Föld Napja rendezvény az Érsekkertben 2011. április 20-án, szerdán

Tervezett program 2011. április 20 (szerda):

9:15 Megnyitó - Köszöntőt mond Sós István alpolgármester és Duska József BNPI igazgató
Helye: 10. sátornál (Excalibur Étterem mögött)
9:00 – 16:00 Természetismereti- és környezetvédelmi programok
9:30 - 14:00 Pontgyűjtő játék
10:00 és 10:50 "Abraka-dabra" - Szemerey László bűvész gyermekműsora
Helye: Excalibur Étterem melletti füves terület (11. állomás)
Az ingyenes előadás időtartama: 20-30 perc/előadás
Bejelentkezés szükséges: a 20/779-0376-os vagy a 20/779-0380-as telefonszámon
11:40 Föld Napja fa elültetése Sós István alpolgármester, Duska József BNPI igazgató, és Kosik Mária programvezető, Heves Megyei Önkéntes Centrum
Mlinkó István óvodások műsora
15:00 Pontgyűjtő játék eredményhirdetése
Helye: 10. sátornál (Excalibur Étterem mögött)

A RENDEZVÉNYRŐL SZÓLÓ PLAKÁT INNEN TÖLTHETŐ LE

Pontgyűjtő játék
A sátraknál, állomásoknál játékos feladatokat oldhattok meg és ezekért pontokat gyűjthettek. A legtöbb pontot gyűjtők között értékes ajándékokat sorsolunk ki.
Menetlevél az Információs pontnál igényelhető.

9.00 – 16.00 óráig: Természetismereti- és környezetvédelmi programok a standoknál
Információs pont
1. sátor: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Bükki helyi csoport
2. sátor: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
3. sátor: Beli Buba Kötődő és Környezettudatos Szülők Klubja
4. sátor: Bringaút Közhasznú Egyesület
5. sátor: Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület
6. sátor: Kárpát Egyesület
7. sátor: Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár
8. állomás: Városgondozás Eger Kft.
9. sátor: Egri Civil Kerekasztal Szabadidő Szekció
10. sátor: Egri Kistérség Közkincs Kerekasztal és  Forrás Alapítvány Eger
11. állomás: "Abraka-dabra" - Szemerey László bűvész gyermekműsora
12. sátor: Zsurló-ház
13. sátor: Kertbarát Kör Egyesület Eger
14. sátor: Cukorbetegek Egri Egyesülete, Eger Város Védőnői a Családokért Alapítvány
15. sátor: Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Egri, Bélapátfalvai, Pétervásárai Kistérségi Népegészségügyi Intézete
16. sátor: Életfa Környezetvédő Szövetség és Dr. Danka Klára – ökológus
17. sátor: Heves Megyei Önkéntes Centrum
18. sátor: Eszterházy Károly Főiskola

A rendezvény ideje alatt az Excalibur Étterem büfét üzemeltet, kedvezményes árakkal!

Szeretettel várjuk az óvodák és iskolák jelentkezését programjainkra!

A programokra előzetesen is lehet jelentkezni az alábbi elérhetőségeken:
Rausz Rita 30/518-6113, bukk@mme.hu;
Paulikovics Ildikó 30/277-4750, paulikovicsi@bnpi.hu;
Novák Richárd 30/277-4970, novakr@bnpi.hu

Eső esetén a program elmarad!
A programváltoztatás jogát fenntartjuk!

A rendezvény díszvendége: Nádasy Erika színművésznő

A rendezvény fő támogatója és szervezője:
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata

A rendezvény fővédnöke: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
A rendezvény támogatói:
Excalibur Étterem; Agria Játékok Nonprofit Kft.; Eger Város Hegyközsége; EVAT Zrt.; Forrás Alapítvány Eger; Egri Kulturális és Művészeti Központ; Városgondozás Kft. Eger, Egri Városi Sportiskola

Szervezők:
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata; Bükki Nemzeti Park Igazgatóság; Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Bükki helyi csoport; Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület; Egri Civil Kerekasztal Szabadidő Szekció; Forrás Alapítvány Eger; Kárpát Egyesület Eger; Életfa Környezetvédő Szövetség; ÁNTSZ Egri, Bélapátfalvai, Pétervásárai Kistérségi Intézet; Bringaút Közhasznú Egyesület; Beli Buba Kötődő és Környezettudatos Szülők Klubja; Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár; Városgondozás Eger Kft; Egri Kistérség Közkincs Kerekasztal; Kertbarát Kör Egyesület Eger; Dr. Danka Klára; Heves Megyei Önkéntes Centrum; Eszterházy Károly Főiskola, Cukorbetegek Egri Egyesülete; Eger Város Védőnői a Családokért Alapítvány

Az esemény története:

Történeti áttekintés

Az első Föld napján, Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére, 1970. április 22-én 25 millió amerikai emelte fel szavát a természetért. Ez a történelmi jelentőségű esemény az Egyesült Államokban – és az ország határain túl is – fontos változásokat hozott: az USA-ban szigorú törvények születtek a levegő és a vizek védelmére, új környezetvédő szervezetek alakultak, és több millió ember tért át ökológiailag érzékenyebb életvitelre.

