A Ludányhalászi Öreg-tó természetvédelmi rehabilitációja

Nógrádszakál környékétől délre Ludányhalászig az Ipoly ártere kiszélesedik. E széles síkságon bekövetkezett feltöltődés alapvetően tektonikus mozgásokra vezethető vissza. A süllyedék kialakulásával egy időben megkezdődött a feltöltődés folyamata is. Az Ipoly alsó szakasz jellegű szétágazásokkal folyt át e területen, hordalékának java részét a süllyedékben lerakva. Az újholocénben a feltöltődés hatására az esésviszonyok fokozatosan kiegyenlítődtek, s az Ipoly inkább oldalazó mozgást végzett. Újabb feltöltő tevékenységet csak az árvizek idején, többszörös mederváltozás közben, a nagyobb hordalékszállítás időszakaiban folytatott. A medencét D-ről, K-ről és ÉK-ről pleisztocén kavicsterasz övezi, Ludányhalászitól DNy-ra alakult ki a pleisztocén végén a völgymedence déli kapuja.

Az Ipoly-folyó korához viszonyítva az a 250 éves időszak, melyben a mederről és a környezetéről megbízható térképek készültek, egészen elenyésző. A legrégebbi használható térképeink az Ipolyról és környékéről a XVIII. század 80-as éveiben készült (a Magyar Királyság teljes területére elkészített első katonai felmérés során, 1782–1785. között). A második katonai felmérésre 1819 és 1869. között került sor, majd 1869–1887 között végezték el a harmadik felmérést.

A folyószabályozást megelőzően a folyó hatalmas ártere csak legeltetésre, nádkitermelésre volt jó, a magasabb szinteket pedig kaszálónak használhatták. Az Ipoly az áradások idején termékeny iszapréteggel borította be az árterét, mely a legelőknek nem ártott, sőt felújította azokat, de a kaszálókat sokszor már tönkretette (a levágatlan füvet eliszapolta, a lekaszált termést és a szénát tönkretette, a földek művelhetőségét pedig teljesen kizárta).

1879-től kezdve az Ipoly mellékfolyásait is szabályozni kezdték, mely az Ipoly fejlődésében is éreztette hatását. A mellékfolyások a szabályozás előtt a hordalékanyagukat az ártéren teregették szét, mielőtt az Ipoly medrét elérték volna. A szabályozások után egész hordalékanyagukat az Ipoly medrébe juttatták, módosítva annak hordalékháztartását.

A ludányi szakaszon a folyó medervándorlása Csalár fölött volt a legnagyobb. A kitérés elérte a 300 m-es nagyságrendet, de az 1800-as évek végétől kezdődően inkább csak a kanyarok haladása révén változott

Az Öreg-tó „elődje” Halászi település DNy-i oldalánál, a domb lábánál félkörben húzódó egykori mederként (időszakos vízfolyásként) már az I. katonai felmérés térképén is kivehető. Ekkor az öblözet felszíni vizei – így az említett időszakos vízfolyás is – a Ménes-patakba torkoltak, amely Kürtpusztánál csatlakozott az Ipolyhoz. A II. katonai felmérés térképén a medermaradványt már széles mélyterületként ábrázolták, középső szakaszán állandó vízzel borítva. A korábbi felméréssel szemben ezen a térképen nem jeleztek közvetlen kapcsolatot az öblözet egyéb felszíni vizei és a tárgyi mélyterület között, így az Öreg-tó elődjének ezen időszakban feltehetőleg nem volt állandó kapcsolata a Ménes-patakkal. Magas vízállás vagy árvíz idején az északról érkező vizek átfutva a domb lábánál húzódó egykori medren szabályozatlanul kerültek a Ménes-patakba. A II. katonai felmérés szerint a Ménes-patak lényegesen délebbre, Pösténypuszta É-i oldalán torkollott az Ipolyba.

