A mátrai és bükki hegyi rétek és legelők természetvédelmi kezelése infrastrukturális hátterének kialakítása - KEOP-3.2.0/09-11-2012-0015

A projekt célja, az igazgatóságnak a Mátrai TK-ben, Bükki NP-ban, Lázbérci TK-ben és Tarnavidéki TK-ben lévő saját vagyonkezelésű hegyi rétjein és legelőin az élőhelyek kezeléshez szükséges infrastrukturális feltételek megteremtése, ezáltal a Magyarországon szinte csak itt megtalálható hegyi- és dombvidéki rétek, gyepek hosszútávú természetvédelmi szempontoknak megfelelő fenntartása. 

A projektbe vont hegyi rétek és legelők a nemzeti park területén és a tájvédelmi körzetekben elszórtan, mozaikosan helyezkednek el, általában kisebb területűek. Kezelésük bérbeadással nem oldható meg, részben a speciális kezelési igények, részben az alacsonyabb gazdasági hasznosíthatósági szint, részben pedig a helyi állatállomány hiánya miatt.

A terület egy részén a kezelés optimális módja a legeltetés, hiszen ezek a gyepek a hagyományos legeltetés eredményeként alakultak ki, mégha a legeltetés feltételei egész évben nem is állnak fent.

Az állattartás alapjainak megteremtését két helyszínen tervezzük, ahol a gépi kaszálás a gépekkel nehezen megközelíthető köves hegyoldalakon nem, vagy csak nehezen valósítható meg, és gondot okoz 1.3.1. a kaszálék elszállítása, értékesítése is, mivel az az adott tájvédelmi körzetekben elfogadott kezelési tervek értelmében nem maradhat a területen. Az ősi magyar juhfajta, a fekete racka, fenti területeken történő tartása és legeltetése egyrészt génmegőrzést szolgál, másrészt lehetőséget teremthet arra, hogy a BNP és az MTK kezelési tervében megfogalmazott, illetve a NATURA 2000 gyepterületekre vonatkozó előírások maradéktalanul betartásra kerüljenek, a gyepek hosszú távon fennmaradjanak. 

A projektötlet hosszú távra tekint vissza, kidolgozása gyakorlatilag már 5-10 évvel ezelőtt elindult, de forráshiány miatt eddig megvalósítására nem került sor. A területre elkészült kezelési tervek és a BNPI vagyongazdálkodási terve is az elmúlt évtizedben ezeken a területeken a természetvédelmi szempontú legeltetéses állattartást fogalmazta meg középtávú célként. Ezért a projekt kidolgozása során viszonylag egyszerű feladata volt a BNPI-nek, hiszen csak a fejlesztési stratégiában, a vagyonkezelési tervben és a természetvédelmi kezelési tervekben elfogadott módszereket kellett a projekt kidolgozása során adoptálni.

A projekt keretében a parádi Somhegybükki-legelőn tervezzük a legeltetéses állattartás feltételeinek megteremtését, a legelőgazdálkodáshoz szükséges kiszolgáló létesítmények – téliesített nyári szállás, karám, mobil pásztorszállás – kialakítását, a víz- és amennyiben erre később lehetőség nyílik projekten kívüli forrásból az áramellátás biztosítását. A parádi területrész esetében a tervezett állattartó létesítmény közvetlen közelében fekvő, mintegy 3 hektáros ingatlan kisajátítására is sor kerül. Az ingatlan mind a természetvédelmi kezelési szempontok, mind a vízvételi szempontok miatt kiemelt jelentőséggel bír.  A Parád 0114/9 hrsz legelő művelési ágú ingatlan, amelyen a környék egyetlen ma is működő természetes forrása, a Vályús-kút található. Mivel az ingatlan bűnügyi zárlat alatt áll, megszerzése csak kisajátítással lehetséges. A kisajátítási eljárást kezdeményeztük.

Ugyancsak juhtartásra alapozott legelőgazdálkodás feltételeit kívánjuk megteremteni a Cserépfalu határában lévő Mész-hegyen a Hidegkúti fás legelő gyepterületeinek kezelésére. Ezen a területen, a déli Bükk-alján hagyományos módon, egy felhagyott, tájsebnek is beillő tufabánya felhasználásával részben tufába vájt juhhodály kialakítását tervezzük. A cserjésedéssel veszélyeztetett gyepek kezelése racka juhokkal történő legeltetéssel valósul meg itt is. A vízellátás fúrt kútból történik, az áramszükségletet aggregátor és napelemek biztosítják. A pásztorszállás a parádihoz hasonlóan mobil, szállítható, szigetelt lakókonténer lesz, amelyet a hodály közelében helyezünk el.

