A közösségi részvétel növelése az özönnövényekkel kapcsolatos kezelésekben a Középső-Ipoly völgyben

NatuRegio

Előzmények

A német Alfred Toepfer Természetvédelmi Akadémia (NNA) által meghirdetett NatuRegio_floodplains szakmai ösztöndíj keretében (link: http://www.naturegio.nna.de/) , munkatársunknak, Schmotzer Andrásnak 2011. májusában lehetősége nyílott arra, hogy Németországban vizes témájú természetvédelmi projekteket, kezeléseket tanulmányozzon védett és Natura 2000 területeken az Elba, a Duna és a Rajna mentén. A projekt során német szakemberek segítségével egy „kis-projekt” előmunkálatai is megkezdődtek, melyet a programban résztvevő 8 közép-és dél-európai fiatal szakember 2011 második félévében megvalósíthatott a támogatók anyagi segítségével.

2011 júliusában, a Duna-deltában megtartott határon átnyúló szeminárium keretében a projektben résztvevők a kis projektjeiket véglegesítették, majd hazájukba hazatérve a projekt megvalósítását is megkezdték. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság adottságai és a pályázó regionális tapasztalatai alapján a projekt célterületének a Duna harmadik legnagyobb hazai mellékfolyójának tekinthető Ipolyt illetve annak természetes hullámterét választottuk.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága, partnerségben az Állami Szlovák Természetvédelemmel 2010-ben, a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében, az Ipoly vízgyűjtő felső- és középső részének vizes élőhelyein komplex kutatási programot valósított meg (ITT), ennek keretében özönnövény felmérő munkákat is végeztünk.

Az inváziós fajok világszerte az egyik legjelentősebb veszélyforrásnak tekinthetők a biológiai sokféleség szempontjából. A vizes élőhelyek, kiemelten a folyóvölgyek (mint ökológiai folyosók) kiemelt élőhely-komplexeknek tekinthetők az élővilág megőrzése, fenntartása szempontjából. Másrészt viszont, az egyik legsérülékenyebb élőhelyek, melyek természetességét az inváziós fajok jelentősen veszélyeztetik. Az inváziós fajok kontrollja és visszaszorítása (kezelése) az Európai Unió 2020-ig tartó programjának kiemelt prioritásaként is jelentkezik (l. EU biodiverzitás stratégiájának 5. célfeladata; COM (2011) 244 végső változat).

Míg a tudományos háttér az inváziós növényfajok (= özönnövények) esetében többnyire ismert (elterjedésük, veszély potenciáljuk), addig elmondható, hogy ez a szakmai tudás többnyire nem / vagy csak korlátozottan érte el az érintetteket (földtulajdonosok, földhasználók, kezelők). A projekt fő feladata ennek az “informális hézagnak” a betöltése, mely a “tudományos háttér” és a “kezelési gyakorlat” között feszül. Mindez azt célozta, hogy a Középső-Ipoly-völgyben a közösségi részvétel növekedjen az inváziós növényfajokkal kapcsolatos kezelések tekintetében. Az özönnövényekkel kapcsolatos problémák nem oldhatók meg közösségi támogatás nélkül, de e közösségeket először képezni szükséges. Általánosságban elmondható, hogy a megfelelően tájékoztatott és motivált közösségek egy hatékony, alacsony költségű, passzív monitorozásra képes hálózatot tudnak alkotni. Ismeretes, hogy a leghatékonyabb természetvédelmi célkitűzéseket a biológiai sokféleség védelmében helyi szinteken lehet megvalósítani. A projekt elsősorban a helyi magángazdálkodókat és állami kezelőket célozta meg, annak érdekében, hogy a jövőben a közösségi részvétel és felelősség növekedni tudjon az özönnövények visszaszorítása területén.

A projekt célkitűzései az alábbiak:

• a Középső-Ipoly-völgyben gazdálkodó földtulajdonosok és földhasználók ismeretanyaga bővüljön a terület természetvédelmi értékeivel és az azokat veszélyeztető inváziós növényfajokkal kapcsolatban;
• a hagyományos gazdálkodás jelentőségének, szerepének értékelése, mely a hatékony inváziós védekezés és megelőzés alappillérének tekinthető (korai észlelés, fenntartható gazdálkodás);
• a jelenlegi földhasznosítás kiértékelésével, az inváziós fajok visszaszorítását / megelőzését elősegítő kezelési javaslatok kidolgozása a területhasználók, az önkormányzatok, a civil szervezetek és a lakosság számára. A fórum során a gazdálkodókra vonatkozó, témával kapcsolatos agrár-környezetvédelmi előírások (AKG, Natura 2000) értékelése is megtörténik az özönnövények vonatkozásában;
• A különböző érintettek álláspontjának megismerése és kérdéseikre adott válasz révén, egyfajta dialógus alakul ki, melynek legfontosabb eredményeit a területre vonatkoztatott “természetvédelmi gazdálkodási gyakorlati útmutatóban” foglaljuk össze. A projekt során kialakuló dialógus a jövőben a térségben folytatott természetvédelmi jellegű feladatok sikerességét is megalapozhatja;
• Az özönnövényekkel kapcsolatos oktatás, képzés kiemelt prioritással bír a projekt során (a jelenkor diákjaiból lehetnek a jövő gazdálkodói a területen). Alap- és középfokú képzésben résztvevő diákok számára terepi bemutatót és osztálytermi foglalkozást tartunk, mely részfeladat során demonstrációs anyagok is elkészülnek, melyeket az oktatók a jövőbeli munkájuk során is fel tudnak használni;
• A projekt megalapozhatja a folyamatos párbeszédet a természetvédelmi kezelő (BNPI) és a helyi közösségek között (gazdálkodók, önkormányzatok, lakosság, civil szervezetek).