A III. katonai felmérés szerint időközben elvégezték az öblözet déli részének vízkormányzását. A szabályozás szerint a domb lábánál húzódó félköríves egykori folyómederbe jutó felszíni vizeket a tó (mélyterület) D-i oldalánál kiinduló kiépített csatornán keresztül vezették le a Ménes-patakba, amely az Ipolyba juttatta a vizeket. Ezen időszakban a település É-i oldalán állandó vizű vízfolyásokat nem jelez a térkép, azaz a Nyerges-patak É-i része még nem fedezhető fel.

Feltehetően az 1950-70-es években megtörtént a ludányi öblözet teljes körű vízszabályozása, amelynek keretében a Ludányhalászitól É-ra lévő mélyterületek vizét a Nyerges-patak É-i szakasza gyűjti össze. A patak medrét feltehetően egy egykori folyómeder-ág, illetve az öblözet egy jellemző, időszakos vízfolyása felújításával, kotrásával alakíthatták ki. Ennek köszönhető, hogy néhány szakasza – pl. Ludány településrész DNy-i sarkától kezdve az Öreg-tó torkolatáig – csatornaszakasz jellegű. A patak D-i (az Öreg-tóból leágazó) ága azonos a már 1880-as évek előtt kialakított csatornaszakasszal.

A fentiek alapján az Öreg-tó közel azonos formában és helyen 250 évre visszamenőleg azonosítható. A tó jellegének erősítése (és a mocsaras jelleg háttérbe szorítása) érdekében a Nyerges-patakot az említett szabályozás keretében a tóba vezették, a medrét kimélyítették, valamint a meder déli harmadában egy alacsony töltést emeltek, melyen földút fut. A töltésbe épített csőátereszen jut ki a víz a holtág eredeti medrének részét képező alsó szakaszra, mely jelenleg csak árvíz idején kerül víz alá.

A szabályozást követően a tó értéke fokozatosan megnövekedett, így a tó környezetében mind a horgászat, mind a pihenés és a rekreációs tevékenység előtérbe került.

Az első írásos emlékek szerint a XIII. században az Árpád-háziak királyi halászokat neveztek ki, és halász-településeket létesítettek; ezek egyike volt Halászi község (a mai Ludányhalászi). A későbbiekben a folyó mindenkori gazdája adott bérleti jogot a halászatra, amely – mint kenyérkereső foglalkozás – az 1950-es évektől hanyatlásnak indult. A generáció kihalásával és a jogszabályok módosulásával 1952-től a horgászok vették birtokukba a folyót. Ekkor alakult meg a MOHOSZ Ipolymenti Intéző Bizottsága is, mely balassagyarmati székhellyel az egységes gazdálkodás megvalósításán munkálkodott. A folyó halászati jogát a minisztérium ekkor a MOHOSZ-nak engedte át, az pedig az intéző bizottságot bízta meg a teljes magyarországi Ipoly-szakasz horgászati kezelésével.

Korábban három Nógrád megyei (a szécsényi II. Rákóczi Ferenc, a balassagyarmati Mikszáth Kálmán és az ipolyvecei Szondy György Horgász Egyesületek), valamint két Pest megyei (a vámosmikolai és a szobi) horgászegyesület működött a folyón. 1998-tól eggyel bővült a Nógrád megyei (Őrhalom) egyesületek száma. Az egyesületek aktív védnöki munkát végeznek a vízen, a vízminőség figyelésen, a haltelepítések segítésén, a társadalmi halőrzésen, az ivadékmentésen keresztül.

Az Öreg-tó 2009. évben került a BNPI vagyonkezelésébe, így a természeti értékek védelmének prioritása ezen időponttól számítható.

A Ludányhalászi Öreg-tó a Középső-Ipoly-völgy legjelentősebb állóvizei közé tartozik. Természetes holtág eredete valószínűsíthető, jelenleg a Nyerges-patak folyik át rajta. A múltban többször is részleges kotrás történt a tó medrében. A tó az Ipoly hullámterén található, a folyó árvizei rendszeresen érintik. Árvizek idején a tó medréből kilépő víz a lakóterület egyes ingatlanjait és infrastruktúráját is veszélyezteti. A természeti folyamatok és emberi hatások eredményeként az Öreg-tó jelenleg egy olyan vizes élőhely, mely komoly természeti értéket képvisel, de jelentős természetvédelmi problémák is érintik. A tó déli partvonalának kétharmada Ludányhalászi belterületéhez csatlakozik, így a tó fontos része a falu életének. Évtizedek óta horgászati hasznosítás folyik a tavon, a halászati jogot a II. Rákóczi Ferenc Horgászegyesület gyakorolja. Ez az egyesület az Ipoly folyón és völgyében Ipolytarnóctól Patvarcig gyakorolja a halászati jogot, a Középső-Ipoly-völgy legjelentősebb civil szervezeteként.

