1.
Természetvédelmi célkitűzések- Az Északi-Cserhátban egyedülálló változatosságban fennmaradt gyepek, erdők és cserjések életközösségeinek megőrzése, különös tekintettel a félszáraz irtásrétek, lejtősztyeprétek, melegkedvelő tölgyesek és gyertyános-tölgyesek életközösségeire.
- A védett és fokozottan védett fajok populációinak megőrzése, egyedszámuk, életképességük növelése, különös tekintettel a fokozottan védett rigópohárra (Cypripedium calceolus), a védett piros kígyósziszre (Echium maculatum) és a leánykökörcsinre (Pulsatilla grandis), illetve a fokozottan védett magyar tavaszi fésűsbagolyra (Dioszeghyana schmidtii), valamint az életföldrajzi és természetvédelmi szempontból kiemelkedő jelentőségű védett növény- és állatfajok populációira.
- A természetszerű élőhelyek, társulások megóvása, kiterjedésük növelése (az idegen-, illetve őshonos inváziós fajok állományainak rovására), természetességi állapotuk javítása, mozaikosságuk, biológiai sokféleségük növelése.
- A terület tájképi értékeinek megóvása.
- A terület arra alkalmas irtásrétjeinek és lejtősztyepjeinek hagyományos gazdálkodási módokkal (kaszálással, legeltetéssel) történő hasznosítása.
- A terület erdeinek a biodiverzitás fenntartását/növelését is biztosító hasznosítása.
- A területnek a felsorolt táj- és élővilág-védelmi célkitűzésekkel összhangban álló természetismereti, oktatási célú bemutatása.
- A területnek a fenti természetvédelmi célkitűzések megvalósítását elősegítő kutatása és fejlesztése.
2. Természetvédelmi stratégiák
- A sztyeprétek, irtásrétek, sztyepcserjések, gyertyános-, cseres- és melegkedvelő tölgyesek élettelen környezeti viszonyainak, értékes életközösségeinek megőrzése, állapotuk javítása aktív természetvédelmi kezelési tevékenységgel, illetve a területre jellemző hagyományos gazdálkodási módok visszaállításával.
- A fokozottan védett, védett, növény- és állatfajok állományainak fenntartása, egyedszámuk növelése, a természeti értékek megőrzése aktív természetvédelmi kezelési tevékenységgel, különös tekintettel a hagyományos gazdálkodási módok visszaállítására, élőhely-fejlesztésre.
- Szántó művelési ágú területeken a környezetkímélő szántóföldi gazdálkodás folytatása. Azokon a területeken, ahol ennek feltételei adottak, a szántók visszagyepesítése.
- Mintaterületek kijelölése az élőhelyek, fajok védelmére, illetve az inváziós növényfajok visszaszorítására legalkalmasabb természetvédelmi kezelési módok meghatározása céljából.
- A terület oktatási, bemutatási célú hasznosítása széleskörű nyilvánosság előtt, fokozottan védett faj élőhelyén tér- és időbeli korlátozásokkal.
- Természetvédelmi célú kutatások folytatása a területen.
3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
3.1.1.
Földtani, felszínalaktani természeti értékek, barlangok védelme
- Tilos a terület felhagyott kőfejtőinek, kőzetfeltárásainak roncsolásával járó tevékenységek végzése.
- Bányarekultivációt csak az élettelen és élő természeti értékek kíméletével szabad végezni.
3.1.2.
Élőhelyek kezelése és fenntartása
- A rigópohárnak élőhelyet adó spontán, ligetesen beerdősülő irtásrétet az akác szelektív mechanikai eltávolítása és vegyszeres kezelése érdekében végzett tevékenység kivételével érintetlenül kell hagyni, illetve a fás szárú növényzet rigópohár számára optimális (25-50 %-os) záródását a fa- és cserjeállomány megnyitásával biztosítani kell.
- A csepleszmeggyes cserjéseket az akác szelektív mechanikai eltávolítása és vegyszeres kezelése érdekében végzett tevékenység kivételével érintetlenül kell hagyni.
