Pásztorok öröksége
Hagyomány, természet, szerves műveltség - Várhosszúréten (2010. május 29.)

Pásztorok öröksége
Hagyomány, természet, szerves műveltség - Várhosszúréten (2010. május 29.)

Birkanyírás, sajtkészítés, illetve pásztorkészségek, kések, kampók, szíjak és pásztorbotok mellett olyan jellegzetes pásztorműveszeti tárgyak is láthatók voltak, mint a szilicei kolomp, vagy az edelényi csengő, valamint megvásárolható volt - az alkalomra megjelent - Pál István nógrádi juhász "Zöld erdőben lakom" című palóc pásztorzenét tartalmazó CD-je.

A pásztordallamokat Juhász Zoltán és Dsupin Pál szerkesztésében hallhatjuk, akik furulyán, dudán, flótán és citerán kísérik Pál Pista bácsi énekét. A hangfelvétel megjelenését a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság is támogatta, hiszen a határban legeltető pásztorok zenéje annak az ősi, szerves magyar műveltségnek a része, mely tájhoz való viszonya alapján igyekszik ma a természetvédelem meghatározni gyakorlati stratégiáját a tájak természetes, természetközeli fenntartása, a hagyományos tájhasználat és az extenzív gazdálkodási módok mentén (http://www.bnpi.hu/?c=vedelem).
Juhász Zoltán írja a CD-borítón: " Pál István 1919-ben született, egy Nógrád megyei pásztor-család első fiúgyermekeként. Az állattartás tudománya mellett a családban sajátította el a pásztorság sajátos és igen széles szellemi kultúráját. Sok száz népdalt, a furulyakészítés, a furulya- és dudakészítés fortélyait, mesék tucatjait, ember és állat gyógyításának hagyományos módszereit, a pásztorság által végzett szertartásokat - karácsonyi, újévi, Szent György-napi, Luca-napi mágikus cselekményeket - mindent, ami a magyar hagyományos műveltség lényegét, Teremtő és Természet kapcsolatának mély átérzését biztosítja." Valamint, tegyük hozzá, a Természet és az Ember viszonyát - remélve, hogy az ember szót is lehet még nagybetűvel írni.

Mindenesetre Várhosszúréten felejthetetlen élményben lehetett része a színes vásári forgatagba belecsöppent látogatónak. A pásztortalálkozón, melyet először 2008-ban Pál István, az utolsó dudás tiszteletére rendeztek, hitet meríthetett Felvidék, Mátraerdő (Gömör, Abaúj, Torna, Borsod, Heves, Nógrád és Hont) pásztorainak továbbélő tudományából, hagyományaiból - Pál István, Cselényi József, Árvai Sándor, Bárczy István, Katyi Gyula, Dobcsák János és Béla és még sokan pásztorok, juhászok, gulyások, kondások, valamint Pál Pista bácsi fogadott fiai, kiváló népzenészek és örökségőrzők, Agócs Gergely, Bese Botond, Juhász Zoltán és Dsupin Pál - jóvoltából. "A pásztortűz őre" vándordíjat idén Cselényi József és in memoriam Laczkó János kapta. Kő Pál szobrászművész megnyitó szavai csakúgy lelkesedéssel töltötték el a vendégeket, mint a mesemondók, furulyások, dudások és táncosok versenye, a táncegyüttesek fellépése, a "Zöld sziget- Zelený Ostrov" természetismereti bemutató (amelyben az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai is tevékenyen részt vállaltak), vagy Puskás Ferenc természetvédelmi mérnök vetítettképes előadása a "Kuvaszok és Nagyragadozók" című természetvédelmi programról, mely a kuvasz - mint magyar őrző pásztorkutyafajta -, illetve a törvényi védelmet élvező nagyragadozó fajok (farkas, medve, hiúz) megismertetését, bemutatását, védelmét szolgálja Magyarországon, Szlovákiában és Romániában (www.kuvaszokesnagyragadozok.hu).

Van még remény az elveszett Paradicsom feltámasztására, amely - Juhász Zoltán szavaival - azokon a legelőkön fog újra létesülni, amelyeken megint jár a juh. "Persze addig rengeteget kell még furulyázni." Köszönet a résztvevőknek és a szervezőknek: a Csemadok Várhosszúréti Alapszervezetének, a Meseszínháznak, a Gömöri Kézművesek Társulásának, valamint a Bódva-völgyi és Érchegységi Kulturális Központnak!