Nem kétséges, hogy egy, az Öreg-tó területére tervezett természetvédelmi célú projekt csak megfelelő társadalmi támogatottsággal lehet sikeres. A Bükki NPI az Öreg-tó természetvédelmi kezelését hosszú távon csak az Önkormányzat és a horgászegyesület együttműködésével tudja megoldani. A tó fekvése, eddigi hasznosítása, a lakosság és a horgásztársadalom kötődése mind azt erősítik, hogy a tavon olyan természetvédelmi kezelés valósuljon meg, amely a természetvédelmi célok elsődlegessége mellett továbbra is kielégíti fenti társadalmi csoportok egyes igényeit is.

Mivel a BNPI csak 2009-ben vált a terület vagyonkezelőjévé a hasznosításba számottevő beleszólása nem volt. Vagyonkezelőként legfontosabb feladatnak a tó ökológiai állapotának helyreállítását tartjuk, melyet jelen projekt segítségével szeretnénk megvalósítani. Az önkormányzattal és horgászegyesülettel közösen ki kívánunk alakítani egy olyan hasznosítási rendet, amely nem szűnteti meg a környék lakóinak szerzett jogát a horgászatra, azonban azt csak a természetvédelmi szempontok elsőbbsége mellett gyakorolhatják. Horgászatra, kirándulásra a tónak a településsel közvetlenül érintkező partszakasza lesz csak kijelölve, a többi partszakaszon a horgászat nem lesz engedélyezve. Ugyanígy a lakótelkek melletti területen jelöljük ki a projektből létrehozni tervezett tanösvény nyomvonalát. A településsel közvetlenül nem érintkező partszakaszok és vízterek kizárólag természetvédelmi célokat szolgálnak. Fontosnak tartjuk, hogy a védett természeti területek környezetében élő emberek ne érezzék úgy, hogy természet védelme a területről való kizárásukat jelenti, hanem megfelelő szabályozás mellett használhassák ezeket a területeket és részt vállaljanak annak fenntartásában – például az inváziv fajok irtásával, a területet érő szennyeződések rendszeres eltávolításával, rendezett, tiszta környezet fenntartásával.

A tavon jelenleg uralkodó folyamatok az erős feltöltődés, növényi tápanyagokkal való terheltség, időszakos oxigénhiány kialakulása, mocsarasodás. Ezek a folyamatok természetvédelmi és halászati szempontból egyaránt kedvezőtlenek, a tóval érintkező lakóterület miatt pedig a problémák felerősödve jelentkezhetnek. Az erős mocsarasodás jelenleg egyes természeti értékek térnyerését biztosítja a tavon (pl. diverz mocsári növényzet, egyes kétéltű- és madárfajok), azonban egyes növényzeti típusok (pl. vízitök-hínár), illetve egyes halfajok visszaszorulását is okozza. A tó jelenlegi képe azt mutatja, hogy a korábbi (10-20 éve végzett) részleges mederkotrások kifejezetten változatosabbá tették a vízi élőhely komplexumot, több értékes faj csak, vagy elsősorban, a mélyebb, nyílt vizű foltokat népesíti be.

Komoly problémát jelent a település közvetlen szomszédsága, így a tó egy részének intenzív látogatottsága, különböző eredetű szennyeződésekkel történő terhelése is. A lakott területekhez közeli mederrészeken jelentős mennyiségű hulladék halmozódott fel, a szomszédos állattartó telepről, illetve feltételezhetően lakóépületekből pedig, folyékony, nagy növényi tápanyagtartalmú szennyezőanyagok kerülnek a tóba. A szomszédos földrészleteken folyó legeltetéses szarvasmarhatartás szintén megoldandó kérdéseket vet fel.