1990-ben vált világmozgalommá

Húsz évvel később Denis Hayes és barátai, az ökológiai válság jeleit – a bioszféra pusztulását, az ipari szennyezést, az őserdők irtását, a sivatagok terjeszkedését, az üvegházhatást, az ózonlyukakat, a veszélyes hulladékokat, a túlnépesedést, a savas esőt, az óceánok szennyezettségét stb. – látva kezdeményezték, hogy az 1990-es évek a környezet évtizedeként a közös felelősségre hívják fel a figyelmet.

Ennek érdekében Denis Hayes és barátai 1989-ben Kaliforniában létrehozták a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot, és havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, hogy a városi tömegfelvonulásoktól kezdve szabadegyetemi előadásokig, faültetéstől a hulladékok újrahasznosításának megszervezéséig, a nemzetközi hírközlési rendszerek bevonásától falusi majálisokig sokféle akcióval ünnepeljék április 22-én a Föld napját a világ minden országában, a környezetbarát, fenntartható társadalom közös vágyával. Több mint 125 ország környezetért aggódó polgárai, civil szervezetei válaszoltak felhívásukra, és városok, falvak, iskolák, környezetvédő szervezetek mind-mind saját szervezésű programmal, a legkülönfélébb módon tették emlékezetessé és világméretűvé ezt a napot.

Magyarország az elsők között csatlakozott

A felhívásra Magyarországon környezetvédők 1990-ben megalapították a Föld Napja Alapítványt, és hírközpontot is létrehoztak az első magyar Föld napja eseményeinek koordinálására. Felhívásukra kis falvakban és nagyvárosokban egyaránt sokan jelentkeztek.

A Föld Napja Alapítvány a helyi kezdeményezéseket – külön hangsúlyozva az iskolák és természetesen a pedagógusok szerepét – környezeti könyvek kiadásával, vetélkedők összeállításával támogatja.

Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot? Így hangzik a Föld napja mozgalom egyik jelmondata. 1990 óta Magyarországon évről évre egyre többen érzik úgy, legalább megpróbálják – és legalább a Föld napján, április 22-én tesznek valamit ennek érdekében: fát ültetnek, rajzpályázatot hirdetnek, környezeti vetélkedőt, patak- és falutakarítást szerveznek, valamelyik zöld szervezethez csatlakoznak, vagy saját szervezetet alapítanak. És ez a Föld napja mozgalom legnagyobb sikere: hogy helyi igény szerint, helyi kezdeményezésre szerveződnek a Föld napi programok, és ma már nem csak a Föld napján.

Az alapítvány a szemléletformálás érdekében évről évre jelentős külföldi művek, sőt magyar szerzők környezeti témájú könyveit jelenteti meg. Könyveink közül ma már több is ajánlott vagy kötelező irodalom egyetemeken, főiskolákon. Az alapítvány eddig több mint 50 könyvet, ismertető füzetet és két társasjátékot jelentetett meg, többek között 1990 óta minden év április 22-ére, a Föld napjára adja ki a washingtoni Worldwatch Institute éves jelentését a világ környezeti állapotáról A világ helyzete címmel.

Az első 10 év

A világméretű Föld napja mozgalom és a magyarországi Föld Napja Alapítvány 2000-ben volt 10 éves. Denis Hayes, a mozgalom elindítója erre az alkalomra újabb felhívást tett közzé, hogy 2000-ben még több ország csatlakozzon a mozgalomhoz, és hívja fel a figyelmet a Föld napján, április 22-én a környezeti veszélyekre. A 2000. évi világmegmozduláshoz a Föld Napja Alapítvány is csatlakozott. Többek között egy környezeti társasjátékkal, az Ökovilággal fordult a jövő nemzedékéhez, és a Magyarország környezeti állapotát bemutató, A természet romlása, a romlás természete című könyvével a döntéshozókhoz. Természetesen összefogva több civil szervezettel.

20 év után is együtt

A Föld napja mozgalom 2010-ben 20 éves volt. És bár sokat tettünk az elmúlt húsz évben környezetünk fontosságának tudatosítása érdekében, de nem eleget. Már van szelektív hulladékgyűjtés, vásárolhatunk környezetbarát termékeket, körbeért két tavunk körül is a kerékpárút, szélkerekek, napkollektorok segítik az energiaellátást, de még mindig sok a felesleges fogyasztás, a vegyszerhasználat, a szemét, az autózás, az energiapazarlás, általában a természet szolgáltatásainak túlhasználata. Mindezek következményeként pedig nő az üvegházhatású gázok kibocsátása – és ez növeli az éghajlatváltozás veszélyét.

És ez a változás nem a távoli jövő eseménye. Az éghajlatváltozás már itt van. Már 0,7 Celsius-fokkal nőtt az átlagos globális hőmérséklet, és a felmelegedés üteme az utóbbi 10 évben fokozódott. Tennünk kell, tegyünk ellene együtt, hogy elkerüljük a fordulópontot, a kritikus 2 Celsius-fokos globális felmelegedést. Cselekedjünk együtt!