A tavaszi havazás és széldőlés hatása a Bükk madárfaunájára

Míg az erdő néhány héttel ezelőtt madárdaltól volt hangos, a későbbiekben leesett hóval borított tájon szinte néhány éneklő erdei pintyen és feketerigón kívül nem lehet hallani semmit, csendes az erdő. A már a fészkeken kotló énekes-, fekete- és léprigók utódai elpusztultak, ugyanígy a már fiókás cinegék költése is meghiúsult sok helyen. Ennek oka az, hogy a havas területen nem volt lehetőségük megfelelő mennyiségű táplálékot keresni. Az örvös légykapók táplálék hiányában lehúzódtak a hegység hóval nem borított területeire. Ezeknél a fajoknál feltehetőn pótköltések lesznek csak, amennyiben a későbbiekben lesz megfelelő mennyiségű táplálék számukra. Ez hatással lesz a költőállományukra is a hegységben.

                         énekes rigó                                                              örvös légykapó

A harkályfajok esetében nincs pontos információnk arról, milyen hatással volt a tél a költéseikre. Mivel a táplálékukat a téli erdőben is meg tudják keresni, ezért itt csak a kidől odús fák jelentettek problémát. A nagyméretű gallyfészkekeben költő fajok esetében több helyről van információnk, hogy a már lakott egerészölyv vagy holló fészek kidőlt, emiatt fiókák és tojások pusztultak el. Egy tradicionális, több mint 10 éve lakott parlagi sas fészket tartó fa is derékba tört a viharban és a fészek leszakadt. Szerencse, hogy ez évben nem ebben költött a pár, így nem ment tönkre költés.

                            egerészölyv                                                            közép tarkaharkály

A hó mellett komoly problémát jelent, hogy 6-700 méteres magasság felett szinte az összes lomb lefagyott a fákon, így az énekesmadarak táplálékbázisa veszélybe került, mivel a táplálékuk jelentős részét kitevő hernyók a lombhoz kötődnek. Amíg újból ki nem hajtanak ezek az erdők, az énekesmadarak számára csak minimális táplálék lesz elérhető, így sajnos költésbe sem fognak addig kezdeni.

Pongrácz Ádám

természetvédelmi őrkerületvezető

BNPI