A Nyerges-patak vizével érkező, illetve a tó környezetéből bekerülő hordalék a meder jelentős feltöltődését okozta, a tápanyagterhelést pedig a nyaranta fellépő vízvirágzás jelzi. Több inváziós növényfaj is jelen van a parti vegetációban, melyben azonban nagyrészt még a természetes növényzet fajai dominálnak. A kedvezőtlen folyamatok csökkentése tehát természetvédelmi szempontból kívánatos, a projekt során a víztér természeti állapotának javítása, az élőhely-mozaik változatosságának növelése, a Középső-Ipoly-völgy védett, Natura 2000 és egyéb értékes fajai természetvédelmi helyzetének javítása az elsődleges cél. Ezen célok elérését, megítélésünk szerint az Öreg-tavon részleges kotrással segíthetjük elő. A műtárgyak építése mind a természetvédelmi célú vízkormányzás, mind az árvizek kártétel nélküli levonulásának biztosításához szükséges.

A projekt megvalósításával a tó és közvetlen környezete mentesíthető a terhelésektől és az új állapot lehetővé teszi a használókkal kötendő  megállapodást a jó állapot fenntartására. Szándékunk szerint a Ludányhalászi Öreg-tavon egy olyan természetvédelmi mintaterületet hozunk létre, amelynek hatása a teljes Középső-Ipoly-völgy természetvédelmére kisugárzik. A jelenlévő társadalmi szereplőkkel történő sikeres együttműködés jótékony hatással lehet a térséget érintő Natura 2000 területek, illetve a BNPI jövőbeni védetté nyilvánításainak megítélésére. A Natura 2000 hálózat részét képező Öreg-tó természetvédelmi célú helyreállítása fentiek miatt indokolt. A jelölő élőhelyek és fajok, valamint további fokozottan védett és védett fajok természetvédelmi helyzetének javítása mellett a horgászati és turisztikai hasznosítás lehetőségének csak korlátozott fenntartása is a projekt célja. Ezt megcélozva az Öreg-tó mintaterületként szolgálhat a hasonló, Natura 2000 besorolású vízi és vizes élőhelyek társadalmilag is támogatott fejlesztéséhez. A természetvédelmi fejlesztések a tó mellett alkalmi jelleggel működő kavicsbányászati tevékenység szabályos keretek közé történő szorítását is támogatják.

A projekt közvetlen célja a 15,4 ha kiterjedésű Ludányhalászi Öreg-tó természetességi állapotának javítása a vízminőség javításán, az élőhelyi változatosság növelésén, az inváziós növényfajok visszaszorításán keresztül, a terület többcélú, rendezett hasznosítási feltételeinek megteremtése mellett. A program a következő elemeket tartalmazza: mederkotrás, vízszintszabályozó műtárgy építése, öblök kialakítása a mederben, kubikgödrök kialakítása a szárazon álló mederrészben, kétéltű telelőhelyek kialakítása, inváziv növények gépi és kézi kaszálással, szelektív vegyszerhasználattal történő visszaszorítása, bemutató táblák elhelyezése. A program elsődleges célja, hogy az Öreg-tóban és annak partján élő az élőhelyvédelmi irányelv III. mellékletében szereplő madárfajok, Natura 2000-es fajok, védett növény-, valamint védett és fokozottan védett állatfajok jelenlegi állományait megőrizzük, és azok növekedését elősegítsük. A helyreállítás után lehetővé válik már eltűnt értékes fajok újbóli megtelepedése, illetve a területen eddig elő nem forduló, de az élőhelyi viszonyoknak megfelelő ritka fajok megjelenése is. Mindezek az érintett élőhely biológiai sokféleségének növekedéséhez vezetnek.

A projekt távoli célja a tervezési terület állapotromlásának megállítása, az élőhelyek és a védendő fajok kedvező természetvédelmi helyzetének hosszú távú biztosítása.