- Az erdőgazdálkodási tevékenység során kitermelt faanyag közelítése, szállítása, illetve rakodók létesítése során a sztyeprétek és irtásrétek teljes kíméletét biztosítani kell.
- Sztyepréteken és irtásréteken cserjeirtást október 1?március 1. között, kézi módszerek alkalmazásával szabad végezni.
- Gyomos száraz- és üde gyepekben cserjeirtás gépi és kézi módszerek alkalmazásával, augusztus 15 -március 15. között végezhető.
- A rendelkezésekkel érintett területek elhelyezkedéséről a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) rendszeresen, de legalább évente tájékoztatja a tulajdonost/földhasználót.
3.1.3.
Fajok védelme
- A gazdálkodási célú kaszálás a védett és Natura 2000 jelölő fajok jelentős állományainak az igazgatóság által kijelölt élőhelyén június 15. után kezdhető meg; a nem gazdálkodási tevékenység keretében végzett kaszálást szeptember 15. után kell elvégezni.
- A területen természetkímélő kaszálási gyakorlatot kell folytatni, melynek elemei: nappal végzett kaszálás, láncfüggönyös vadriasztó használata, helyesen beállított tarlómagasság, legfeljebb 3 méter szélességű kasza, lassú haladási sebesség, a kaszálás helyes térbeli rendje, 10% térben összefüggő búvósáv-rendszer visszahagyása. A természetkímélő kaszálási gyakorlatnak a tarlómagasságot, térbeli kaszálási rendet érintő paramétereit - amelyek a kaszálandó területtől függően változhatnak - a kaszálást megelőzően egyeztetni kell az igazgatósággal.
- Szársértős kasza használata tilos.
- A rigópohár élőhelyén a faj életkörülményeinek fenntartását, javítását célzó természetvédelmi kezelési tevékenységeken kívül semmiféle beavatkozás nem végezhető.
- A rendelkezésekkel érintett területek elhelyezkedéséről az igazgatóság rendszeresen, de legalább évente tájékoztatja a tulajdonost/földhasználót.
3.1.4.
Táj- és kultúrtörténeti értékek
- A területen a tájképi értéket csökkentő létesítmény elhelyezése tilos.
3.1.5.
Látogatás
- A természeti értékek sérülését nem okozó, gyalogos turizmus lehetséges a területen. Kerékpáros és lovas turizmus a meglévő utakon gyakorolható.
- A rigópohár élőhelyének látogatása kizárólag oktatási és szervezett szakmai bemutatási céllal, szakvezetéssel, a nemzeti park igazgatóság szakvezetést ellátó munkatársa által egyedileg megállapított létszámmal lehetséges.
3.1.6.
Kutatás, vizsgálatok
- Csak az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések elérését elősegítő, vagy azzal összhangban álló célú kutatások engedélyezhetők a területen.
- A területen kutatást végzőnek a kutatás eredményeit tartalmazó publikációból egy-egy példányt rendelkezésre kell bocsátania az igazgatóság és az illetékes természetvédelmi hatóság részére.
3.1.7.
Terület- és földhasználat
- A területen mezőgazdasági célú kemikáliák (műtrágyák, növényvédőszerek) használata csak a szántó művelési ágú földrészleteken engedélyezhető.
- A területen csak őshonos vadfajok állományai tarthatók fenn.
- A vadállományt a természetes vadeltartó képességnek megfelelő szinten kell tartani.
- Vadföld létesítése csak szántó művelési ágú földrészleteken lehetséges.
- Mesterséges vadkibocsátás kizárólag fácán esetén engedélyezhető.
- Zárttéri vadtartás tilos.
- Burkolt utak létesítése tilos.
- Új burkolatlan utak létesítése csak mező- és erdőgazdálkodási célból, illetve épület és építmény megközelítése céljából engedélyezhető.
- A területen ipari és bányászati tevékenység tilos.
- Új építmény létesítése csak olyan helyen és módon engedélyezhető a területen, amely nem veszélyezteti vagy akadályozza az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések megvalósulását.
- Nem mezőgazdasági tevékenységből származó anyagot tárolni csak az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzésekkel összhangban, az igazgatósággal előre egyeztetett helyen és módon lehetséges a területen.
