befogunk és páronként 1-1 akváriumba helyezzük őket. A nőstények 2 hét alatt lerakják petéiket az akvárium növényeire, ezt követően a kifejlett állatokat természetes élőhelyükön szabadon engedjük. Ezután ellenőrzött körülmények között a petékből kikelnek a lárvák és fejlődésnek indulnak. Ideális esetben 60-100 fiatal állatot sikerül így felnevelnünk egészen a lárvális állapot végéig. Ekkor az állatokat visszahelyezzük a számukra ideális természetes, vagy mesterséges élőhelyekre.

A két évtizede folytatott védelmi gyakorlat jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a faj Bükk-hegységi állománya ismét megerősödött.

Megkezdett munkánk nyomán más hazai kutató műhelyek, PhD hallgatók, diplomázók segítenek a faj megismerésében, megőrzésében. Közleményeink, bemutató anyagaink kapcsán a kétéltűek iránti ellenszenv csökkenthető, a szemléletformálás egyik lehetséges eszköze. Fontosnak tartjuk a gazdálkodókkal történő együttműködést.