A projekt eredményei

1. Gazdálkodókkal folytatott interjúk

A Natura 2000 területen kezelést folytató gazdák gazdálkodási gyakorlatát és beállítottságát anonim interjúk révén vizsgáltuk. Hét gazdálkodóval folytattunk interjúzást (az általuk érintett terület nagysága az Ipoly-völgyben több mint 500 hektár), melynek tapasztatait mind a kiadvány összeállításában, mind pedig a gazdálkodói fórum megtartásában hasznosíthattuk. Összességében a gazdálkodók ismeretanyag – a meglévő heterogenitás mellett is – eléggé szegényes a Natura 2000 tekintetében (pl. Milyen fajok és élőhelyek alapján lett a terület kijelölve Natura 2000 területté? Milyen természetvédelmi / gazdálkodási elvárásoknak kell megfelelni a területen?). Az özönnövények, illetve az általuk okozott természetvédelmi és gazdasági kár jelentőségét a gazdálkodók alábecslik a területen.

2.Terepi képzés, oktatás

Az özönnövények jelentős részét a lakosság nem vagy alig ismeri. Az oktatás, képzés szerepét mindenképp növelni kell, hiszen ismeretanyag nélkül hatékony kezelést nem lehet megvalósítani. A projekt során a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola diákjaival  és szakpedagógusaival 2011. október 8-án – tanórán kívüli tevékenység keretében – terepi bemutatót tartottunk a Pösténypusztánál az Ipoly árterületén. (részleteket lásd ITT)  Az egri Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban előadás során ismertettük a diákokkal az özönnövényeket és az általuk okozott természeti és gazdasági károkat.

3.Kiadvány

A figyelemfelhívás és az egyszerű üzenetek megfogalmazásának legeredményesebb formájának a kiadványok tekinthetők. A projekt során elkészült egy 6-oldalas illusztrációkkal felvértezett kiadvány 1000 példányban, „Szépséges szörnyetegek” témacímen (PDF). A kiadványban ismertettük a Középső-Ipoly-völgy leggyakoribb özönnövényeit és hat egyszerű pontban ismertettük a gazdálkodókkal, területkezelőkkel a megelőzés és védekezés lehetőségeit.

4.Fórum

A projekt során gazdálkodói fórumot szerveztünk meg 2011. november 23-án Szécsényben, ahol az özönnövények által okozott veszélyforrásokat, a kezeléssel kapcsolatos feladatokat (elvárásokat), technológiákat kívántuk értékelni regionális szinten a Középső-Ipoly-völgy tekintetében ( ITT )

Az előadások tematikáját, felhasználva az interjúzás során szerzett tapasztalatainkat, úgy állítottuk össze, hogy a gazdálkodók, területkezelők hasznos információkhoz és visszajelzésekhez jussanak. A fórumon 28 személy vett részt, képviselve a magángazdálkodókat, a hatóságokat (környezetvédelmi-természetvédelmi és vízügyi hatóság; mezőgazdasági hivatal), az állami kezelőket (vízügyi kezelő, nemzeti park igazgatóságok) és a civil szervezeteket.

A fórum során lehetőség nyílt az elhangzott témák megvitatására, melynek révén reményeink szerint a Natura 2000 területek megfelelő kezelésének fenntartásával, fejlesztésével az özönnövények problematikájának kezelését is előre vihetjük a térségben a gazdálkodók és kezelők együttműködésével.

5.Szakmai feladatok

A projekt eredményeit nem csak a már ismertetett kiadvány (leporelló) tekintetében tartottuk fontosnak bemutatni, hanem szakmai, tudományos fórumokon is ismertettük az özönnövények térképezésében szerezett tapasztalatainkat.

• 2011. november 8-án az Eszterházy Károly Főiskola Biológiai intézete által szervezett Magyar Tudomány Napján (link: http://www.ektf.hu/mtu/?q=biologia_intezet) „A növényi inváziók szerepe a természetvédelmi kezelés gyakorlatában” címen tartottunk előadást kutatóknak és a főiskola hallgatóinak.
• 2012. december 12-én a Magyar Biológiai Társaság Botanikai Szakosztályának 1449. szakülésén az ELTE Füvészkertjében Schmotzer András és Harmos Krisztián tartott előadást az „Özönnövény mintázatok az Ipoly folyó középső szakaszán” témacímmel.

A projekt támogatói: