Kubinyi Ferenc szoboravató

Kubinyi Ferenc szoboravató

Kubinyi Ferenc 1796 a Losonc melletti Videfalván született. Alsófokú iskoláit Losoncon és Besztercebányán végezte. Középfokú tanulmányinak (1812 és 1814 között) a Debreceni Kollégium adott otthont. Az iskolai szünetekben gyakran kirándult, szívesen gyűjtött ásványokat, kőzeteket, ősmaradványokat. Ezen utak célpontja a Felvidék, Bécs, Krakkó, Wieliczka voltak.

Bár jogi tanulmányokat végez Pesten, majd Pest vármegyei aljegyző, később a szécsényi járás főszolgabírója lesz, érdeklődésének homlokterében mégis a geológia, az őslénytan kutatás áll.

Mérföldkő életében, amikor 1832-ben megismerkedik Pulszky Ferenccel, közös ásatást végeznek Kisterenyén.

Ettől kezdve  jelentős közéleti és politikai szereplése mellett (3 pozsonyi országgyűlésen követ) egyre többet foglalkozik természettudományos gyűjtéssel, vesz részt természettudományos mozgalmakban, anyagilag támogat természettudományos ügyeket.

Losoncon jelentős értékű és mennyiségű gyűjteményt alakít ki.

1836-ban Jénában részt vesz a német orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésén, megismerkedik Alexander Humboldttal. Ehhez az időszakhoz köthető a tarnóci kövesült fatörzs, a „gyurtyánkő” felfedezése.

Tudományos eredményeinek elismeréseként a Magyar Tudós Társaság levelező tagjává választják.

1841-ben az akkor alakuló Királyi Magyar Természettudományi Társulat alapító tagja.  

1842-ben részletesen leírja és publikálja az ipolytarnóci fatörzs kutatási eredményeit.

1848-ban részt vesz a szabadságharcban, várfogságra ítélik, de hamarosan kegyelmet kap

1851-ben a munkáját ténylegesen megkezdő Magyarhoni Földtani Társulat első gyűjtőútját Kubinyi Ferenc  végezte Kováts Gyula paleobotanikussal a Hegyalján.

Ezen út több mint 2500 lelelet gyűjtenek

Kubinyi nemcsak terepen végzett hatalmas munkát, termékeny író is volt. Összesen 59 dolgozata jelent meg nyomtatásban magyar és német nyelven. Ebből 21 őslénytani, 10 tágabb értelemben vett földtani, 6 régészeti, de publikált geográfiai, csillagászati, művelődéstörténeti tanulmányokat, valamint tudományszervezési/politikai cikkeket és nekrológokat.

Kiemelkedő tudománytörténeti értékű a Zipser Keresztély András és a Petényi Salamon János tudományos munkásságát összefoglaló tanulmánya.

Kubinyi F. őslénytani működése a magyar őslénytan 19. századi fejlődése tekintetében kiemelkedő. Mind a feltárás és gyűjteményezés, mind pedig a tudományos feldolgozás és az eredmények közzététele vonatkozásában maradandót alkotott.

Kubinyi Ferenc nevét több faj őrzi.

Ezek: Castanea kubinyii, Planularia kubinyii, Soriculus kubinyii valamint a Asterigerina kubinyii. Méltán viseli nevét 1979-től a Szécsényi Múzeum.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a Baglyaskő-vár Természetvédelmi Látogatóközpontjában felállított szoborral tiszteleg munkássága előtt.

A program részét képezi a „Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 HUSK/1101” keretében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (Eger) által elnyert „Komplex természetvédelmi látogató-tájékoztató rendszer kialakítása a határ menti térségben” című, HUSK/1101/2.2.1/0344 regisztrációs számú projektnek.