A legeltetéssel nem hasznosítható mátrai, bükkaljai, tarnavidéki és lázbérci területeinken kaszálással kívánjuk a megfelelő természeti állapotot fenntartani. Ennek érdekében egy komplett mobil gépsor beszerzését tervezzük, amely minden területrész kezelési igényeit képes kielégíteni és kiváltja az elavult és csak részfeladatokat ellátni képes meglévő gépsort. A területekről lekerülő kaszálékot részben a parádi és cserépfalui állattartó telepek kiegészítő és téli takarmányozására használjuk fel, az esetleges többletmennyiséget pedig lehetőség szerint értékesítjük. (A réti széna értékesítése csak több feltétel együttes fennállása esetén képzelhető el: egyszerre kell jó minőségű, jó időjárási körülmények között, viszonylag rövid távolságra szállítható nagyobb mennyiségű és jól megközelíthető helyen deponált szénát biztosítani. Ezek a feltételek a BNPI területein viszonylag ritkán teremtődnek meg, mert alacsony hozamú és nem mezőgazdasági, hanem természetvédelmi szempontból optimalizált időben történő kaszálásról beszélünk.)

A bükkaljai területeink részben a 2013. őszén záruló élőhelyrehabilitációs célú KEOP pályázatainkban érintett területeket fedik le, míg a tarnavidéki és lázbérci területek részben a 2015. tavaszán záruló szintén élőhelyrehabilitációs pályázatunkban érintett területeket fedik le. Ezen területetek kezelésére összhangban a pályázati kiírással csak az előző pályázatokban foglalt befejezési határidő után kerül sor. Ez nem jelent jelentős korlátozást a projekt tartalmával, hiszen a gépbeszerzést és azok üzembeállítását, csak 2014. őszétől, 2015. tavaszától látjuk biztosítottnak.

A gépek biztonságos tárolására gépszín kialakítását tervezzük. Az Igazgatóság egri székhelye közelében megvásároljuk az Eger 1091 hrsz ingatlant, és itt egy 377m2-es új építésű épületegységet hozunk létre.

A Parád, Somhegybükki-legelőn kiépítésre kerül az állatok elhelyezésére szolgáló téliesíthető nyári szállás. - karámrendszer, a megfelelő oltó-, illetve válogató folyosóval és befogó berendezéssel, takarmánytárolóval.

A létesítményt a Parád 076/1g kivett, udvar megnevezésű, 0,2090 ha területű ingatlan alrészleten tervezzük kialakítani. A tervezett épület bruttó területe 377,41 m². Az építmény faszerkezetű lesz, betonalapozással. Az épület részei: karámrendszer, a megfelelő oltó-, illetve válogató folyosó és befogó berendezés, takarmánytároló.

Az épület egyidejűleg 10 szarvasmarha és 50 kikérődző elhelyezésére alkalmas. A kiszolgáló személyzet számára egy mobil gulyásszállás kerül elhelyezésre, amelyben minden feltétel adott a táplálkozásra, tisztálkodásra, pihenésre. Energiaellátása részben áramfejlesztővel, részben pedig napelemmel biztosítható. Az állatok irányított legeltetése, a legeltetett terület időbeli és térbeli mozaikolása villanypásztor (akkumulátor és napelem alkalmazása mellett) kiépítésével történik. A beruházás részeként kerül kiépítése 3 db kút, itatóvályúval. A szivattyúk működtetését részben napelemekre alapozott energiaellátással, részben pedig aggregátorral tervezzük megoldani. Sor kerül 1 közeli forrás foglalására is, amennyiben a kisajátítási eljárás eredményesen zárul.

A kiépítésre kerülő nyári szállás az oldalfalait szalmabálákkal körberakva extenzív tartásban lévő állatok teleltetésére is alkalmas.

A mobil pásztorszállás szintén téliesített lesz, így az állatok téli helyben tartása is megoldható. Az egyidőben legeltetett területeket áthelyezhető villanypásztorral kerítjük körbe. A villanypásztor 4 ha terület bekerítését teszi lehetővé

A területen a Mátrai TK kezelési terve szerint 0,5 számosállat legeltethető hektáronként, a legeltetett terület nagysága kb. 33 ha. Az induló állatlétszám a tervek szerint 50 rackajuh, amelyet 100 db-ra kívánunk szaporítani. A további szaporulat értékesítésre kerül.

A kiépítendő infrastruktúra lehetőséget biztosít arra, hogy a terület kezeléséhez szükséges állatállományt legelési időben biztonságos, az időjárás viszontagságai ellen védelmet nyújtó körülmények között tarthassuk. Az állatok szálastakarmány ellátása a BNPI vagyonkezelésében lévő gyepterületekről biztosítható, az ivóvízellátás pedig a projekt keretében kiépítendő kutakról biztosítható.

