Pókbangó a Kis-Egeden – Vrabélyi Márton nyomdokain

Pókbangó a Kis-Egeden – Vrabélyi Márton nyomdokain

A Kis-és Nagy-Eged részét képezi a Natura 2000 hálózatnak is, illetve a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság terezett délnyugati bővítésének is, mely a hegylábperemek értékes erdősztyepp és sztyeppvegetációját hívatott megőrizni.

A Bükk hegység botanikai feltárásakor a jelenkor kutatójának érdemes áttekinteni a neves elődök hagyatékát, ami a növénytanban elsősorban a herbáriumi és irodalmi munka áttekintését jelenti. A kis-egedi pókbangó előkerülés a Bükk és a Mátra jeles flórakutatójának, Vrabélyi Mártonnak a közel 140 éves adatának a megerősítését jelenti! Vrabélyi 1873. május 11-én gyűjtötte e kosborfélét ugyanitt, melyet Anton Kerner nagyszabású munkájában is ismertet a széles szakközönség előtt („Die Vegctationsverhällnisse des minieren und östlichen Ungarns und angrenzenden Siebenbürgens” (Innsbruck, 1875)).

Vrabélyi Márton (1807. Répás /Szepes vm./ - 1877. Eger /Heves vm./) a parádi Károlyi uradalom intézőjeként, szabadidejét szeretett és művelt szaktudományának, a botanikának szentelte. Nyugalomba vonulását követően Egerbe költözött, ahol teljes idejét és erejét a növények gyűjtésének szentelhette. Gazdag herbáriumát külföldi cserekapcsolatok révén is gazdagította.
A Mátra és a Bükk jelen kutatói is nagy elődjüknek tekintik, akinek a megélénkülő botanikai feltárómunka révén számos korábbi – a pókbangóhoz hasonló jelentőségű – herbáriumi vagy irodalmi adatát sikerült megerősíteni az elmúlt években.