A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság jogállása

Mindenekelőtt szükséges, hogy megkülönböztessük a nemzeti parkot és a nemzeti park igazgatóságot. A nemzeti park egyfajta országos jelentőségű védettségi kategória. A védett természeti területek a védelem kiterjedtségének, céljának, hazai és nemzetközi jelentőségének megfelelően az alábbi kategóriákba tartozhatnak:

• nemzeti park
• tájvédelmi körzet
• természetvédelmi terület
• természeti emlék

A nemzeti park igazgatóságok a vidékfejlesztési miniszter irányítása alatt működő önálló jogi személyek, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szervek. Ma Magyarországon tíz nemzeti park igazgatóság működik. A nemzeti park igazgatóságok olyan természetvédelmi kezelési és vagyonkezelési feladatokat ellátó állami szervek, amelyek Természetvédelmi Őrszolgálatot működtetnek.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság alaptevékenysége körében

a) ellátja

aa) a védett és fokozottan védett természeti értékek, védett és fokozottan védett természeti területek, a Natura 2000 területek, valamint a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó területek és értékek természetvédelmi kezelésével kapcsolatos feladatokat, kivéve azokat a feladatokat, amelyeket más szerv vagy természetes személy köteles ellátni,

ab) a vagyonkezelői feladatokat a vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú vagyontárgyak tekintetében,

ac) a miniszter körzeti erdő- és vadgazdálkodási tervvel kapcsolatos jogkörét érintő előkészítő feladatokat;

b) ellátja továbbá

ba) a természetvédelmi kutatással,

bb) az élőhelyek kialakításával és fenntartásával, valamint

bc) a sérült, károsodott élőhelyek helyreállításával, valamint rehabilitációjával kapcsolatos feladatokat;

c) vezeti a működési területén lévő védett természeti területek és természeti értékek nyilvántartását, gondoskodik a természetvédelmi célú nyilvántartások vezetéséhez szükséges elsődleges és másodlagos adatgyűjtésről, illetve működteti a feladatkörével összefüggő területi monitoring és információs rendszert, együttműködik más információs és ellenőrző rendszerekkel;

d) közreműködik továbbá

da) az erdővagyon-védelmi tevékenységben,

db) a természetvédelmi szempontból védetté nem nyilvánított természetes növény- és állatvilág (vadászható, halászható vad- és halfajok, az ősi hazai háziasított állatfajok, fajták és ezek génkészletei) védelmében;

e) véleményezi a kiemelt térségekre vonatkozó, a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot, a kiemelt térségek és a megyei területrendezési tervet, a helyi építési szabályzatot, valamint a településrendezési terveket;

f) együttműködik a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekkel azok külön jogszabályban meghatározott kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos feladatainak ellátásában;

g) kapcsolatot tart természetvédelmi kezelési feladatokat ellátó más szervezetekkel és természetes személyekkel;

h) segítséget nyújt a természet védelmével kapcsolatos feladatok ellátásához a helyi önkormányzatoknak.

A nemzeti park igazgatóságok működési területei az egész országot lefedik, tehát nemcsak a valamilyen védelem alatt álló területeket. Ennek az az indoka, hogy egyrészt vannak terület nélkül védett értékek (pl.: állat- és növényfajok) , másrészt az igazgatóságoknak nemcsak a védett természeti területeken vannak feladatai. Ebből következik, hogy a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található egy nemzeti park, több tájvédelmi körzet és egyéb védett természeti terület is.

A kiemelt védettség kötelezettséggel, korlátozással jár együtt, melyeket részben a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) és egyéb egyéb jogszabályok, részben a védettséget kimondó jogszabály, részben pedig a természetvédelemért felelős hatóságok állapítanak meg. A védettségből eredő kötelezettségek többnyire passzívak, tehát negatív tartalmúak, de sor kerülhet pozitív tartalmú kötelezettségek létesítésére is. Az eseti határozatok mindkét típusú kötelezettséget előírhatják.

Védett természeti területen nem feltétlenül szükséges mindenfajta tevékenység ex lege tilalmának vagy korlátozásának kimondása, ehelyett egyes tevékenységek engedélyhez vagy szakhatósági hozzájáruláshoz köthetőek. Védett természeti terület esetén általánosan jellemző az engedélyhez, szakhatósági hozzájáruláshoz kötött, kivételes a szabad tevékenység gyakorlás.

A Tvt. meghatározza a védett természeti területen található erdőkre vonatkozó különleges szabályokat, felsorolja a védett természeti területen természetvédelmi hatósági engedélyhez, vagy hozzájáruláshoz kötött tevékenységek körét.

Fokozottan védett természeti területen - a természetvédelmi kezelésen kívül - más tevékenység általában nem végezhető.

A védelem többnyire a fentieknek megfelelően a tulajdon, használat szükségszerű korlátozásával jár együtt. A tulajdonjogi, használati korlátozások körét a jogszabályok részletesen felsorolják, megjelölve a kártalanítási kötelezettséget is.

A természet védelmével összefüggő legfontosabb jogszabályok a következők:

• A természetvédelmi szakterületre vonatkozó jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek jegyzéke