Védettséget kaptak a kaptárkövek

Védettséget kaptak a kaptárkövek

Hazánk egyes tájain a környezetükből kiemelkedő sziklák, kőtornyok felületébe valaha fülkéket faragott az ember. Az ilyen fülkékkel – s néhol a fülkéken kívül még kőbe vésett csatornákkal, lyukakkal, kőüstökkel, tál alakú mélyedésekkel vagy éppen sziklahelyiségekkel – rendelkező földtani-felszínalaktani képződményeket nevezik összefoglalóan kaptárköveknek. A kaptárkövek nem csak földtani, felszínalaktani és tájképi, hanem kultúrtörténeti jelentőséggel is rendelkeznek, hiszen a fülkék egy korábbi időszak emberi kultúrájának, az e kultúrában élők tevékenységének a nyomai. Jelenleg még nem tisztázott egyértelműen, hogy a sziklafülkék és a hozzájuk kapcsolódó egyéb faragások gazdálkodási tevékenységhez (méhészet) kötődnek, vagy kultikus, szakrális rendeltetésük volt-e.

A kaptárkövek a magyar tájak különleges természeti értékei, s egyben rejtélyes kultúrtörténeti emlékei. E fülkés sziklákkal legnagyobb számban a Bükk hegység déli előterében, a Bükkalján találkozhatunk: e tájon eddigi ismereteink szerint 41 lelőhelyhez köthetően 82 sziklaalakzat felületébe 479 fülkét faragtak a régmúlt korok emberei. A kaptárkövek kisebb csoportja Pest megyében – a Tétényi-fennsíkon, a Budai-hegységben, a Pilisben és a Visegrádi-hegységben – lelhető fel. Az itteni 17 előfordulás 31 sziklaalakzatába vésve 86 fülke vált ismertté. A fenti két, csoportosnak tekinthető előforduláson kívül néhány szórványlelőhely is ismert Abaújszántó, Salgótarján, Csákvár és Tihany környékéről.

A kaptárkövek újonnan elkészült és hatályba lépett természetvédelmi kezelési terve a helyi szereplők, érintettek és döntéshozók számára áttekinthetővé, kiszámíthatóvá teszi az újonnan létesített védett területeken folytatott gazdálkodási, területhasználati, gazdasági tevékenységek természetvédelmi szempontú kereteit, s így hozzájárul hazánk e különleges képződményeinek hatékony megőrzéséhez.

Az elmúlt években a bükkaljai kaptárköveket egy tematikus út, az ún. bükkaljai Kő-út fűzi fel, amelyet évről évre egyre több látogató keres fel. A természetvédelmi oltalom és a kaptárkövek bemutatását támogató természetvédelmi kezelési terv az érintett helyi közösségek hosszú távú, fenntartható módon történő fejlődését is elősegíti.

Forrás: FM Sajtóiroda