Az állatállományt a BNPI tulajdonában álló, jelenleg Ipolytarnócon tartott racka juh állomány szaporításával és részleges áthelyezésével kívánjuk biztosítani.

Cserépi legelő területkezelését szintén az ipolytarnócról áthelyezendő rackanyájjal kívánjuk megoldani. A nyáj szállását a térségben hagyományos módon, tufahodály létesítésével tervezzük megoldani, amely az állatok téli-nyári elhelyezésre és a takarmány tárolására is alkalmas. A nyáj induló létszáma 52 db (50 db nőivarú és 2 db kos), ami a szaporulattal folyamatosan növekedni fog. Az állomány létszáma 150 egyedben van maximalizálva (amiben a növendék állatok is benne vannak), mivel az állattartó hely csak kis létszámú állattartásra alkalmas, illetve a kezelési tervek és a természetvédelmi szempontok sem tesznek lehetővé nagyobb állatlétszámot.

Az állatok itatása vályúból történik. Az állattartó hely közelében szükséges egy megfelelő vízhozamú csőkút kialakítása. A hodály előtt karámrendszer kerül kialakításra, ami biztosítja, hogy az állatok rendezett körülmények között tudják megközelíteni az itatóhelyet. A beteg állatok elkülönítése mobil karámban történik.

A BNPI Heves- és B-A-Z megyei hegyvidéki gyepterületeinek jó részén nem a legeltetés az optimális kezelési mód. A Bükki Nemzeti Park, a Mátrai-, a Tarnavidéki- és a Lázbérci Tájvédelmi Körzet, közel 300 hektárnyi gyepes élőhelyének a fenntartása kaszálással esetenként szárzúzással biztosítható. Az élőhelyek kezelésére komplett gépsor beszerzését tervezzük, kézi és gépi kaszával, szárzúzókkal, bálázó gépekkel és a berendezések szállítására alkalmas eszközökkel. A beszerzések során a már meglévő de elavult technológiára építve kívánjuk az új gépsort beszerezni és üzembe helyezni.

Eger - Gépszín

A gépek tárolására alkalmas gépszínt az Eger-Felnémet 1091 hrsz. belterületi ingatlanon alakítjuk ki, melyet a projekt keretében kívánunk megvásárolni. A gépszín tervezett területe 377 m². Az ingatlanon jelenleg egy rossz állapotú lakóház áll, amely elbontásra kerül. A gépek elhelyezésére szolgáló csarnokokon kívül raktár és szociális helyiségek – öltöző, mosdó, zuhanyzó, WC – kerülnek kialakításra

A projekt hatékony megvalósításához és sikeréhez elengedhetetlen a megfelelő kommunikációs eszközök alkalmazása a projekt külső és belső környezetének informálása. A tájékoztatási tevékenységek általános célja a lakossággal és minden érintettel (a projekt célcsoportjával) való folyamatos kapcsolattartás, a projekt menetéről való folyamatos tájékoztatás, melyek nagyban meghatározzák a projekt végső sikerességét és támogatottságát is.

A különböző projektek tájékoztatás tevékenységei során nyílik lehetőség a nagyközönség számára kézzelfoghatóvá és anyagiakban mérhetővé tenni az Európai uniós tagságból származó előnyöket. Gyakorlatilag ezek a tevékenységek jelentik a projekt eredményeinek valódi kiterjesztését, disszeminációját.

A BNPI mind az előkészítés mind a megvalósítás során eleget tesz a hatályos jogszabályokban meghatározott tájékoztatási és nyilvánossági kötelezettségeknek, a tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó követelményeket rögzítő „Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei” című dokumentum, valamint az „Arculati Kézikönyv” útmutatása szerint.

Az útmutató szerint a BNPI a projekt megvalósítása során a fentiekben hivatkozott „Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei” című dokumentumban szereplő II. számú kommunikációs csomagot köteles megvalósítani, valamint tájékoztatási táblát („C” típus) és a megvalósítást követően emlékeztető táblát („D” típus) köteles elhelyezni a projekt megvalósításának helyszínén/helyszínein. A II-es számú csomag az előkészítés vonatkozásában csak egy kötelező tevékenységeket tartalmaz, de mi ennek ellenére beépítettünk néhány, csak a magasabb szintű csomagokban kötelező, tájékoztatási elemet is.

A BNPI kommunikációs kötelezettségeinek várhatóan külső szakértő szervezet bevonásával tesz eleget az előkészítő szakaszban és ez a szándéka a megvalósítás során is.

Letölthető dokumentumok:

Meghívó - Nyitórendezvény, 2013.05.10.