Benépesült a Batúz-tanya

Batúz-tanya, Borsodi Mezőség TT

 A Mezőség egyik legértékesebb területe a központi részén elhelyezkedő pusztai tömb. Az itt található Nagy-szék, és Kisecséri-legelő - melyek közepében található a Batúz-tanya - nem csak tájképileg kiemelkedő értékek, de számos olyan botanikai és zoológiai ritkaságnak adnak otthont, melyek speciális kezelést igényelnek. A terület egyik legjelentősebb zoológiai értéke a túzok (Otis tarda), de emellett a csíkos szöcskeegér (Sicista subtilis) egyetlen ismert hazai állománya is itt fordul elő. Itt mind az ősi, természetes szikesek, mind a másodlagosan kialakult szikesek megtalálhatóak. Ezeken az élőhelyeken tavasszal a kamilla (Matricaria chamomilla), nyár végén a sóvirág (Limonium gmelinii) virágai határozzák meg a tájképet. A száraz szikesen fordul elő a heverő seprűfű (Bassia prostrata), a sziki útifű (Plantago maritima), az erdélyi útifű (Plantago schwarzenbergiana), a bárányparéj (Camphorosma annua) és a kígyófark (Pholiurus pannonicus). A szikes mocsarakat kedveli viszont a kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum), a kétsoros sás (Carex disticha), a sziki boglárka (Ranunculus lateriflorus), illetve megtalálható a ritka buglyos boglárka is (Ranunculus polyphyllus). Fontos rovarai például az aranypettyes bábrabló (Calosoma auropunctatum), a bíborcincér (Purpuricenus budensis) és a sisakos sáska (Acrida hungarica) is. Bár a mocsarak kiszáradásával a halak élőhelyei megszűntek, a kedvező időjárási körülmények hatására, illetve vízvisszatartást elősegítő természetvédelmi intézkedések következtében hamar megjelentek újra az egykor gyakori fajok, mint például az aranykárász (Carassius carassius), a compó (Tinca tinca) és a réti csík (Misgurnus fossilis). A mocsaras területek újbóli megjelenésének köszönhetően a vízhez kötődő kétéltűek és hüllők állományai is erősödtek, ahogy azt a vöröshasú unka (Bombina bombina), a pettyes gőte (Triturus vulgaris), a dunai gőte (Triturus dobrogicus), a vízisikló (Natrix natrix) és a mocsári teknős (Emys orbicularis) esetén is tapasztalható volt. A puszta fokozottan védett madárfajai közül, itt is rendszeresen megjelenik illetve fészkel a túzok, a kékvércse (Falco vespertinus), a kerecsensólyom (Falco cherrug), a parlagi sas (Aquila heliaca) és a szalakóta (Coracius garrulus). Csapadékos években a nedves kaszálókon megjelenik a haris (Crex crex). Ősszel hatalmas tömegekben jelennek meg a vadludak, elsősorban nagy lilikek (Anser albifrons) illetve a darvak (Grus grus), kisebb csapatokban a vonuló fekete gólyák (Ciconia nigra) is. Az emlősök közül fontos kiemelni még az ürgét (Spermophilus citellus), amely a ragadozómadarak egyik fő táplálékállata.

A terület kiemelkedő élőhely- és fajdiverzitása indokolttá teszi egy komplex élőhelykezelés megvalósítását, amelyben egyik fő cél a természetvédelmi szempontból kiemelkedő hazai és nemzetközi védelem alatt álló fajok ökológiai igényeihez illeszkedő gazdálkodás.

A Batúz-tanyai természetvédelmi területkezelési központban, a jövőben több, mint 200 furioso-north star fajtájú ló és 500 magyar merinó juh tartása válik lehetővé. A Magyarországon őshonos, védett ló- és juhfajták tartására szolgáló állattartó telep kialakítására több mint 700 millió forint Európai Uniós támogatás biztosított forrást. A komplexumot 2015. szeptember 7-én Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter adta át.

A beruházás keretében a lovak számára kor és ivar szerinti elkülönítést biztosító téli és nyári szállások (istállók), míg a juhtartáshoz kapcsolódóan egy nagyobb méretű hodály, valamint az állattartást biztosító egyéb kiegészítő építmények (takarmánytárolók, futószárazó) és az ezeket kiszolgáló épületek (irodák, fehér-fekete öltöző, szolgálati lakás) létesültek.

A projekt keretében megépültek a 212 férőhelyes, extenzív tartástechnológiára alapozott, lótartásra alkalmas telep működéséhez szükséges épületek, ezen kívül megvásároltunk néhány erő-, és munkagépet, amelyek elengedhetetlenül szükségesek az állattenyésztési tevékenység folytatásához. A projekt keretében egy olyan állami tulajdonban lévő ménest alapíthat igazgatóságunk, mellyel a természetvédelmi elvárásoknak megfelelően kezelhetők a környező területek. A ménes - az éves szaporulatokkal is kalkulálva – minden tekintetben alkalmas a célterület egészének legeltetéses fenntartására, a fajtafenntartásra irányuló tenyésztői munka megalapozására.

A furioso-north star fajtát 2004-ben nemzeti kinccsé nyilvánították. Alacsony hazai egyedszáma miatt - ami 500 körüli tenyészkancát és 80 tenyészmént jelent - a védett őshonos állatfajták közé sorolják, így fenntartása az állattenyésztési törvény alapján nemzeti érdek és feladat.  A Batúz-tanyán kialakításra került egy hodály is, ami 500 db juh részére biztosítja a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő elhelyezést. A telepen legeltetésre alapozott, mélyalmos tartástechnológiát kívánunk alkalmazni, valamint az állatokat időjárástól függően folyamatosan legelőn kívánjuk tartani. A tartás célja elsősorban a telep környezetében található gyepek fenntartása.

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

Videó: http://www.tveger.hu/lovak-es-juhok-2/