A beavatkozás eredménye folyamatos kezelés mellett hosszútávon fenntartható. A célkitűzések megvalósíthatóságát az előzetes vizsgálati dokumentáció adatai is alátámasztják. A felszín alatti vizek és a mederiszap minősége megfelelő, nem tartalmaznak határérték feletti mennyiségben szennyező és toxikus anyagokat. A tó vize a vizsgálatok idején általános vízkémiai vizsgálatainak eredményei szerint az Öreg-tó vize a terhelt, de tűrhető kategóriába sorolandó a nitrát- és a nitrit-tartalma, viszont szennyezett a foszfát- és a vastartalma tekintetében. A tó vizében a klorofill-a kimutatási érték alatt volt meghatározható. A mikroszkópos biológiai vizsgálat szerint a tó vizében igen kevés egysejtű alga található, viszont igen sok gömb és pálcika alakú, szabadon úszó baktérium. A víz minősítése a vizsgálat alapján: oligotrofikus (szűken termő) víz. Az oligotróf (oligotrofikus) víz a kevés tápanyagot tartalmazó vizeket jelöli. Az Öreg-tó vízminőségében kimutatott oligotrofikusságot a vizsgálat időszakában jellemző árhullám okozta. A nagy mennyiségű, jelentős sodrású víz a vízgyűjtőből bemosódó szerves anyagokat és a tóban termelődő szerves anyagok lebomlásából származó tápanyagokat kimosta. Ennek megfelelően az eutrofizálódás mértékét jelző, a fitoplankton vagy bentikus eutrofizálódás esetén a rögzült algák, vízinövények egységnyi térfogatra, területre vonatkoztatott a-klorofill érték is igen alacsonynak, kimutatási érték alattinak bizonyult. A projekt célja többek között a településről és a mezőgazdasági területekről származó szennyezés csökkentése. Ez, és az áradások okozta hígulás biztosítja, hogy a tó vize megfelelő állapotú legyen, potenciális lehetőséget biztosítson a természetvédelmi szempontból értékes fajok elszaporodásához, illetve megtelepedéséhez.

Az iszap anyagának elemzése szerint az sem tartalmaz határértéket meghaladó, vagy azt megközelítő mennyiségben szennyező, vagy toxikus anyagokat, tehát a tervezett töltésépítésre felhasználható. A projekt célja a Natura 2000 területen lévő, védett, fokozottan védett és az élőhelyvédelmi irányelvben szereplő fajoknak otthont adó vizes élőhely természeti állapotának javítása, feliszapolódásának, szennyeződésének mérséklése, az értékes fajok szaporodása, visszatelepedése feltételeinek megteremtése. Fentiek alapján a célkitűzések illeszkednek a pályázati konstrukció, az EU és a hazai szakpolitikák célkitűzéseihez, hozzájárulnak azok eléréséhez.

A projektmenedzsment szervezet élén a BNPI igazgatója, Grédics Szilárd áll, aki egy személyben jogosult minden, a projekt megvalósítását érintő végső döntés meghozatalára. A projektmenedzsmenttel (igazgatóságon belül és kívül) kapcsolatos napi kapcsolattartást, illetve a projektmenedzsment szervezet közvetlen irányítását, más futó projektekkel való összehangolását, a döntések előkészítését Dudás György, igazgatóhelyettes végzi. A Nógrádi Tájegységben folyó beavatkozás előkészítésének a felelőssége, a teljesítések első szintű igazolása Judik Béla tájegységvezetőnek, vagy megbízottjának Harmos Krisztián területi felügyelőnek a feladata. Az igazgatóhelyettes napi munkáját az intézményen belül Veres Péter pályázatkezelési osztályvezető segíti.