- A legelőgazdálkodáshoz feltétlenül szükséges, nem állandó építmények a terület természetvédelmi szempontból kevésbé értékes, degradált részein helyezhetők el az igazgatósággal történt előzetes egyeztetést követően.
3.1.8.
Természetvédelmi infrastruktúra
- Természetvédelmi infrastruktúraként csak az élőhelyek fenntartását, helyreállítását és a terület hatósági tájékoztató táblával történő megjelölését, valamint a bemutatást szolgáló létesítmények helyezhetők el.
3.2.
Művelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
3.2.1.
Szántó művelési ágú területek kezelése
- A szántóföldi gazdálkodás során biztosítani kell a terület gyepjeinek, erdeinek, vizes élőhelyeinek kíméletét a gazdálkodás során alkalmazott kemikáliák elsodródásának, elcsurgásának megakadályozásával.
3.2.2.
Gyep (rét és legelő) művelési ágú területek kezelése
- A területen a gyep (rét és legelő) művelési ág megváltoztatása csak a gyomos száraz és üde gyep élőhelyek erdő művelési ággá változtatása esetén engedélyezhető.
- A terület sztyeprétjeinek, irtásrétjeinek cserjésedését - az adott élőhely legértékesebb növény- és állatfajai igényeinek alárendelten, az igazgatósággal egyeztetett módon - a cserjék kézi eszközökkel történő eltávolításával kell megakadályozni.
- A terület kaszálható gyepjein a rétgazdálkodás a természetkímélő kaszálás 3.1.3. alpontban részletezett gyakorlatának megfelelően végezhető.
- A terület félszáraz irtásrétjeinek legeltetése tilos, évi egyszeri, vegetációs időn kívüli kézi kaszálással, cserjeirtással kell kezelni az élőhelyet.
- A terület értékes sztyeprétjein a legeltetés legfeljebb 0,5 állategység/ha állatsűrűséggel, elsősorban szarvasmarhával, a gyep állapotának folyamatos ellenőrzésével végezhető.
- A kevésbé jó természetességi állapotú gyepek legeltetése szarvasmarhával, juhval, kecskével, lóval történhet.
- A természetszerű gyepek felülvetése tilos.
- A rendelkezésekkel érintett területek elhelyezkedéséről az igazgatóság rendszeresen, de legalább évente tájékoztatja a tulajdonost/földhasználót.
3.2.3.
Erdők kezelése
- Az őshonos fafajú erdőkben az akácot, illetve az egyéb nem őshonos fafajokat vissza kell szorítani.
- A melegkedvelő tölgyesek állományaiban az erdőgazdálkodás során biztosítani kell a folyamatos erdőborítást. A talajvédelmi rendeltetésű állományokat/állományrészeket - az akác visszaszorítása mellett - érintetlenül kell hagyni.
- A gyertyános-tölgyesek és cseres-tölgyesek állományaiban a vágásos üzemmóddal szemben előnyben részesítendők a folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódok. A farkasölő sisakvirág (Aconitum vulparia) és tavaszi csillagvirág (Scilla bifolia agg.) élőhelyét adó gyertyános-tölgyes állományrészben biztosítani kell a folyamatos erdőborítást.
- A nem őshonos fafajokkal (elsősorban akáccal) elegyes származékerdőkben a nem őshonos fafajokat vissza kell szorítani az őshonos fafajok érdekében. Felújításuk során előtérbe kell helyezni a szerkezet-átalakítást a jelen lévő őshonos fafajok egyedeire alapozva.
- Az akácosokban nevelővágások, tarvágás, illetve tősarjról való felújítás esetén az őshonos fafajok kíméletét biztosítani kell.
- A fekete fenyvesek nevelővágásai, véghasználata során az őshonos fafajok egyedeit kímélni kell, szerkezet-átalakítást ezekre alapozva kell végezni.
- Fakitermelés során a talajt, az újulatot, a visszamaradó állományt és az aljnövényzetet kímélő technológiát kell alkalmazni.
Az erdőgazdálkodásra vonatkozó további részletes előírásokat az érvényes körzeti erdőterv tartalmazza.