Az igazgatóhelyettes közvetlen irányítása alá tartozik a közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott projektmenedzsmentet ellátó cég, amelynek feladatai a következők:

- közreműködés a tenderdokumentációk összeállításában, a közbeszerzési szakértővel, valamint a megrendelő által kinevezett témafelelőssel együttműködésben, az ehhez szükséges egyeztetések megszervezése;

- a közbeszerzési eljárások lefolytatásának koordinációja együttműködésben a megrendelővel, illetve a megrendelő által megbízott közbeszerzési szakértővel;

- vállalkozói szerződések megkötésének előkészítése;

- a projekt vállalkozóinak koordinációja, közöttük és a megrendelő közötti kapcsolattartás, szervezési feladatok és egyeztetések lefolytatása;

- állandó beszámolási tevékenység a megrendelő kapcsolattartója részére a vállalkozók és beszállítók tevékenységével és előrehaladásával kapcsolatban;

- a projekt lebonyolítása során szükséges adminisztrációs feladatok ellátása, illetve koordinálása;

- folyamatos kapcsolattartás a Közreműködő Szervezet erre a feladatra kinevezett projektmenedzserével;

- a projekt során szükséges közbenső beszámolók, jelentések, valamint a szakmai elszámolások elkészítése;

- részvétel a projekt keretei között megrendezett fórumokon, szükség szerint előadások megtartása

– a megbízásban szereplő feladatok teljesítését bemutató részjelentések és zárójelentés elkészítése.

- a projekthez kapcsolódó közbeszerzési feladatokat ellátó szakértő, szakértő cég felügyelete, irányítása

- a projekthez kapcsolódó tájékoztatási és PR tevékenységben közreműködő alvállalkozó felügyelete, irányítása

A pályázat megvalósításában közreműködő alvállalkozók kiválasztása a Kbt. előírásainak megfelelően fog történni. Ennek biztosítása érdekében, rendelkezésre álló, megfelelő képzettséggel rendelkező szabad humán kapacitás híján, a pályázó külső közbeszerzési szakértőt kíván a projekt keretei között foglalkoztatni. A menedzsment struktúrában a közbeszerzési szakértő feladata lesz az összes előkészítési tevékenységhez kapcsolódó közbeszerzési eljárás teljes körű lebonyolítása. A projekt sikeres megvalósításának egyik alappillére a megfelelő alvállalkozók kiválasztása és a velük kötött szerződések alapos kimunkálása. Ebben nagy szerepe lesz a közbeszerzési szakértőnek, ezért nagyon nagy gondot fordítunk a megfelelő referenciákkal rendelkező szakértő kiválasztására.

A projekt előkészítése és megvalósítása 3 fő szakterületet ölel fel:

- Természetvédelmi, mérnöki

- Gazdasági

- Jogi

A projekt hatékony megvalósításához és sikeréhez elengedhetetlen a megfelelő kommunikációs eszközök alkalmazása a projekt külső és belső környezetének informálása. A tájékoztatási tevékenységek általános célja a lakossággal és minden érintettel (a projekt célcsoportjával) való folyamatos kapcsolattartás, a projekt menetéről való folyamatos tájékoztatás, melyek nagyban meghatározzák a projekt végső sikerességét és támogatottságát is. A különböző projektek tájékoztatási tevékenységei során nyílik lehetőség a nagyközönség számára kézzelfoghatóvá és anyagiakban mérhetővé tenni az Európai Uniós tagságból származó előnyöket. Gyakorlatilag ezek a tevékenységek jelentik a projekt eredményeinek valódi kiterjesztését, disszeminációját.

A BNPI mind az előkészítés mind a megvalósítás során a hatályos jogszabályokban meghatározott tájékoztatási és nyilvánossági kötelezettségeknek eleget tesz, a tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó követelményeket rögzítő „Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei” című dokumentum, valamint az „Arculati Kézikönyv” útmutatása szerint.

Az útmutató szerint a BNPI a projekt megvalósítása során a fentiekben hivatkozott „Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei” című dokumentumban szereplő II. számú kommunikációs tervet köteles megvalósítani, valamint tájékoztatási táblát („B” típus) és a megvalósítást követően emlékeztető táblát („D” típus) köteles elhelyezni a projekt megvalósításának helyszínén/helyszínein.

A BNPI kommunikációs kötelezettségeinek külső szakértő szervezet bevonásával tesz eleget.

Letölthető dokumentumok:

Záró kifizetési kérelem

Záró Beszámoló

Meghívó_zárórendezvény

Plakát